Miskolci Jogi Szemle

Legújabb esetek az elévülésről az uniós- és állami támogatások, az uniós versenyjog és fogyasztóvédelem terén

2025-12-22T11:33:29+01:00

Bíró György professzorra tisztelettel emlékezve olyan témát választottunk, amely munkásságának egyik fontos területéhez, az elévüléshez kapcsolódik. Az elévülés jelentőségének felfedezése a polgári jogkodifikációjához kapcsolódott, napjainkban az európai unió jogában egyre nagyobb jelentőséggel bír, így az állami támogatások, a fogyasztóvédelem és a versenyjogi jogsértések magánjogi érvényesítése során.

A Kúria precedensképes határozata az elévülést megszakító okok jogi természetéről

2025-12-22T11:38:15+01:00

A témaválasztás apropóját egyrészről az adja, hogy nemrégiben jelent meg a Bírósági Határozatok Gyűjteményében a Kúria felülvizsgálati tanácsának a tanulmány címében jelzett precedensképes határozata az elévülést megszakító okok jogi természetének értelmezéséről, ami pontot tehet a Ptk. elfogadása tartó jogértelmezési vita végére. A másik indok, hogy a Polgári Jogot Oktatók Találkozóját a 10 éve elhunyt Bíró György professzorra való emlékezésnek szenteltük, aki több tanulmányában is foglalkozott az elévülés elméleti és gyakorlati kérdéseivel.

A szerződés tévedés miatti megtámadásának joggyakorlata

2025-12-22T11:42:27+01:00

A tanulmány az akarathibában szenvedő szerződés érvénytelenségével kapcsolatos joggyakorlatot vizsgálja. A szerző arra koncentrál, hogy a bírói gyakorlat hogyan értelmezi a tévedésre vonatkozó jogi normákat a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos ügyekben. Ennek során az ítéletek Ptk.-t szűkítő (kivételesen bővítő) szerepét elemzi. Az ítéletek nyomán a törvényszöveg jobbítását célzó javaslatok is megfogalmazódnak.

Az egyszerű és a bizalmi típusú tevékenységi szerződések egymástól való elhatárolásának jogdogmatikai és rendszertani kérdései de lata és de lege ferenda

2025-12-22T11:46:38+01:00

A tanulmány a vállalkozási, megbízási és munkaszerződések dogmatikai sajátosságait vizsgálja, különös tekintettel a tevékenységalapú és a bizalmi jellegű kötelezettségek közötti határvonalakra. A szerző rámutat, hogy a tartós vállalkozási és megbízási jogviszonyok a gyakorlatban mindinkább a munkaszerződésekhez közelítenek, ami számottevő átfedéseket eredményez a három szerződéstípus között. A tanulmány áttekinti a megszüntetés szabályait és a tartós jellegből fakadó sajátos jogkövetkezményeket is, amelyek a Ptk.-ban jelenleg csak részlegesen jelennek meg. A szerző javasolja, hogy a Ptk. a tartós vállalkozási és megbízási szerződéseket – a közvetítői szerződés mintáját követve – külön pontban, rendszertanilag egységesen szabályozza.

Miben más a bizalmi vagyonkezelés a megbízáshoz képest? Elméleti és gyakorlati tanulságok az első tíz év alapján

2025-12-22T11:51:53+01:00

A bizalmi vagyonkezelési szerződés új szerződéstípusként, a megbízási szerződések altípusaként került bevezetésre a magyar magánjogba a Ptk. hatálybalépésével. A tanulmány a bizalmi vagyonkezelés és a megbízás szabályainak elemzésére irányul azzal a céllal, hogy rámutasson azok hasonlóságára és eltéréseire. Külön célja az elemzésnek, hogy rámutasson a joggyakorlatban felmerülő egyes jogalkalmazási és értelmezési problémákra, egyúttal azokra válaszokat is keresve.

A szerződés alakja – A konszenszualizmus (szóbeliség) és a formalizmus (alaki kénytetőség) elvei az európai és a magyar jogban

2025-12-22T11:57:08+01:00

E tanulmány a szerződés fakultatív és kötelező alakját vizsgálja az európai és a magyar jog fényében. Az európai jogrendszerekhez hasonlóan a magyar Ptk. a szóbeliség (formátlanság) főszabályát követi, és a törvényben előírt kivételes esetben formális a szerződés, azaz a felek akaratmegegyezése az előírt kötelező alakban érvényes. Eltérően azonban más európai polgári jogi kódexektől, a magyar Ptk. a forma elvi kérdéseit nem a szerződési jog általános részében szabályozza részletesen, hanem az egyes nevesített szerződések körében, illetve, ezen kívül további törvényekben. A tanulmány az alaki hiba miatti semmisségen és annak orvoslásán kívül vizsgálja a reál formához kötött szerződéseket és ezek törvényi jogszabállyal történő ún. konszenszualizálásának (szóbelivé való átalakításának) következményeit.

A gondossági kötelem megszegésének és a kárfelelősségnek a jogi problematikája a kivitelezés ellenőrzése körében

2025-12-22T12:03:08+01:00

Az építmények, köztük az épületek megfelelő színvonalú (biztonság, esztétika, fenntarthatóság, stb.) kivitelezésének biztosítása komplex feladat, irányítást, továbbá ellenőrzést végző szakemberek és az építésügyi hatóságok munkája is szükséges hozzá. Az építőipari kivitelezések megrendelői oldalán, a jogszabályváltozások következtében tehát több ellenőrzést végző szakember jelenik meg, a műszaki ellenőr(ök) és a tervezői művezető. A jelen tanulmány elsőként ismerteti és elhatárolja egymástól a műszaki ellenőri tevékenységet és a tervezői művezetői tevékenységet, majd röviden foglalkozik a gondossági kötelem megszegésével, és az ebből fakadó kárért való felelősség kérdésével.

A gazdaságátadási szerződésről agrárjogi és polgári jogi nézőpontból

2025-12-22T12:08:32+01:00

2023. január 1. napjával hatályba lépett Magyarországon az a szabályozás, ami bevezette a gazdaságátadási szerződés jogintézményét, mely a generációváltást hivatott elősegíteni az agráriumban. Az alapvető jogalkotói cél az agrárgazdaságok idősebb generációról a fiatalabb generációra történő átadásának a megkönnyítése volt, az adminisztráció egyszerűsítésével és élők közötti jogügyletként a családon belüli átadás elősegítésével.

Az értékállandóság és annak érvényesülése a modern magyar magánjogban

2025-12-22T12:13:04+01:00

A tanulmány célja az értékállandóság szerepének és a szerződéses jogviszonyokban való gyakorlati érvényesülésének feltárása. A szerző az értékegyensúly, értékarányosság és értékállandóság hármas dogmatikai kategóriájából kiindulva történeti és aktuális jogszabályi példákkal alátámasztva vizsgálja az értékarányosság fenntartásának, illetőleg a megbomlott értékegyensúly helyreállításának lehetőségeit.

A joggal való visszaélés megítélésének nehézségei a családjogi perekben

2025-12-22T12:19:22+01:00

Hol húzódik a határ a jogos és a jogellenes magatartás között? Mikor mondhatjuk, azt, hogy a jogosult alanyi jogát visszaélésszerűen gyakorolja? Mikor állapíthatjuk meg, hogy egy házassági bontóper során az egyik fél jogellenesen használja ki a számára adott jogi lehetőségeket a másik féllel szemben? Milyen formában tudja ezt megvalósítani? Ezek a kérdések nem feltétlenül számítanak nóvumnak a magyar családjogi bíráskodás gyakorlatában, ugyanakkor megválaszolásukra igen kevesen vállalkoztak a jogirodalomban vagy akár a joggyakorlatban. Jelen tanulmány célja egyfelől, hogy válaszokat keressen ezekre a kérdésekre, másrészt, hogy tudományos vitát indítson az alapelv családjogban való megjelenésével kapcsolatban.

Kritikai észrevételek a mezőgazdasági ágazat foglalkoztatási jogsértéseiről a szociális feltételesség szabályainak tükrében

2025-12-22T12:26:23+01:00

A mezőgazdaság egy olyan komplex területe a gazdaságnak, mely sajátos élethelyzeteket és működést eredményez. Ennek megfelelően mindig kérdés, hogy azok az általános jogszabályi keretek, melyek a gazdaság egészére vonatkoznak, alkalmazhatóak- e transzformáció nélkül ebben az ágazatban? Tanulmányunk arra tesz kísérletet, hogy a munkajogi és szociális jogi oldalról vizsgálja annak a fényében, hogy egy elég erősen szociális töltetű uniós jogintézmény érvényesüléséhez kötik a jövőben az agrártámogatások kifizetését. A tanulmányunkkal szeretnénk leróni tiszteletünket Bíró György professzor emléke előtt, aki maga is számtalan tanulmányában vizsgálta az általános és különös jogi kapcsolatát.

Anyagi jog és eljárási jog metszetében: a végrehajtható határozatba (okiratba) foglalt követelés elévülése és a végrehajtási jog

2025-12-22T12:31:29+01:00

Az 1959-es Ptk hatályba lépését követően megszűnt a végrehajtható követelés elévülését és a végrehajtási jognak az elévülését egymástól indokolatlanul szétválasztó szabályozás. Ennek ellenére nem kristályosodott ki a bírói gyakorlatban napjainkra sem a régi és a hatályos Ptk. és a Vht. releváns rendelkezéseinek viszonya. Ugyanígy problémákat vet fel a Ptk. elévülési szabályainak alkalmazhatósága a tanulmány fókuszában álló, a végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratba foglalt követelések vonatkozásában, és nem rendezett az a kérdés sem, hogy ebben a speciális esetben a Ptk. 6:25.§ (1) bekezdésében foglalt elévülést megszakító okok alkalmazhatók-e. A tanulmány ezeket a kérdéseket járja körbe az utóbbi tíz év bírói gyakorlata tükrében.

„A közlés és alakiság együttes követelménye” – gondolatok a felhasználási szerződések írásbeliségéről

2025-12-22T12:38:10+01:00

A tanulmány a felhasználási szerződések kötelező írásbelisége mögött rejlő indokokat és a joggyakorlatban felmerülő problémák kérdéseit járja körül. Az Szjt. alapján, a felhasználási szerződéseket írásba kell foglalni, ennek mellőzése semmisséget eredményez. Gyakran tapasztalható azonban az a jelenség, hogy a felek csupán szóban vagy ráutaló magatartással kötik meg az említett szerződéseket. A tanulmány vizsgálja továbbá a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésének alkalmazhatóságát is az alkalmazás akadályait a felhasználási szerződésekben.

Munkavégzés a munkajog és polgári jog határán

2025-12-22T12:42:34+01:00

A „gig” gazdaság digitális platformjain kialakult atipikus munkavégzéssel elterjedtek a munkáltatói jogkörök részleges vagy teljes automatizálására használt, mesterséges intelligenciára épülő eszközök, szoftverek használata. Hogyan jutott el a hagyományos munkajogviszonyoktól az un. atipikus jogviszonyok alkalmazásáig, illetve továbbmenve, a munkavállalói garanciákat már nélkülöző polgári szerződések alkalmazásának a gyakorlatáig a munkaerőpiac. Az idő sürget, lehet –e még korlátozni, beavatkozni, illetve a szerződési szabadság elvére hivatkozva a piac önszabályozó mechanizmusára kell hagyni a feladatot, és feltartott kezekkel végignézni a majd két évszázad alatt kivívott munkavállalói jogok erodálását. A tanulmány röviden áttekinti a fejlődési ívet, és felveti a jelen kihívásait.

A megbízási szerződés és az ingatlanközvetítési szerződés kapcsolata az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában

2025-12-22T12:48:09+01:00

Egy 2015 decemberében kihirdetett ítéletében az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az ún. Brüsszel I. rendeletet akként kell értelmezni, hogy az alkalmazható egy fogyasztó és egy szakmai tevékenységet folytató személy között létrejött olyan szerződés tekintetében, amely nem tartozik az e szakmai tevékenységet folytató személynek a fogyasztó lakóhelye szerinti „tagállamra irányuló” kereskedelmi vagy szakmai tevékenysége körébe, ám szoros összefüggést mutat az ugyanezen felek által e tevékenység keretében korábban kötött szerződéssel. A határozat megerősítette azt is, hogy a nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy együttesen fennállnak‑e az ezen összefüggést létrehozó tényezők.

Az időmúlás hatása a jogra - Két jogeset a római jogból

2025-12-22T12:52:50+01:00

Jelen munkámban az idő jog keletkeztető és jogvesztő hatását kívánom bemutatni a római jogban. Két esetet vizsgálok, az elsőt a magánjogból, a másodikat a közjogból. A közfolyókban bárki halászhatott a ius gentium alapján. De ha valaki egy meghatározott folyószakaszon éveken keresztül halászott, ezzel halászati jogot szerzett magának és kizárhatta bárki más halászatát, erre interdictumos védelmet kérhetett. A másik eset a közjogból való: Jupiter főpapja (flamen Dialis) részt akart venni a római szenátus ülésén Kr.e. 209-ben, egy régi írott szabály alapján, ami ezt lehetővé tette számára. A jogszolgáltatás vezetője, a praetor azonban megtagadta ezt, azt állítván, hogy ez a jog elenyészett az évtizedeken át tartó nem gyakorlás által. Hosszas vita után a pap végül részt vehetett az ülésen, de ezt nem érveivel érte el, hanem valószínűleg egy rejtett politikai kompromisszum által, amiről viszont nem tudósít a történelemíró.

A hitelezők védelmét szolgáló bűncselekmények Ausztriában – az osztrák és a magyar szabályozás összevetéséből levonható következtetések

2025-12-22T12:59:40+01:00

A tanulmány bemutatja a hitelezők védelmét szolgáló bűncselekmények rendszerét, és az egyes delictumok fontosabb jellemzőit az osztrák büntetőjogban. A tényállások elemzése során reflektál a magyar jogi szabályozással kimutatható hasonlóságokra, vagy éppen koncepcionális eltérésekre. A szükséges mértékben vizsgálja a fizetésképtelenségi jog büntetőjogi szempontból releváns alapfogalmait is. Az írás az osztrák és a magyar szabályozás összevetéséből levonható főbb következtetések, valamint de lege ferenda javaslak megfogalmazásával zárul.

Rászorultság, vétlenség, státusz – A nőtartás háromfeltételes modellje a magyar jogtörténetben

2025-12-22T13:04:12+01:00

A tanulmány a nők magánjogi helyzetének jogtörténeti alakulását vizsgálja a 19–20. század fordulóján, különös tekintettel a nőtartás intézményére. Az elemzés bemutatja, miként korlátozta a patriarchális társadalmi struktúra a nők cselekvőképességét, és hogyan jelentek meg a „különjogok” a jogképesség-cselekvőképesség dichotómiájában. A kúriai ítélkezésben kialakult háromfeltételes modell – rászorultság, vétlenség, státusz – egyszerre szolgálta a méltányosság (aequitas), az emberi méltóság (dignitas humana) és a közösségi érdek (bonum commune) érvényesítését. A kutatás zárókövetkeztetése szerint a nőtartás példája bizonyítja: a jogfejlődés csak akkor tekinthető igazságosnak, ha egyszerre képes biztosítani a jogbiztonságot, a méltányosságot és a méltóság védelmét. Jelen tanulmány a korábbi kutatásokra, feltárt kúriai döntésekre építve készült.

Telekommunikációs eszközök alkalmazása a büntetés-végrehajtásban

2025-12-22T13:09:22+01:00

A tanulmányban a telekommunikációs eszközök bemutatását veszem górcső alá, így a bírósági szakasz távmeghallgatásán túl, bemutatom az elektronikus távmeghallgatás hazai és nemzetközi aspektusait a büntetés-végrehajtásban. Az intézményrendszer lényegét tekintve a cél, hogy a technikai eszköz az eljárás bármely szakaszában, így a büntetőeljárásban részt vevő bármely személy vonatkozásában és bármely eljárási cselekmény egész tartamára nézve illetve a büntetés-végrehajtásban is alkalmazható legyen. A tanulmány végén kitérek még a 2017-től bevezetett reintegrációs őrizetre, mint elektronikus eszközt alkalmazó intézményre, mind hazai, mind nemzetközi területen.

A tulajdonjog természetjogi értelmezése a klasszikus jogelméletben: velünk született vagy szerzett jog-e?

2025-12-22T13:48:09+01:00

A tanulmány a tulajdonjog természetjogi értelmezését vizsgálja a klasszikus jogelméletben. Hobbes, Locke, Rousseau, Kant és Fichte eltérő válaszokat adtak arra, hogy a tulajdon velünk született alapjog-e vagy szerzett, társadalmi konstrukció. Hobbesnál a tulajdon csak az állam által biztosítható, Locke a munkából vezeti le, Rousseau pedig az egyenlőtlenség forrását látja benne. Kant a tiszta ész következtetéseiből igazolja, míg Fichte a szabadság kibontakozásának feltételeként értelmezi. A magyar jogelméletben Szibenliszt Mihály képviselt köztes álláspontot: szerinte a tulajdon nem velünk született, de nem is csupán az állami konstrukció, hanem a személyiségi jogból fakadó szerzett jog. A tanulmány bemutatja, hogy ez a felfogás hogyan illeszkedik a 18-19. századi természetjogi vitákba, és miként járult hozzá a modern jogállamiság eszméjéhez.

Előszó

2025-12-22T11:29:10+01:00