Miskolci Jogi Szemle

Az egyesülési szabadság tényleges érvényesülése a magyar munkajogban az ILO 87. sz. Egyezményének tükrében

Jakab Nóra, Vámosi-Tunyi Mária Vivien — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

A tanulmány az ILO 87. sz. Egyezményének magyarországi érvényesülését vizsgálja a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia Alkalmazási Normák Bizottságának 2025. évi megállapításai alapján. Az elemzés arra keresi a választ, hogy a magyar jogrendszerben fennálló alkotmányos és munkajogi garanciák mennyiben biztosítják a munkavállalói és munkáltatói szervezetek szabad létrejöttét, működését és érdekképviseleti tevékenységét. A vizsgálat külön kitér a szakszervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos gyakorlati nehézségekre, a közszférában alkalmazott tagdíjlevonási szabályok változásaira, a még elégséges szolgáltatás sztrájkjogra gyakorolt hatására, valamint a munkavállalói véleménynyilvánítás szabadságának munkajogi korlátaira. A tanulmány következtetése szerint a magyar szabályozás formálisan több lényeges garanciát tartalmaz, azonban a kollektív jogok tényleges érvényesülése szempontjából meghatározó a jogalkalmazás következetessége, az alapjogi szemlélet erősítése és a szociális partnerekkel folytatott érdemi párbeszéd.

Zöld pénzügyek a magyar bankrendszerben

Nagy Zoltán, Molnár Dalma Laura — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

Jelen tanulmány célja annak feltárása a bankok miért is tekinthetők a zöld átállás kulcsszereplőinek, továbbá egy átfogó képet kíván adni a hazai bankszektor zöld átálláshoz kapcsolódó jelenlegi gyakorlatáról, és rendszerezze azokat a megoldásokat, amelyekkel a hitelintézetek a fenntarthatóbb jövő megvalósítását támogatják. Ennek keretében bemutatja a legjellemzőbb banki eszközöket és intézkedéseket, valamint rámutat a működésben megjelenő főbb kihívásokra és fejlesztési irányokra, különös tekintettel a termékekre, a finanszírozási döntésekre és a klímakockázatok kezelésére.

Az azonos neműek sérelmére elkövetett nemi deliktumok sértettjei, mint különleges bánásmódot igénylő személyek a büntetőeljárásban

Gáspár Zsolt — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

A büntető eljárásjogi kodifikáció eredményeként a sértettek büntetőeljárásban betöltött szerepe kardinális változásokon ment keresztül. A folyamat szükségképpen kihatott a különleges bánásmódot igénylő személyek helyzetére is, mely személyek védelmére a jogalkotó nagy hangsúlyt helyezett. Előfordulnak azonban olyan helyzetek, amikor a túlzott szabályozás kontraproduktívvá válik. A tanulmány egy marginalizált csoportot érintő negatív hatást fejt ki egy ilyen rendelkezés elemzésén keresztül.

Az interszekcionális diszkrimináció vizsgálata, különös tekintettel a munka világára

Hadady-Lukács Adrienn — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

Az interszekcionális diszkrimináció a hátrányos megkülönböztetés sajátos esete, amely több védett tulajdonság egymástól el nem választható kölcsönhatásából ered. Habár a jelenség a közelmúltban egyre nagyobb figyelmet kapott az uniós szakpolitikai dokumentumokban és irányelvekben, annak további vizsgálata indokolt. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon az interszekcionális diszkriminációval kapcsolatos jogi kihívások azonosításához és tudományos feldolgozásához. Ennek keretében bemutatja a fogalmi alapokat, az uniós és hazai szabályozást, valamint az interszekcionális diszkrimináció tipikus megjelenési formáit a foglalkoztatás területén.

A bíróságszervezés történeti vázlata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Kurucz Ádám — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

A második világháborút követően fokozatosan berendezkedő pártállami diktatúra felszámolta a dualizmus kori hagyományokra épülő, mindaddig organikus fejlődésű magyar igazságszolgáltatási rendszert, majd létrehozta a szovjet mintájú modellt, amelynek alapstruktúráját a harmadik Magyar Köztársaság is megörökölte. Jelen tanulmány a mai Miskolci Törvényszék és az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok szervezéstörténetét ismerteti. A kutatás központi kérdése annak elemzése, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mindenkori jogalkotó milyen keretek között biztosította az első- és másodfokú igazságszolgáltatást az állampolgárok számára. Kitér továbbá arra is, hogy a politikai és igazgatási rendszer változásainak közepette miként sikerült megőrizni a bírósági szervezet működési folytonosságát a vizsgált időszakban, amelynek időkeretét a közigazgatási egység elnevezése jelöli ki.

A készpénzzel történő fizetéshez való jog az európai monetáris politika árnyékában, avagy az Európai Központi Bank és az új alapjog viszonya

Lindt Roland — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

2026-ra már három uniós tagállamról – a releváns alkotmánymódosítások kronológiai sorrendje szerint Szlovákiáról, Magyarországról és Szlovéniáról – mondható el, hogy alkotmányos szinten elismerték a készpénzzel történő fizetéshez való jogot. Az Európai Központi Bank véleményeket bocsátott ki, amelyekben felmerült az uniós joggal való összeegyeztethetőség problematikája. Az eurózóna tagjaiként Szlovákia és Szlovénia mozgástere jelentősen szűkebb a hivatalos fizetőeszközzel kapcsolatos kérdéseket illetően Magyarországhoz képest, ugyanakkor az uniós intézmény egyik esetben sem nyilatkozott döntően támogatóan. Megnyugtató válasz hiányában jelen írás az új alapjog körüli ebbéli dilemmákat járja körül.

Észrevételek a magister officiorum és a praefectus praetorio hatásköri összeütközéseihez a 4-5. századi források tükrében

Bajáky András Olivér — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

Jelen tanulmányban a magister officiorum és a praefectus praetorio hatásköreinek vizsgálatán túl két kérdést tárgyalok. Elsőként a postaszolgálat felügyelőit (curiosi) érintő jogsértési ügyek elbírálásának problémájára kívánok rávilágítani. A második probléma a fegyvergyárak (fabricae) feletti felügyelet, az üzemekben dolgozó munkások (fabricenses) és a fegyverszállítást elősegítő területi tisztségviselők (tartományi helytartók, hivatali segédek, számviteli ügyintézők) jogsértési ügyeiben való ítélkezés kapcsán merül fel.

Pótolható-e anyagi pervezetéssel a hiányzó jogi képviselet?

Hegedűs Sára Örzse — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

Jelen tanulmány a jogi képviselő nélkül eljáró felekre vonatkozó eltérő, fokozottabb anyagi pervezetési szabályokat vizsgálja és elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy az anyagi pervezetés keretében „pótolható-e” a jogi képviselet. Pótlás alatt itt arra gondol, hogy képes-e az anyagi pervezetés a jogban járatlan fél számára olyan mértékű segítséget nyújtani, amely biztosítja a hatékony jogérvényesítést professzionális jogi képviselet hiányában is. Ezen kérdés vizsgálata során bemutatja a tanulmány a jogi képviselő nélkül eljáró felekre vonatkozó eltérő szabályokat, az anyagi pervezetés szabályait érintve néhány sarokpontját a szabályozásnak.

Jézus perének újratárgyalása: igazság, ítélet és újraértelmezés két évszázad tükrében

Mihály János — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

Jézus Krisztus pere és kereszthalála az emberiség történetének talán legismertebb büntetőeljárása, amelynek körülményeit és igazságosságát mind a mai napig viták övezik. A keresztény hit szerint Jézus ártatlan volt, mégis halálra ítélték. A per nyomán évszázadokon át számos teológiai és társadalmi következmény bontakozott ki, beleértve a zsidó néppel szembeni előítéleteket is. Az utóbbi mintegy 200 évben a történészek, jogászok és teológusok egyaránt újra elővették Jézus perét, sőt időről időre felmerült a per szimbolikus „újratárgyalásának” gondolata is. Felvetődik a kérdés: sor került-e ténylegesen Jézus perének újratárgyalására az elmúlt két évszázad folyamán, és ha igen, vajon felmentették-e őt ezen utólagos eljárások során? Jelen tanulmány ezt a kérdést vizsgálja tudományos alapossággal, egyaránt figyelembe véve a jogi és a teológiai szempontokat. Ennek érdekében áttekintjük a per történelmi kereteit, az újratárgyalás iránti igény megjelenését, a konkrét újratárgyalási kísérleteket és azok eredményeit, valamint a per újraértelmezésének céljait, módszereit és következményeit.

Ember az embertelenségben – A Janus-arcú magyar büntetés-végrehajtás

Nagy Botond — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

A magyar büntetés-végrehajtás szabályozása az elmúlt években átfogóan megváltozott, reagálva az állapotokat ért nemzetközi kritikákra is. Az evolutív-deskriptív és absztraháló módszerekre épülő tanulmány bemutatja a novelláris modifikáció előtti börtönvalóságot, a módosítások mögött rejlő, a kódex emberképét formáló új jogalkotói attitűdöket, valamint utóbb e változások gyakorlati leképeződését. A nemzetközi ajánlások betartására felhívó kutatási eredmények azt mutatják, hogy a nagyívű jogszabály-módosítás önmagában nem volt elegendő a büntetés-végrehajtás problémáinak orvoslására.

A kötelmek teljesítésének jogi természete, elméleti alapjai

Somorjai Kristóf — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

A teljesítés jogi természetének vizsgálata kötelmi jogunk egyik legalapvetőbb kérdése. Történeti megközelítésben a válasz felé vezető út a római jogi solutio kettős jelentésének felismerésével kezdődik, majd a német pandektatudomány három meghatározó elmélete – az objektív hatás-, a célmeghatározás- és a jogügyleti szemlélet – értelmezésével teljesedik ki. E dogmatikai irányzatok tükrében értékelhetők a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény teljesítésre vonatkozó rendelkezései is és jelenthető ki, hogy a hatályos magyar szabályozás teljesítési koncepciója alapvetően objektív szemléletű, ugyanakkor bizonyos pontokon egyéb korrekciós elemekkel kiegészített modellt követ.

Információs önrendelkezés? – Gondolatok a nemzetiségi kedvezményes parlamenti képviselet adatvédelmi dilemmáiról

Tapasztó Dávid — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

A hatályos magyar jogszabályok a kedvezményes mandátum megszerzésének lehetőségével biztosítják a Magyarországon elismert tizenhárom nemzetiség országgyűlési képviseletét. Az adatszolgáltatások több kérdést vetnek fel a személyes adatok védelméhez való alapjog érvényesülése kapcsán. Mennyire ismerik az érintettek a személyes adatkezelések folyamatát? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy információs önrendelkezési jogukkal élve kimaradjanak az adatszolgáltatásból? Az adatkezelés során érvényesülnek-e az európai adatvédelmi jog alapelvi követelményei? A tanulmány e kérdések megválaszolására törekszik, vizsgálja a kedvezményes képviselet szabályait, bemutatva az adatszolgáltatások törvényi szinten szabályozott menetét és az adatkezelések körülményeit, valamint elemezve a felmerülő adatvédelmi jogi dilemmákat.

A „Green Compliance – Környezet- és klímavédelem: A büntetőjogi compliance kihívása” című V. Humboldt konferencia eredményeiről

Jacsó Judit, Lindt Roland — sze, 02 szept 2026 00:00:00 +0200

A Heidelbergi Egyetem és a Miskolci Egyetem társszervezésében került megrendezésre 2025 júniusában a Humboldt konferenciasorozat ötödik rendezvénye. Az esemény a 2024 márciusában megkezdett szakmai diskurzust volt hivatott folytatni, amely a környezetvédelmi büntetőjog aktuális kérdéseit helyezte a fókuszba. Továbbra is a környezet- és klímavédelem kérdésköre volt meghatározó, azonban a normatív büntetőjog területén túlterjeszkedve ezúttal a releváns compliance szempontok kerültek megvitatásra.