Miskolci Jogi Szemle

A kis és középvállalkozások gazdasági versenyt korlátozó megállapodásai és a jogkövetkezmények

Judit Barta — 2025-08-18

A tanulmány a kis-és középvállalkozások gazdasági szerepét, versenykultúráját, az általuk jellemzően elkövethető, a gazdasági versenyt korlátozó magatartásokat, a vonatkozó általános és különleges versenyjogi szabályozást mutatja be joggyakorlati eredményekkel illusztrálva, és kitérve a versenyjogi tartalmú compliance programok jelentőségére.

A halmozódó adóztatás problémája a hozzáadott érték adó kontextusában Magyarországon

Balázs Károlyi — 2025-08-18

A közös uniós hozzáadott érték adó (héa) rendszer megalkotása mögött meghúzódó legfontosabb megfontolás az volt, hogy a belső piac kialakítása érdekében a verseny – és piactorzító, halmozódó nemzeti forgalmi adókat felváltsa egy egységes, semleges rendszer. Azonban ez nem valósult meg teljeskörűen, ennek legfőbb oka pedig a héával párhuzamosan alkalmazott forgalmat / értékesítéshez kapcsolódó vállalkozási tevékenységet terhelő nemzeti adók kölcsönhatása a héával. Jelen tanulmány célja az ilyen problémás esetkörök bemutatása a magyar adórendszer kontextusában, elsősorban a nemzeti hibrid adók, illetve az ingatlanszerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonszerzési illeték héa-rendszerrel való interferenciájának vizsgálatán keresztül.

Az adótitok a magyar és az amerikai bírósági joggyakorlatban

Zsolt Pfeffer — 2025-08-18

Az adótitoknak (tax privacy) jelentős elméleti és történeti szakirodalma, továbbá bírósági joggyakorlata létezik. A tanulmány azonban a hazai és külföldi (amerikai) példákon kíván joggyakorlati áttekintést adni e tárgykörről az adótitok elméleti hátterének részletes tárgyalása nélkül, elsősorban bírósági, alkotmánybírósági döntések bemutatásával, figyelemmel arra is, hogy az amerikai esetjogban a hagyományos, az adóhatósági (kormányzati) információszerzési kereteket és lehetőségeket magában foglaló adóigazgatás-adózó viszonyon túlmenően a magánjogi követelések alátámasztásához is szükség lehet az adótitok védelmi körébe tartozó adatok megszerzésére.

Összeegyeztethető-e a minimálbér-irányelv az EUMSZ 153. cikk (5) bekezdésében foglalt „díjazás” kizárással az esetjog alapján?

Nóra Jakab — 2025-08-18

Az (EU) 2022/2041 irányelv az EU-ban biztosítandó megfelelő minimálbérekről célja a munka- és életkörülmények javítása azzal, hogy keretet hoz létre az alábbiakra vonatkozóan: a jogszabályban meghatározott minimálbér megfelelősége; a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalások előmozdítása; a munkavállalóknak a minimálbér által nyújtott védelemhez való jogokhoz történő hatékony hozzáférésének javítása, amennyiben e védelmet a nemzeti jog és/vagy kollektív szerződések előírják. A dán kormány 2023 januárjában az Európai Bírósághoz benyújtott, az irányelv megsemmisítésére irányuló keresetével egyhangú szakvéleményt adott ki 2025 januárjában az ügyben eljáró főtanácsnok. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy vajon értelmezhető-e a másként az EU Bírósága esetjoga alapján a minimálbér irányelv és az EUMSZ 153. cikk (5) bekezdésében foglalt „díjazás” kizárás.

A román kétkamarás parlament sajátosságai – szimmetrikus bikameralizmusból az aszimmetrikus bikameralizmusba

Gellért Nagy — 2025-08-18

Románia 1991. évi Alkotmánya a törvényozó hatalmat két kamarában szervezve szabályozza. Ugyanakkor, az eredetileg szimmetrikus bikameralizmus a 2003. évi alkotmánymódosítás során aszimetrikus bikameralizmussá vált, így megteremtve a reflektáló és döntő ház fogalmait. Az elfogadott törvények ennek következtében immár a két ház sajátos együttműködésének eredményeiként születnek meg. Ugyanakkor, az alkotmánymódosítás következtében, a törvényekkel szemben egy új, formai alkotmányossági követelmény is kialakult, ahogyan az levezethető az Alkotmánybíróság esetgyakorlatából is. A bikameralizmus elve tiszteletben tartásának e követelménye értelmében a döntő ház nem eszközölhet jelentős módosításokat a reflektáló ház által elfogadott változatban. Jelen kutatás a román kétkamarás parlament sajátosságait e fentebb vázolt elemek mentén kívánja röviden bemutatni.

Új megközelítések az írásbeli jognyilatkozatok és azok érvényessége kapcsán – Az okirat nyelvét nem értő személy jognyilatkozata

Tibor Kiss — 2025-08-18

A jelen írás a papíralapú és az elektronikus úton megtett jognyilatkozatok alakisági követelményeit, és azok megsértésének jogkövetkezményeit vizsgálja. A téma időszerűsége abban mutatkozik meg, hogy egyrészt 2024. január 1-jei hatálybalépéssel módosultak a Ptk. és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései, másrészt az utóbbi két évben a felsőbb bírósági gyakorlatban is eltérő értelmezés körvonalazódik az elektronikus úton megtehető jognyilatkozatok alakiságára vonatkozóan, továbbá a jognyilatkozat nyelvét nem értő személyek által tehető írásbeli nyilatkozatok, és az alakiság megsértésének jogkövetkezményei kapcsán. A szerző az új jogi szabályozáshoz és a judikatúra megállapításaihoz nyújt értelmezési szempontokat, kitérve a pénzügyi szolgáltatásokat érintő írásbeli nyilatkozatokkal kapcsolatos speciális kérdésekre is.

Legalitással szabályozott moralitás: pszichológiai viselkedésirányítás, a nudge mozgalom és kritikája

Samu Czabán — 2025-08-18

A tanulmány a legalitás és moralitás közötti bonyolult kapcsolatot vizsgálja, különös tekintettel a pszichológiai viselkedésirányításra és a nudge mozgalomra. Az egyre bonyolódó társadalmi térben a közösségi cselekvéskoordináció egyre fontosabb, így a viselkedés befolyásolására irányuló módszerek egyre nagyobb figyelmet kapnak, különösen a jogi és politikai szférában. E tanulmány azt is bemutatja, milyen lehetőségek vannak a zöld viselkedésalapú szabályozásban, így hogyan lehet a normákat, az alapértelmezett beállítást és az egyszerűsítést alkalmazni a fenntartható gazdaságra való áttérésben. A tanulmány kitér a pszichológiai viselkedésirányítás kritikáira is, így különösen arra, ezek a technikák a strukturális reformokat nem tudják helyettesíteni, azokba integráltan kell alkalmazni a választástervezés szemléletmódját. Az 1954-es szegregáció eltörlésének példáján keresztül bemutatja azt is, hogy a jogi szabályozás lehet a társadalmi változások motorja, a cselekvési környezet átalakítása révén. Roscoe Pound jogszociológiai szemléletével szemben Elliot Aronson szociálpszichológus azt állítja, hogy nem az attitűd változtatja meg a viselkedést, hanem fordítva: a viselkedés változása idézi elő az attitűdök átalakulását. Aronson kognitív disszonancia elméletét alkalmazva a tanulmány rávilágít arra is, hogy az emberek viselkedésük megváltoztatása révén kényszerülnek átértékelni előítéleteiket és hiedelmeiket.

„Kik vagyunk mi”? Az adó megfizetésére kötelezett személy jogorvoslathoz való jogának problematikája

Csaba Tombor — 2025-08-18

Az elmúlt időszakban az adó megfizetésére kötelezett személy jogorvoslati jogát aktívan alakította az Alkotmánybíróság a döntéseivel. Azonban azok olyan követelményeket fogalmaztak meg, amelyek gyakorlati megvalósulása aggályos és jogállási problémákat is eredményezett. A jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy azonosítsa és bemutassa az Alkotmánybíróság által megállapított valós problémákra adott válaszok problematikáját az adójogi mögöttes felelős jogorvoslathoz való jogát és jogállását érintően. Ennek során áttekintem a jogorvoslati jog korábbi és jelenleg hatályos szabályozási kereteit. Részletesen foglalkozom a Legfelsőbb Bíróság, majd a Kúria által az alkotmánybírósági határozatok előtt kialakított joggyakorlattal, majd elemzem annak változását azok meghozatalának tükrében. Végül rámutatok Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos követelmény és a hatályos szakjogi keretek súlyos kollíziójára. Ehhez kapcsolódóan röviden utalok megoldási lehetőségre is.

Mi kelti fel Európa érdeklődését? - A sikeres európai polgári kezdeményezések témáinak vizsgálata

Ferenc Csibor — 2025-08-18

Az európai polgári kezdeményezés által az Európai Unió polgárai az Európai Bizottsághoz fordulhatnak annak érdekében, hogy valamely számukra fontos témában induljon jogalkotás. A jogintézményben rejlő potenciál ellenére az eddig nyilvántartásba vett közel százhúsz kezdeményezésből csak 12 esetében zárult sikeresen az érvényességhez szükséges támogató nyilatkozatok gyűjtése. A tanulmány e tizenkét kezdeményezés témáinak vizsgálatával foglalkozik. A kutatás alapvető célkitűzése volt annak meghatározása, melyek azok a tágabb témakörök, amelyek mentén lehetséges az uniós szintű mozgósítás.

A munkavállalói szabadság magyarországi szabályozása az Európai Uniós célok tükrében

Mária Garami — 2025-08-18

A mai felgyorsult vállalati környezetben paradigmaváltás figyelhető meg, a szervezetek egyre jobban felismerik, hogy a siker kulcsa a boldog, innovatív, rugalmas munkaerő. Európai Uniós célkitűzés a munkahelyek számának növelése és a munkahelyi jól-lét „well-being” fontossága, annak érdekében, hogy megvalósuljon az élethosszig tartó tanulás és munkavégzés a népességöregedés kezeléseként. Jelen tanulmány középpontjában a munkavégzés alóli mentesülés esetei közül a fizetett szabadság igénylése, érvényesítése és gyakorlati megvalósulása áll a munkajogviszony keretein belül. Az átfogó elemzés célja, hogy rámutasson a hatályos jogszabályi környezet és a mindennapi gyakorlat különbségeire, mely akadályát képezheti a paradigmaváltásnak és az európai uniós célok megvalósulásának.

A „Zöld Kriminológia és Green Deal” című Humboldt konferencia eredményei

Gerhard Dannecker — 2025-08-18

2024. március 4-5-én a Heidelbergi Egyetem és a Miskolci Egyetem "Zöld kriminológia és Green Deal: Környezet- és klímavédelem – a büntetőjog halaszthatatlan feladata" címmel nemzetközi konferenciát tartott, amely az Alexander von Humboldt Alapítvány által finanszírozott "A vállalatok és a vállalatokban való büntetőjogi felelősség rendszerezéséről" című partnerségi projekt keretében valósult meg. Az intézeti partnerség célja a vállalkozások büntetőjogi felelősségével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és ismeretek rendszerezése, a technológiai és társadalmi változásokra adott büntetőpolitikai válaszok megvitatása a tudományos élet és a gyakorlat képviselőinek, a doktoranduszoknak és a joghallgatóknak a bevonásával, illetve jogösszehasonlító elemzés elvégzése és új megoldási koncepciók kidolgozása. A konferencia célja, hogy keretet adjon egy tudásalapú, inter- és intradiszciplináris diskurzusnak a zöld kriminológiáról és az Európai Unió zöld megállapodásáról.

Újabb díszdoktorvesztés: Prof. Dr. Dr. h.c. Peter Bülow magán-, és kereskedelmi jogász, a Trieri Egyetem tanára, a Miskolci Egyetem díszdoktora

Tamás Prugberger — 2025-08-18