Egészségtudományi Közlemények

3D Nyomtatott modellek szerepe műtéti tervezés során - irodalmi áttekintés és kezdeti tapasztalataink

2024-03-04T13:38:22+01:00

A 3D nyomtatás egyre szélesebb körben történő elterjedése és megjelenése az egészségügyi ellátás bizonyos ágazataiban, lehetővé teszi, hogy egyes képalkotó vizsgálatok alapján (CT, MRI) készített 3D nyomtatással előállított modellek hozzásegítsék az ellátó személyzetet néhány komplex anatómia elváltozás pontosabb megértéséhez. Ennek segítségével műtét előtti tervezés során azonosíthatóak azok a kritikus mozzanatok, melyekkel műtét során szembesülhet a sebész. Kezdeti próbálkozásainkkal arra keressük a válasz, hogy mennyiben könnyíti meg a műtéti előtti tervezést egy 3D nyomtatott modell (gyorsabb módszerváltás, műtéti idő rövidülése), a tervezés során mért paraméterek mennyire egyeznek meg a valós, intraoperativ kialakult helyzettel, és az ezzel szerzett tapasztalatok hogyan ültethetőek át a napi gyakorlatba.

Az időskori demencia predisponáló tényezőinek vizsgálata

2024-03-26T11:19:28+01:00

Bevezetés: A demencia a 21. század népbetegsége, amely nagy terhet ró a családokra és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt. A megnövekedett átlagéletkort figyelembe véve, előfordulásában nagymértékű növekedés várható, ezért a megelőzésnek fontos szerepe van. Korábbi kutatások a genetikai tényezők mellett, az életvitelt és a szellemi tevékenységek szerepét emelték ki a demencia kialakulásának megelőzésében, illetve lefolyásában, ezért kutatásunk célja az időskori kognitív működés, valamint az ezt befolyásoló faktorok feltérképezése.

Módszertan: A vizsgálatban összesen 40 fő vett részt (átlag élekor = 70,23 év (SD = ±3,97), iskolai végzettség átlaga = 14,03 év (SD = ±8,97)). A résztvevőkkel a Mini Mental Teszt mellett egy olyan kognitív funkciókat mérő tesztcsomagot vettünk fel, amelynek során néztük a komplex munkamemóriát (Hallási Mondatterjedelem Teszt), a végrehajtó funkciókat (Betű- és Szemantikus fluencia tesztek), a rövid- és hosszútávú memóriát (Számterjedelem Teszt, Rivermead Viselkedéses Emlékezeti Teszt). Emellett, kitöltésre került egy demográfiai adatokat és életviteli szokásokat mérő kérdőív is (iskolázottság, aktív dolgozói státusz, nyelvismeret, párkapcsolati státusz, egészségügyi állapot).

Eredmények: Eredményeink alapján, a nyelvtudás, a magasabb iskolai végzettség, a párkapcsolati státusz és az aktív munkaviszony pozitív összefüggést mutatott az objektív, kognitív teszteken nyújtott teljesítménnyel. Azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, párkapcsolatban éltek, legalább egy nyelven beszéltek és aktívan dolgoztak és sportoltak, jobb eredményeket értek el főként a végrehajtó funkciókat mérő teszteken. Ezzel ellentétben, a cukorbetegség fennállása negatív hatással volt a kognitív teszteken nyújtott teljesítményre.

Következtetések: Következésképpen, eredményeink mélyebb betekintés engednek a kognitív alulműködést meghatározó protektív tényezőkre és rizikófaktorokra, valamint jó alapot képezhet kognitív intervenciók, illetve adekvát rehabilitációs programok kidolgozására idősek körében.

Fizikai egészség és jóllétérzés 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknél és serdülőknél

2024-06-10T14:56:07+02:00

Az 1-es típusú cukorbetegség kezelésének elsődleges célja gyermekeknél a metabolikus kontroll optimalizálása és a hosszú távú életminőség javítása. A tanulmány célja, hogy értékelje az 1-es típusú cukorbeteg gyermekek és serdülők fizikai egészségét és jóllét-érzését és összehasonlítsa az egészséges kortársaikéval. A tanulmány további célja a glikémiás kontrollt befolyásoló tényezők azonosítása. Antropometriai jellemzők, fizikai aktivitás, kardiorespiratorikus fittség, és egészséggel-összefüggő életminőség került felmérésre 236 fő, 8-18 éves gyermeknél, akik közül 106 fő 1-es típusú cukorbetg volt (50% fiú). Az életminőség mérése a Pediatric Quality of Life Inventory általános moduljával történt, míg a kardiorespiratorikus fittség a 20 méteres progresszív ingafutásból számolt maximális oxigénfogyasztás alapján. A fizikai aktivitási szintek értékelése kérőív alapján történt. Nem volt jelentős különbség a testösszetételben (bőrredő vastagság és BMI z-érték) a cukorbeteg gyermekek és egészséges kortársaik között. A fizikai aktivitási szintben és az általános életminőségben is hasonló volt a két csoport. A cukorbeteg gyermekek azonban kedvezőtlenebb kardiorespiratorikus fittséget mutattak a kontrollcsoporthoz képest. A glikémiás kontrollt befolyásoló tényezők közül csak a maximális oxigénfogyasztás bizonyult szignifikáns magyarázó tényezőnek. A cukorbeteg gyermekek és serdülők hasonló életminőségben élnek, mint egészséges kortársaik. Annak ellenére, hogy a testösszetételükben és a fizikai aktivitási szintjükben nem volt eltérés, a VO_2max érték kedvezőtlenebb kardiorespiratorikus fittségre utalt. A cukorbeteg gyermekeknél a fizikai fittség meghatározó tényezője volt a glikémiás kontrollnak. A rendszeres aerob testmozgás végzése hatékony beavatkozás az optimális glikémiás kontroll eléréséhez és megtartásához, ezáltal a betegek klinikai állapotának javításához.

A karsztvízszint regenerálódási folyamat hatása Hévíz természetes gyógytényezői

2024-06-26T08:13:58+02:00

Összefoglalás:

A hazai gyógy-idegenforgalom, wellnessturizmus zászlóshajója a Hévízi-tó szimbiózisban van a még épen maradt, felszín alatti víztől függő ökoszisztémájával. Szerzők célja fizioterápiás szakemberek számára széles körűen és részletesen bemutatni azokat a regionális és lokális természettudományi hatásokat, melyek a Hévízi-tó forrásánál és felszín alatti vízgyűjtő területénél jelentkeznek, s mindezek megértése által komplexebb látásmódot adni a gyógytényezők terápiás célú felhasználásához és jövőbeli tervezési - kutatási - fejlesztési lehetőségeihez. A Hévízi-tó mennyiségi védelme szükségessé teszi a vízgyűjtő területen jelentkező vízigények, valamint a karsztterületek csapadékfüggő utánpótlódásának számbavételét. Az utánpótlódást, a karsztvízszint változásokat és a hosszabb távú vízháztartási kilátásokat figyelembe véve lehet javaslatokat tenni a térségi vízkivételeknek a Hévízi-tó állapotát nem veszélyeztető szabályozási feltételekre. Az elsődleges tóvédelmi cél, hogy a tó hozama elérje a prognosztizált optimális 550liter/s-ot és víz hőmérséklete sehol ne csökkenjen 28ºC alá. A monitoring-rendszer éghajlati, hidrológiai, hidrogeológiai paramétereket mér műszeresen, mely alapul szolgál a biológiai monitoringozásnak. A kórház rendszeresen vizsgáltatja a termelő-kutaknál és a tó különböző részein a vízkémiai és mikrobiológiai viszonyokat.

Az összefoglaló tanulmány annak demonstrálása, hogy a vizek ügye nem csak a vízügy ügye. Rávilágít a különböző ágazatok, vízügyi felügyeleti szervek, zöldhatóság, egészségügy, környezetvédelmi hatóság együttműködésének fontosságára.

Modern mobilizációs technika a kardiológiában

2024-06-25T16:51:23+02:00

Összefoglalás:

A medián sternotómiás szívműtött betegek kényszer testtartása, illetve csökkent mellkas mobilitása negatív hatással van a rehabilitációjuk sikerességére. Az izom rövidülések és diszbalanszok és fájdalom adta problémakört nem elégséges csak aktív gyógytornával kezelni. A funkcionális deficitek megoldására lágyrész technikák alkalmazása javallt. A modern fascia szemléletű lágyrész technikák bevezetése az adott betegcsoport korai posztoperatív rehabilitációjában mérlegelendő. Ezért a kontroll csoportos gyakorlati kutatás során 22 fő medián sternotómián átesett beteget vizsgáltunk és kezeltünk a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Szent Ferenc Tagkórház, Kardiológiai Rehabilitációs Osztályán 2023. augusztus és november közötti időszakban Eszközös Myofascia Mobilizációs Terápia integrálásával. A kutatás kezdetén és végén is megtörtént a betegetek teljeskörű fizioterápiás vizsgálata. Az anamnézisen kívül, a betegek testtartását, fejtartását, vállízület és vállöv mozgásait, aktív izomerőt, mellkas kitérést, akaratlagos apnoe tesztet, illetve a fájdalom mértékét VAS skálával mértük meg. Ezen kezdeti-, és záró értékek kiértékelése és a kontroll csoporthoz viszonyított változások vizsgálatával kutattuk az Eszközös Myofascia Mobilizációs Terápia hatásosságát, alkalmazhatóságát. A fascia kés terápia biztonságosan és jól adaptálható a kutatott betegcsoporton. Elősegítette a testtartás normalizálódását, jelentősen növelte a váll és vállöv mozgásainak tartományát, csökkentette a heg fájdalmát, növelte a mellkaskitérés mértékét és az izomerőt a kontroll csoporthoz viszonyítva. Ezek mellett negatív hatást nem detektáltunk.

A termékenységtudatosság aktuális szempontjai

2024-06-28T09:11:27+02:00

A gyermekvállalás átlagos életkora a férfiak és nők esetében is kitolódott, az életkor előrehaladtával azonban mind a női, mind a férfi termékenység romlik. A petesejtekben egyre több belső sejthiba alakul ki és csökken eneriatermelő képességül. Ezek a hibák a sejtek osztásakor (meiózis) az embrionális DNS szálak helytelen szétválását okozhatják, ami végül kóros embriókhoz vezet. A petesejtek minőségében szerepet játszanak mindazok a környezeti tényezők is (epigenetikai hatások), amelyek a szervezeten belül, vagy azon kívül hatnak rájuk. A petesejtminőséggel kapcsolatos kóros eltérések főként a mitokondriumok támogatására szolgáló antioxidánsokkal, dehidroepiandroszteronnal, glutation-támogatással, valamint a stressz csökkentésével kezelhetők. Az ideális testsúly rendkívül fontos a termékenység megőrzése szempontjából. Mind a túl magas, mind a túl alacsony testsúly termékenységi zavarokat okozhat. Az anyai elhízás és az ennek alapjául szolgáló inzulinrezisztencia szignifikáns, rövid és hosszú távú kockázati tényezőként hatnak az anyára és magzatára egyaránt. A magzati programozásban fontos szerepet játszhatnak a hisztiotróf táplálás szerkezetében fellépő változások. Az embrió túl korai expozíciója a reaktív oxigéngyökök számára jelentős befolyással lehet mind az embrióra, mind a placentára is, illetve a későbbi felnőtt szervezet morbiditására is. A prenatális anyai orális pre- és probiotikus kezelés olcsó, biztonságos és hatékony beavatkozási pontot jelenthet a betegségek megelőzésében. Az endometrium receptivitása kifejezetten anyagcsere és mikrobióm függő. Az egyik legfontosabb faktor, amely megzavarhatja a spermiumok funkcionális állapotát a kövérség kiváltotta oxidatív stressz által megnövekedett reaktív oxigéngyökök mennyisége. Az életkor előrehaladtával a spermiumok DNS szerkezete is romlik.

Előrehelyezett fejtartás vizsgálata hallgatók körében

2024-07-02T14:49:04+02:00

Összefoglalás: A modern korban egyre gyakoribb az előrehelyezett fejtartás (forward head posture – FHP) előfordulása. A dominánsan sagittalis síkban mutatkozó helytelen tartás izomegyensúly felboruláshoz, fájdalmakhoz és következményes mozgásszervi károsodásokhoz vezethet az adott régióban. A kutatás célja ezen jelenség vizsgálata és a fizioterápia jelentőségének igazolása. A vizsgálat 38 fő bevonásával zajlott (24 nő; átlagéletkor 21,93 ±2,19 év). A felmérés során a résztvevők fájdalmukat 0-10-es numerikus skálán jelölték, a fizikális mérési egység inspectio és palpatio után fal-occiput távolság meghatározást, izom maximális megnyújthatósági vizsgálatot, valamint fotóelemzés alapú craniovertebralis-, váll- és fej-dőlés szög mérést tartalmazott. Az eredmények az átlag 5,29 ±2,16 fájdalomérték mellett a fej (34%) és a vállak (61%) előrehelyezettségét mutatták a résztvevőknél, továbbá közepes súlyossági kategóriába sorolható fal-occiput távolságot és a nyaki extensorok, a m. sternocleidomastoideus, a m. levator scapulae és a m. trapezius felső rostok nyújthatóságának csökkenését (61%) jelezték. A résztvevők többségénél mutatkoznak a testtartási problémák jelei igazolva a helyes testtartás ismertetésének, a tartás korrekciójának és a célzott mobilizáló, erősítő és nyújtó gyakorlatsorok alkalmazásának relevanciáját. A vizsgálati módszerek alátámasztották a tartási szögek mérésének alkalmazhatóságát.

A válltájék vizsgálatának modern szemléletű metodikája a fizioterápiában

2024-07-10T07:51:53+02:00

Összefoglalás: A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy bár a válltájék fájdalma a harmadik helyen áll a mozgásszervi panaszok között, és klinikai diagnózisa gyakran nehézségekbe ütközik a pontos oki háttér azonosítása terén, mivel gyakran képalkotó eljárásokkal sem lehet egyértelműen alátámasztani a vállfájdalmak pontos háttér tényezőit. Többek között ezért kiemelt jelentőségű a gyógytornász számára az anamnézis és a fizikális vizsgálat, melynek segítségével korrekt szöveti és funkcionális diagnózist állít fel, ennek alapján meghatározza a kezelési célokat és azok megvalósításához szükséges módszereket. Ebben segítséget nyújthatnak olyan szakmai irányelvek, amelyek tanácsot adnak a vizsgálat menetéhez, a gyógytornász által felállított funkcionális deficitekhez, valamint evidenciákon alapuló ajánlásokat tartalmaznak a kezelési lehetőségeket illetően. A kutatásban áttekintésre került az Egészségügyi Szakmai Kollégium által összeállított szakmai protokollok. A szerzők arra a véleményre jutottak, hogy az irányelvek felülvizsgálata és korszerűsítése ebben a témakörben, időszerű lenne. A szakirodalmi kutatás eredményeként a nemzetközi trendek alapján a válltájéki fájdalmakkal kapcsolatos rizikófaktorok, kóroki tényezők, red flag-ek, vizsgálati metódusok és kezelési ajánlások kerültek feltárásra és áttekintésre. „Jógyakorlat” lehet a nemzetközi irodalomban fellelhető klinikai gyakorlati irányelvek, betegvizsgálati metódusok, vizsgálati útvonalak, algoritmusok felhasználása a fizioterapeuta munkájához, illetve a hazai szakmai anyagok frissítésére is.

Várandós nők előzetes szülésélményének és szülési attitűdjének összefüggései

2024-07-03T10:42:12+02:00

A szerzők a keresztmetszeti kvantitatív kutatás során olyan tényezőket vizsgáltak, amelyek szerepet tölthetnek be a szüléshez kapcsolódó attitűdök alakulásában. A vizsgálat célja a korábbi szülésélmény következő várandóságra gyakorolt hatásainak feltérképezése volt. A vizsgálat fókuszában az a kérdés állt, hogy hogyan vélekednek a szülésről a szülésélménnyel már rendelkező, jelenleg várandós nők, illetve hogyan élték meg előző szülésük eseményeit, és ezek az élmények hogyan jelennek meg a következő szülésükre való készülésben. A kérdőívet 242 várandós, korábban már szült nő töltötte ki, átlagos életkoruk 32,5 év (±4,63 év). A mintában legnagyobb arányban a harmadik trimeszterben lévő várandósok voltak jelen (45,04%). A szerzők a szociokulturális tényezőkön túl (kor, iskolai végzettség, lakhely) a szülészeti anamnézist, az előző szülés módját és körülményeit, a szüléssel kapcsolatos elégedettséget, továbbá a jelenlegi várandósság jellemzőt vizsgálták. A következő szüléssel kapcsolatos gondolatok, vélemények és érzések vizsgálatára a Szülés-attitűdök Kérdőívet használták. Az eredmények arra utalnak, hogy az előzetes szülés módja és helyszíne nagymértékben összefügg a szüléssel való elégedettséggel és a következő szüléssel kapcsolatos attitűdökkel. A kutatásban résztvevő várandósok körében a szülési attitűdök vonatkozásában megállapítható, hogy a félelemmel kapcsolatos szülési attitűdöket az előző szülés módja nagymértékben befolyásolja. Azok a várandós nők, akik kisebb mértékben félnek a szüléstől, a természetes szülést részesítik előnyben.