Miskolci Jogi Szemle

Az Aranybulla sóval kapcsolatos rendelkezései

Magdolna Gedeon — 2024-09-18

Magyarországon már az Árpád-ház idején jelentős sóbányászat folyt. Az Aranybulla két cikkelye 1222-ben a király bevételeit kívánta korlátozni a sóforgalmazás területén. Az egyház ugyanis jelentős szerepet játszott a só forgalmazásában, néhány egyházi intézmény engedélyt kapott a királytól a só szállítására és tárolására. Így a sótisztek az egyháztól magasabb áron vásárolhatták vissza a sót. II. András idején – az egyházat a sóforgalmazásból kihagyva – a sót a királyi sóraktárakban kívánták tárolni. Így az egyház jelentős jövedelemtől esett volna el. Ezért a XXV. cikkely megtiltotta a királyi sóraktárak használatát. A XXIV. cikkely előírta, hogy a sókamarások zsidó és szaracén bérlők helyett magyar nemesek legyenek. Ezek a bérlők ugyanis bevételeik növelésére törekedtek, és az egyházat megpróbálták a sóforgalmazásból kiszorítani.

A munkajogi védelem megerősítésének régi-új eszközei – Az EU újabb szociálpolitikai jogalkotásának sarkalatos pontjai

Márton Leó Zaccaria — 2024-09-18

Érdekes és munkajogi szempontból kihívásokkal teli időszakát éljük a 2020-as években az Európai Unió szociálpolitikájának. Egyfelől komoly gazdasági és szociális kihívásokkal kell szembenéznie az uniós jogalkotásnak, másfelől pedig az elmúlt néhány évben érdemben új szabályozási eszközök jelentek meg ezen a téren. Jelen elemzés ez utóbbiakra fókuszál, néhány olyan, valóban új irányelvi szabályozás alapján, amelyek az eddigieknél erőteljesebb beavatkozáshoz vezethetnek a tagállami munkajogi rendszerekbe a munkavállalói jogvédelem uniós szintű megerősítése érdekében (például próbaidő, elévülés).

Az állampolgári közösségből kirekesztés két esete: a szlovéniai töröltek és a lettországi nem-állampolgárok

Krisztián Manzinger — 2024-09-18

Habár a nemzetközi jog a hontalanság lehetőségét kizárni igyekszik, az állampolgárság-transzfer sokszor nem automatikus a függetlenedés után. A köztes-európai térségben a nemzetépítést megvalósító Szlovénia és Lettország is kirekesztette a területén élő és 1991 után helyben maradó volt jugoszláv, illetve szovjet állampolgárok egy részét az újradefiniált állampolgári közösségéből. Az e helyzetekkel kapcsolatos politikai és különösen jogi problémák nemzetközi színtéren is megjelentek és mára jelentős belső, illetve nemzetközi bírói esetjog alakult ki a két ország szabályozásának vonatkozásában, amely iránymutatásul szolgálhat a nemzetközi közösség számára a jövőben.

Szemelvények a lex mercatoria történetéből

Imre Mátyás — 2024-09-18

Jelen tanulmány a lex mercatoria kialakulását, történeti összefüggéseit, alapjait kívánja bemutatni, az ókortól kezdve a modern változat létrejöttéig. Az antik görög-római szabályokon nyugodva a virágzó kereskedővárosokon tát a nagy felfedezések és az ipari forradalom mind-mind hatással voltak az autonóm joganyag fejlődésére, amely a mai nemzetközi kereskedelemnek is alapját képezi.

A fizetési meghagyás kézbesítésével kapcsolatos gyakorlati problémák, különös tekintettel a postai kézbesítésre

András Endrédy — 2024-09-18

A közjegyző hatáskörébe tartozó fizetési meghagyásos eljárásban nagyon gyakori, hogy a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást a kötelezett nem veszi át. A 2023. szeptember 25. és 2024. március 25. napja között az Ajka 1. számú közjegyzőhöz érkezett 619 fizetési meghagyásos ügy 37,6 százalékánál (!) állt fenn ez az eset. Ezen belül a „nem kereste” postai jelzéssel visszaérkezett fizetési meghagyások aránya 83,3% volt, ami meglepően magas szám. Az át nem vett fizetési meghagyásokhoz különböző eljárási jogkövetkezmények kapcsolódnak, ezek bemutatása jelen tanulmány célja.

Miért pont 12? Avagy a szexuális erőszak bűntette az életkor tükrében

Dorina Olga Gyarmati — 2024-09-18

A dolgozat tárgyát a szexuális erőszak bűntettének törvényi szabályozása képezi. A szerző történeti, külföldi kitekintésen keresztül és pszichológiai aspektusait is figyelembe véve vizsgálja azt, hogy miért a tizenkettedik életévben határozta meg a jogalkotó az adott bűncselekmény életkoron alapuló, erőszak és minősített fenyegetés nélküli alapesetét. Az elemzés kiemelten foglalkozik azzal, hogy az életkor mennyire koherens a Büntető Törvénykönyv más tényállásaival, amelyek a gyermekkorú sértettek fokozottabb védelmét kívánják szolgálni. A dolgozat de lege ferenda javaslatot tesz a Büntető Törvénykönyv koherensebb szabályozására.

Kedvtelésből tartott állatok illegális állatkereskedelme

Boglárka Nagy–Balogh — 2024-09-18

Publikációmban az illegális állatkereskedelmet szeretném bemutatni. Tanulmányom kifejezettem a kedvtelésből tartok állatok illegális állatkereskedelmével kívánok foglalkozni, mert álláspontom szerint ezen téma is nagy problémát okoz országon belül és határokon átnyúlóan is. Tanulmányomban a szaporításra és az állatkínzásra is próbálok nagyobb hangsúlyt fektetni, ugyanis álláspontom szerint az illegális kutyakereskedelem és a kutyaszaporítás - állatkínzás között szoros összefüggés áll fenn.

Az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés küzdelme a halálbüntetéssel szemben a magyar jogtörténetben

Zsolt Balázs — 2024-09-18

Az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés napjaink jogrendszerének legsúlyosabb szankció típusa, azonban ez korántsem volt mindig így, sokáig ugyanis a halálbüntetés birtokolta ezt a vezető szerepet. A publikáció célja annak bemutatása, hogy miként vált meghatározóvá ez a büntetési forma. A kézirat a kronológiai leírás műfaját alkalmazza ennek a folyamatnak a bemutatásához, elsősorban törvényalkotási fejleményekre fókuszálva. A kutatás módszertana alapvetően ismertető módszer, a változások tárgyi leírása.

A vad és gépjármű ütközéséből eredő károkért való felelősség aktuális kérdései

Kristóf Károlyi — 2024-09-18

Jelen tanulmány a vadon élő állatok (vad) és gépjármű ütközése következtében felmerülő károkért való felelősség kérdéseit vizsgálja. A tanulmány feltárja mindazokat a körülményeket, amelyek a bírói gyakorlat szerint az vadütközésben érintett felek felelősségét megalapozhatják: a jogszabály utaló szabálya folytán a felróhatóság (vétkesség) körébe tartozó magatartásokat és a fokozott veszéllyel járó tevékenység körében felmerülő rendellenességet megalapozó körülményeket. E körben megvizsgálja a módosítás lehetséges hatásait a fennálló bírói gyakorlatra és felhívja a figyelmet a módosító szöveg lehetséges értelmezési problémáira is.

Digitális lábnyomunk sorsa halálunk után – a felhasználói fiókok helyzete

Petra Nagy — 2024-09-18

Tanulmányunkban a digitalizáció okozta jogalkotási kihívásokra kívánunk reagálni, arra keresve a választ, hogy mi is lesz a sorsa az interneten fellelhető személyes adathalmazainknak, illetve digitális tartalmainknak halálunk után. Arra tekintettel, hogy a hatályos Polgári Törvénykönyvünk alapján ezek a dolog, jog vagy követelés kategóriába nem illeszthetők be, így előremutatónak találjuk az adattulajdon kategóriájának bevezetését, amely könnyebben megítélhető viszonyokat eredményezne az öröklési jog területén. Egy másik megközelítés a felhasználó és a szolgáltató közötti létrejövő kapcsolat szerződéses viszonyként történő értelmezése, amely lehetővé teszi a felhasználói fiókokhoz örökösként történő hozzáférést, amely nem jelenti a személyiségi jogok, kifejezetten a magántitokhoz való jog sérelmét.