Miskolci Jogi Szemle

Pars pro toto (rész az egész helyett): Novotni Zoltán ma is mértékadó tudományos megállapításai a társasági jog területén

2024-11-21T23:25:41+01:00

Novotni Zoltán professzor néhány év alatt is olyan gazdag tudományos életművet alkotott, ami akár évtizedeket is kitölthetne. A hazai modern társasági jogi kodifikáció elindulásával, abba bekapcsolódva, több területen és elmélyülten foglalkozott a társasági joggal. Jelen írás célja nem az elért társasági jogi témájú tudományos eredményeinek összefoglalása, ezt már Miskolczi Bodnár Péter megtette, hanem e helyett, olyan jogkérdések fókuszba állítása (a társasági jog és polgári jog kapcsolata, a társasági jog helye a Ptk.-ban, a társasági szerződés jogi természete, a vezető tisztségviselők kárfelelőssége), amelyeket a professzor az elsők között vizsgált, és amelyek később az élénk szakmai eszmecsere középpontjába kerültek, eredményükben megerősítve a professzor meglátásait. Előrelátó bölcsességét bizonyítsák most e részek az egész helyett.

In memoriam Prof. Dr. Novotni Zoltán

2024-11-21T23:31:48+01:00

A rendszerváltást követő piacgazdasági szemléletű gazdaságpolitikai elképzelések és a restitúciós törekvések jelentős változásokat idéztek elő a mezőgazdasági üzemrendszer alanyi (a szövetkezetek) és tárgyi oldalának (a föld) jogi szabályozását illetően. Novotni Zoltán magánjogász professzorként az elsők között foglalkozott az agrárjog jogágisági, jogtudományi és stúdiumi jellegét érintő területekkel. A jelen írás az „A magyar agrárjog fejlődésének vázlata” című műve mentén vizsgálja az agrárjogi szabályozás, az agrárpoltika és az agrárjogi oktatás napjainkban betöltött szerepét.

A részvénytársaságok jogi szabályozásának változásai 1993-2023

2024-11-21T23:38:10+01:00

A tanulmány bemutatja a részvénytársaságok jogi szabályozásában az elmúlt 30 évben bekövetkezett változásokat. Ezen belül a kógens és diszpozitív jellegű normák dominanciájának periodikus váltakozását, a részvénytársaságok alapítási szabályainak módosulását, valamint az egyes részvényfajták törvényi előírásainak fejlődését.

Jogrend vagy jogi rendetlenség? Időszerű kalandozások időtálló gondolatok körül

2024-11-21T23:47:59+01:00

A tanulmányban a harminc éve elhunyt jogászprofesszorra emlékezünk, akinek nevéhez fűződik a „miskolci jogi iskola” megteremtése. A cikk félig szakmai, félig tudományos visszaemlékezés. Rendhagyó tisztelgés az iskolateremtő professzor előtt, akinek gondolatai megalapozták tanítványai pályáját, s a mai napig befolyással vannak a tanítványok tanítványainak jogászi életútjára is.

Pacta sunt servanda – clausula rebus sic stantibus

2024-11-21T23:53:04+01:00

A tanulmány azokat a jogi megoldásokat veszi számba, amelyek a szerződés megkötését követő változások esetén alkalmazhatók, és amelyeket Novotni professzor is említett műveiben. A lehetetlenülés, az érdekbeli lehetetlenülés a szerződés megszűnését eredményezi, míg a szerződés bírói módosítása a szerződés fenntartását célozza. Az alapelvek is alkalmazhatók a szerződéskötés idején fennálló körülmények későbbi jelentős változására orvoslására.

Elméleti vita arról, hogy kinek a kezdeményezésére jön létre a biztosítási szerződés, valamint hogy konszenzuális vagy reál szerződés-e?

2024-11-21T23:58:16+01:00

A szerző a címben feltett kérdést először a magyar és a külföldi tételesjog szempontjából vizsgálja Szalma professzorral vitázva, majd e kérdésben Novotni Zoltán és a saját nézetét mutatja be. Ennek során beszél Novotni Zoltánnal való együttműködéséről.

Rendhagyó recenzió Prof. Dr. Novotni Zoltán ’A gépjármű üzembentartói felelősség néhány problémája’ című cikkéhez

2024-11-22T00:04:07+01:00

A jelen írás Novotni Zoltán professzor úrnak a ’A gépjármű üzembentartói felelősség néhány problémája’ című tanulmánya rendhagyó recenziójául szolgál. Központi kérdésként a gépjárművek üzemeltetéséért, mint fokozott veszéllyel járó tevékenységért való szigorú felelősség címzettjének, az üzembentartó személyének az érdekszempontú meghatározását vizsgálom, kitérve röviden a gépjármű üzemeltetése és a veszélyes üzemi tevékenység közötti különbségre. Mindezt teszem a hatályos jogszabályi rendelkezések, a szakirodalom és bírói gyakorlat tükrében.

Novotni Zoltán gondolatainak továbbhatása a biztosítási jogban – az európai jogfejlődés sodrásában

2024-11-22T00:09:36+01:00

Számomra mindig megmagyarázhatatlan izgalmat jelent abban a kincses ládában „kutakodni”, amelyet Novotni Zoltán szellemisége hagyott ránk. Feltódulnak az emlékek, Zoli, Zoli„bácsi” emléke, aki oly közel állt hozzánk, fel sem merült közöttünk, hogy „professzor úrnak”vagy „dékán úrnak” kellene szólítanunk. Látni vélem, amint táska írógépén, két ujjal, utánozhatatlan sebességgel papírra veti gondolatait és – bajuszát a jól ismert mozdulattal végigsimítva – megjelenik arcán a megelégedettség mosolya… Professzorunk figyelő tekintetét, a kollektívát összetartó „atyai-baráti” szeretetét nemcsak a szoros munkakapcsolatban érezhettük, hanem a számtalan baráti-családi összejöveteleken, a mindig a lényegre koncentráló, sokszor az egyetemen kívül, hétvégi otthonában megtartott, oldott hangulatú tanszéki, intézeti rendezvényeken vagy akárcsak az egyetemi folyosón megállva és eszmét cserélve, vagy éppen magánéleti gondjainkat megosztva, amelyre mindig, mindenkivel volt ideje. Lehetetlen felidézni azt a szakmai, emberi kapcsolatot, légkört, tiszteletet, amelyben éltünk, dolgoztunk, amely körülölelte fiatal kollégái által, és amelynek kisugárzását, hiányát – bár már csak néhányan közülünk -, de ma is érezzük. Tanulmányunkkal tisztelgünk a kivételes EMBER, jogtudós múlhatatlan emléke előtt.

Tíz éves a Polgári Törvénykönyv

2024-11-22T00:15:44+01:00

Az új Ptk. tizedik születésnapjáról talán azzal emlékezhetünk meg a legméltóbban, ha áttekintjük az új kódex néhány jelentős újításának alakulását a bírói gyakorlatban. Három kérdést választottunk ehhez az értékeléshez: a sérelemdíjat, a jogi személyek szabályainak diszpozitív jellegét és a szerződésszegési kártérítési felelősséget.

Előszó

2024-11-21T23:16:36+01:00

In memoriam Novotni Zoltán professzor

2024-11-21T23:21:24+01:00