Miskolci Jogi Szemle

Eörsi 100/30, avagy ’Hüperión sorsa’

Benke József — szo, 06 ápr 2024 00:00:00 +0200

A világhírű magyar magánjogászprofesszor, Eörsi Gyula életútja egy évszázaddal ezelőtt kezdődött, és három évtizeddel ezelőtt ért véget a zseniális elmét megtámadó morbus Alzheimer által okozott, rendkívül szomorú és fájdalmas körülmények között. Életműve termékenységét, minőségét és hatását tekintve Eörsi korának egyik legnagyobb hatású magánjogász oktatója, kutatója és kodifikátora volt nemcsak hazai viszonylatban, hanem a jogegységesítés nemzetközi porondján is. Ez a jubileumi írás Eörsi egy olyan könyvét elemzi, amely úgy tűnik, megszabadult a kommunista ideológiai ama ’kényszerzubbonyától’, melyet pályája kezdetén önként vett fel, de amely végül talán romba döntötte életét. A könyv, melyről különös módon soha nem született érdemi recenzió, 1974-ben jelent meg „A skandináv jogról és jogtudományról” címmel.

Gondolatok Eörsi Gyula jogászi pályája ‒ különösen szerződési jogi gondolkodása ‒ első tíz esztendejéről

Fazakas Zoltán József — szo, 06 ápr 2024 00:00:00 +0200

A neves magyar jogtudós, Eörsi Gyula jogászi pályája kezdetén Magyarország a szovjet megszállás alatt állt és gazdasági, jogi és társadalmi szinten ideológiai harcok kereszttűzében élt. A fokozódó szovjet nyomás előre vetítette a magyar állam és jog szovjet pályára állítását, ezáltal a hagyományos magyar magánjog elvetését. A fenti körülmények alól a jogtudomány képviselői, így Eörsi Gyula sem vonhatta ki magát, aki magyar magánjog e különös kihívásokkal terhelt korszakában a polgári jog területén több munkájában is kifejtette álláspontját. Eörsi Gyula ekkoriban megfogalmazott gondolatainak egyes elemei napjainkban is hordoznak és hordozhatnak érvényes tételeket, szakmai viták kiindulópontjait, ugyanakkor korának és napjainknak összevetése, szembesítése a jogtörténeti tanulságokon túl elősegítheti a magánjogtudomány fejlődését, annak alkotmányos értékeinek tiszteletét, azok alapján a polgári jog előtt álló kihívások megválaszolását.

Tipikus polgári jogi szerződés vagy munkaviszony? – A platformmunka új szabályainak értékelése az élő jog tükrében

Mélypataki Gábor — szo, 06 ápr 2024 00:00:00 +0200

A platformmunka, mint a munkavégzés új formája egyre népszerűbb világszerte. Éppen ezért szükséges, hogy el tudjuk helyezni a magánjog és a munkajog rendszerében. Mivel jelenleg nem, hogy munkajogi, de más magánjogi védelem sem kapcsolódik hozzá. Ezzel összefüggésben pedig szociális védelem sem azon a szinten jár a platformmunkavállalónak, mint a többieknek. Ami a védelem szintjét megalapozná az a nemzeti jogalkotásban nem létező diszciplináris megoldásokat. A platformmunka szabályozásának kérdése az élő jog egyik fontos munkajogi kérdése. Az éppen formálódó és kialakuló fogalmi keretrendszer kialakulásának lehetünk tanúi. Az Európai Unió Parlamentje a tanulmány második körös ellenőrzésekor fogadta el a szabályozást, igaz nem minősített többséggel, és ezzel párhuzamosan adott ki a magyar legfelsőbb bíróság (Kúria) egy fontos döntést is a platformok kapcsán.

Eörsi Gyula összehasonlító magánjogi munkásságának híd szerepe múlt és jövő, országok és világok között

Molnár Andrea — szo, 06 ápr 2024 00:00:00 +0200

A Bécsi Vételi Egyezmény elfogadása 1980-ban ünnep volt a világ kereskedői számára, a közös nyelvük ünnepe. Eörsi Gyula szerepe az Egyezményt megalkotó kongresszuson ismert, ahogy az azt megalapozó, sok évtizedes magánjogi összehasonlító munkája is. Az Egyezmény áttekintette és közös nevezőre hozta a magánjogok addigi eredményeit, egyúttal utat mutatott a jövőre nézve, szervezetek, régiók, országok jogalkotása számára (UPICC, PECL, CESL, stb.). Az Egyezmény, középpontjában az alapvető szerződésszegéssel, a következmények komplex rendszere 30 évvel később megjelent a magyar Ptk. előkészítése során, az Eörsi Gyula munkáin nevelkedett jogásztársadalom egyhangúan ezt látta jónak. Bár az Mt a kanyarban előzve előbb bemutatta az új felelősségi rendszert, az új Ptk. a részleteket kidolgozva és az 1875-ös kereskedelmi szabályok átvételével tiszteleg Eörsi Gyula munkássága előtt.

A közös tulajdonban álló földek használatának problémái - avagy a szocialista tulajdonjog, és annak földjogi leképeződése a jelenkori földhasználati viszonyokra

Olajos István — szo, 06 ápr 2024 00:00:00 +0200

A jelen cikkben az Eörsi Gyula, mint jogtudós által az ötvenes években létrehozott közös használaton és kiüresedett tulajdonjogon alapuló szövetkezeti földhasználat továbbéléseként, mind a mai napig élő intézmény az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos legújabb fejleményeket jellemzem. . Ezen tulajdoni forma speciális használatának szabályai a Fétv. által rendszerezettek A gyakorlatban bizonyos mezőgazdasági igazgatási szervek azonban nem ismerik, és eljárásuk során nem alkalmazzák a harmadik személyektől az osztatlan közös tulajdonban lévő földek használatára adott ajánlatra vonatkozó szabályokat. E gyakorlat következményeire kínál megoldást a cikk.

A munkakollektívák jogágazata – Kísérlet a munkavállalói érdekek előtérbe állítására Eörsi Gyula nyomán

Prugberger Tamás — szo, 06 ápr 2024 00:00:00 +0200

Az államszocializmusban a gazdasági tervezésnek két formája volt: a hitleri nemzetiszocializmus állami tervekkel és kinevezett vezetőkkel tartotta fenn a magántulajdont, míg a lenini-sztálini szovjet szocializmus államosítást és kollektív munkát jelentett a vállalkozások számára. A magyar szocialista jogrendszer az állami meghatározásokra támaszkodott, Weltner Andor és Eörsi Gyula pedig a kettős kollektív tulajdon elméletét bírálta. Eörsi, Venediktov hatására, kiterjesztette ezt az elméletet az egész munkajogra, hangsúlyozva a kollektív részvételt. Jugoszláviában a demokratikus centralizmusban a választott tanácsok játszottak szerepet. Eörsi újszerű jogi keretetek javasolt a munkakollektívák számára. A posztkommunista átmenet 1990-ben a kelet-európai munkajogot a nyugatihoz igazította, hangsúlyozva az egyéni jogokat és a szociális védelmet.

Mennyiben befolyásolja a jogi személyiség elméletét a közkereseti és a betéti társaság jogi személlyé nyilvánítása az új magyar Polgári Törvénykönyvben?

Prugberger Tamás — szo, 06 ápr 2024 00:00:00 +0200

A tanulmány felvázolja a magyar társasági jogban 2013-ban az új Polgári Törvénykönyv által hozott jelentős változást, amely jogi személyiséget biztosít minden gazdasági társaságnak, tehát a közkereseti és a betéti társaságnak is, eltérve a korábbi német-osztrák elméleti megközelítéstől. A nyugat-európai jogban a betéti társaság és a tőkés társaság közötti különbségtétel a társasági méretre támaszkodik. Magyarország kiterjesztette a jogi személyiséget a közkereseti és a betéti társaságokra, igazodva a nyugat-európai gyakorlathoz. A Kft. és Bt. jogi státusza azonban továbbra is ellentmondásos, ami a gazdasági társaságok abszolút jogi személyiség fogalmának újraértékelésére késztet, tekintettel a fejlődő gyakorlatra. A szöveg ezt a német, angolszász és francia jogi keretekkel összehasonlítva vizsgálja.

A fokozott veszéllyel járó tevékenység megítélése a technológiai fejlődés tükrében

Stefán Ibolya — szo, 06 ápr 2024 00:00:00 +0200

Jelen tanulmány a szigorú felelősség rövid történeti áttekintését követően a fokozott veszéllyel járó tevékenység tanulmányozására fókuszál a technológiai fejlődés által életre hívott újítások, különösen az intelligens járművek alkalmazása vonatkozásában. Ennek keretében a fogalmi analízisen túl, a tényállás tekintetében az utóbbi évek bírói gyakorlata is vizsgálatra kerül.

A szerződés hatályáról – az európai és a magyar jogban

Szalma József — szo, 06 ápr 2024 00:00:00 +0200

A hatályos magyar Ptk., mint más európai Ptk., megkülönbözteti a szerződés érvényességét azaz érvénytelenségét, a hatályától, azaz hatálytalanságától. Érvénytelen szerződés főszabályként nem vált ki hatályt. Az érvénytelenségnek, az érvénytelenségi ok súlya és az ehhez mért szankció, jogkövetkezmény szerint, két alapvető változata van: az egyik a megtámadhatóság (vagy relatív semmisség), a másik a semmisség (vagy abszolút semmisség). A szerződés semmisségének oka a kényszerítő jogszabályok és a jóerkölcs megsértése. A jogügylet megtámadhatóságát az akarathibák (tévedés megtévesztés, kényszerhatás), tehát a magánérdek megsértése idézi elő. A hatálytalanság nem feltétlenül az érvénytelenség következtében áll be.