Miskolci Jogi Szemle

A központi jogszabályok kihirdetésének garanciális kérdései a magyar fejlődés-történetben a kiegyezés korától napjainkig

Péter Bíró — 2024-12-29

A jogszabályok kihirdetésének garanciális kérdéseként érdemes szólni a kihirdetésnek a jogszabályok közjogi érvényessége tekintetében betöltött szerepéről, a kihirdetés és a hatálybalépés kapcsolatáról, a jogszabályok tartalmának a címzettjeivel való közléséről, továbbá a helyreigazítás témaköréről. A fenti területek a XIX. század második felétől napjainkig terjedő magyar fejlődéstörténetben permanensen lényegesek voltak azzal együtt, hogy a részleteik tekintetében a politikai-társadalmi szemléletben és a normatív szabályozásban időnként megjelentek újabb elemek.

V-learning és a virtuális valóság egyéb felhasználási lehetőségei börtönkörnyezetben

Zsuzsanna Juhász — 2024-12-29

A virtuális valóság egy olyan technológia, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ’elmerüljenek’ egy mesterséges, ugyanakkor valódinak tűnő, számítógép által generált környezetben. A jelen tanulmányban ennek a technológiának a börtönkörnyezetben való alkalmazását tárgyaljuk, azonosítjuk azokat a felhasználási módokat, amelyek segíthetik a rehabilitációs folyamatot, valamint megvizsgáljuk a virtuális valóság technológia büntetés-végrehajtási alkalmazásának lehetséges előnyeit és hátrányait.

A gyorsított eljárás és a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás az ítélkezési gyakorlatban

Zoltán Angyal — 2024-12-29

Az Európai Unió Bíróságának eljárásai meglehetősen időigényesek. A két igazságszolgáltatási fórum közül a Bíróság eljárásainak összesített átlaga 2023-ban 17 hónap volt, míg a Törvényszéknél 18 hónap. Gyorsabb eljárásokra az uniós jog három lehetőséget kínál. Ezek a közül a legrégebbi, de legkevésbé szabályozott a soron kívüli eljárás. A legszélesebb körben alkalmazható a gyorsított eljárás. Végül a leggyorsabb a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás. A tanulmány bemutatja az utóbbi két különleges eljárás szabályozási hátterét és gyakorlati alkalmazását.

A digitális vagyontárgyak magánjogi megítélése, különös tekintettel az öröklési jogi rendelkezésekre

Ágnes Juhász — 2024-12-29

A digitalizáció a 21. század egyik legnagyobb vívmánya, amely a jog minden területére hatással van. Ez alól a magánjog sem kivétel, hiszen a „mindennapok jogaként” a legközvetlenebb módon – és vélhetően a legnagyobb mértékben – gyakorol hatást az életünkre. Noha kezdetben úgy tűnt, hogy a magánjog egyes területei szinte érintetlenül maradnak, idővel egyértelművé vált, hogy a gyakorlatban nincs a magánjognak olyan szegmense, amelyet valamilyen módon ne érintenének a technológiai fejlődés hatásai. A tanulmányban először a digitális vagyontárgyak fogalmi meghatározására irányuló törekvéseket tekintem át röviden, majd a digitális vagyontárgyak magánjog rendszerébe való beilleszthetőségét és ehhez kapcsolódóan azok örökölhetőségének kérdéseit vizsgálom.

Nemzetközi és európai adójogi harmonizáció és az egészségbiztosítási járulék harmonizációja különös tekintettel a határon átnyúló foglalkoztatásra

Éva Erdős — 2024-12-29

A külföldön dolgozó magyar állampolgárok egészségbiztosítása során a legnagyobb kockázatot a váratlan élethelyzetek (például betegség, baleset, vagy munkanélküliség) okozta bizonytalanság jelentheti. Ezek ellen a kockázatok ellen védelmet nyújtanak a biztosítási rendszerek. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai állam által beszedett költségvetési bevételekből. A járulékok és a szociális hozzájárulási adó beszedésének eljárásait az adó jogszabályok határozzák meg. Számos tényező együttes figyelembevételével határozható meg, hogy melyik országban, hogyan és milyen mértékben kell járulékot, egyéb társadalombiztosítási közterhet fizetni.

A Bécsi Vételi Egyezmény 7. cikkének gyakorlata

Sándor Boros — 2024-12-29

A nemzetközi adásvételi jogot az egységesség igényével szabályozó Bécsi Vételi Egyezmény 7. cikke három jogalkalmazási és jogértelmezési követelményt fogalmaz meg a bíróságokkal szemben. Ezek alapján a bíróságok a Bécsi Vételi Egyezmény valamennyi szabályának az alkalmazása és értelmezése során kötelesek érvényesíteni az Egyezmény nemzetközi jellegét, és a jóhiszeműség elvét, valamint elősegíteni az egységes alkalmazást. A 7. cikk tehát kitüntetett és központi szerepet játszik, hiszen lényegében iránymutatóként funkcionál az Egyezmény koordináta rendszerében. A tanulmány célja, hogy valódi képet alkosson a 7. cikk által támasztott jogalkalmazási követelmények értelmezéséről, a vonatkozó bírói gyakorlat elemzése útján.

Társasházak – indokolt a jogi személyiség?

Olga Jávorszki — 2024-12-29

A tanulmány a társasházak jogképességének terjedelmét vizsgálja, a relatív jogképesség problematikájára fókuszálva. A Jsznytv. innovatív koncepciója alapján, felveti azt a kérdést, mennyiben lehet célszerű az intézmény jogi személyiséggel való felruházása. Mindezt egyrészről a hatályos jogszabályok nyelvtani és teleológiai értelmezése útján, másrészről a bírói gyakorlat előhívásával. További feltevés: mi az egységes jogi személy nyilvántartás valódi célja? Az írás a témát illetően csupán érintőleges, a terület egy átfogóbb és mélyebb doktori kutatás tárgya a továbbiakban.

Az emberkereskedelem bűntettének aktuális anyagi jogi és eljárásjogi kérdései

Boglárka Nagy-Balogh — 2024-12-29

Jelen tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által meghirdetett Mailáth György tudományos pályázatra készítettem. Az emberkereskedelem az egész világon egy rendkívül jövedelmező, hatalmas látenciával bíró, határokat nem ismerő jelenség, mely bűncselekmény egyre nagyobb méreteket ölt, egyre több formáját különböztetjük meg. Tanulmányomban az emberkereskedelem aktuális anyagi jogi és eljárásjogi kérdéseit kívánom bemutatni, felhívva ezáltal a figyelmet, hogy minél többen tisztában legyenek azokkal a jelekkel, amelyek figyelmeztetőek lehetnek az áldozattá válás megelőzésében.