Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica

Irán jogalkotási válasza a gyermekek kibertérben való áldozattá válására: büntetőpolitikai nézőpont

2025-12-11T22:52:21+01:00

Az emberi tevékenység kibertérbe való belépése kockázatokat is hordoz, különösen a gyermekek számára, akik a legsebezhetőbbek közé tartoznak. Ez a tanulmány Irán büntetőpolitikai válaszát értékeli a gyermekek kibertérben való áldozattá válására, elemezve a meglévő jogszabályokat, azok hatékonyságát, valamint a büntető igazságszolgáltatási rendszer erősségeit és gyengeségeit. Javaslatokat is megfogalmaz a gyermekvédelem javítására. A reaktív büntetőpolitika kulcselemei közé tartozik a speciális kriminalizálás, a globális joghatóság a gyermekekkel kapcsolatos kiber-pornográfia felett, a civil szervezetek támogatása, a kiberbűnözéssel foglalkozó szakosított osztályok létrehozása és a gyermekáldozatok hivatalos védelme. Az eredmények célja
Irán megközelítésének javítása a gyermekek ellen elkövetett kibertéri bűncselekmények kezelésében.

A kiberagresszióval kapcsolatos bűncselekmények: a jordániai és a magyar jogi keretek összehasonlító vizsgálata

2025-12-12T08:33:09+01:00

Az internet, valamint az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a 21. században átformálta a bűnözést, és világszerte új kihívások elé állította a jogrendszereket. A kormányokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy olyan kiberjogszabályokat dolgozzanak ki, amelyek hatékonyan támogatják a bűnüldözést a kiberbűncselekmények elleni küzdelemben. E kihívások közül a kiberagresszió jelentős aggodalomra ad okot, különösen Jordániában és Magyarországon, ahol a jogi kereteket az újabb fenyegetések kezelése érdekében módosították. A tanulmány összehasonlító elemzést nyújt a két ország kiberagresszióval kapcsolatos jogi megközelítéseiről, megvizsgálva azok gyakorlati végrehajtásának és érvényesítésének hatékonyságát.

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásának szabályozási újításai, sarokpontjai

2025-12-11T21:51:03+01:00

Jelen tanulmány a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló megváltozott jogszabályi környezet vizsgálatát helyezi a középpontba.A kutatás apropója, hogy 2024. január 1. napjával lépett hatályba a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (Btátv.). A Btátv. több újítást is bevezetett, amelyekkel átalakította az előző jogszabály [a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.)] által alkalmazott dogmatikai keretet és a gyakorlati alkalmazást.

A tanulmány célja, hogy – összehasonlító módszertant alkalmazva – rámutasson a Btátv. és a Harmtv. hasonlóságaira és eltéréseire.

A közösségi finanszírozásról, különös tekintettel a medical crowdfunding intézményére

2025-12-11T21:59:42+01:00

A Lehman Brothers amerikai nagybank csődje nyomán 2008 végén kirobbant pénzügyi válság az 1930-as évek eleji nagy gazdasági világválság óta világszerte a legsúlyosabb gazdasági visszaesést eredményezte,1 mely maga után vont egy az államok, a vállalkozások és a lakosság számára is kritikus és embert próbáló időszakot, amelyben a csökkenő kereslettel, regionálisan eltérő mértékű ámde növekvő munkanélküliséggel és a válság végét megelőző több mint fél évtizedes gazdasági stagnálással kellett szembenézni.

A cikkünk témájául szolgáló „Crowdfunding”, vagyis közösségi finanszírozás a 2008-as válság következtében kialakult forráshiány révén vált elterjedtté, először az Egyesült Államokban. Az intézmény lényegében a 21. századi gazdasági sokkok közepette a technológiai fejlődés és a tőkepiaci egyensúlytalanságok eredőjeként alakult ki vállalkozásfinanszírozási innovációként. Az intézmény kellő szinten történő bemutatása és tudásanyagának elmélyítése érdekében tanulmányunkat két fő részre osztottuk. Így az első rész elsődleges célja, hogy átfogó képet adjon a vizsgált finanszírozási formáról, meghatározva az alapvető fogalmakat és kifejezéseket, bemutatva a konstrukció legnépszerűbb, a hagyományos banki és tőkepiaci finanszírozási formáktól eltérő modelljeit, elfogulatlanul megvizsgálva annak minden előnyét és hátrányát, valamint górcső alá véve az Európai Bizottság és az Európai Bankhatóság témában íródott állásfoglalásait. Kiemelendően fontos részt képez az amerikai JOBS Act és az Európai Unió szabályozási törekvéseiből született rendeletek és irányelvek és azok hatásainak tanulmányozása, ezzel megteremtve a kellő elméleti hátteret, mely a tanulmány további részének megértését teszi lehetővé. A második rész az egészségügyi szektorban megjelenő medical crowdfunding elemzését kísérli meg, kitérve az egészségügyi kiadásokra létrehozott közösségi finanszírozás megjelenésének okaira, legfontosabb megjelenési formáira és a Magyarországra jellemző egyetlen egészségbiztosítási alappal rendelkező és erősen centralizált egészségügyi rendszer mellett betöltött szerepére.

Közigazgatási hatóság a közcélú beruházások szerződései végrehajtásának nyomon követésében: összehasonlító tanulmány a szíriai jog és a FIDIC-rendszer között

2025-12-11T22:13:38+01:00

Ez a tanulmány feltárja a közigazgatási hatóság szerepét az építési beruházási szerződések végrehajtásának nyomon követésében, a szíriai jog és a FIDIC (Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége) rendszerének összehasonlító elemzésére összpontosítva. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések kulcsszerepet játszanak az infrastruktúra fejlesztésében és a fenntartható növekedés előmozdításában, ezért szigorú közigazgatási
felügyeletre van szükség a szerződéses feltételeknek és a jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. A kutatás rávilágít a közigazgatási hatóságok kettős szerepére a szerződések végrehajtásának ellenőrzésében és irányításában, valamint hangsúlyozza a jogi és műszaki mechanizmusok fontosságát az állami beruházási projektek minőségének, hatékonyságának és eredményességének biztosításában.

A biztosítási intézkedések múltja és jelene az adóvégrehajtási eljárásban

2025-12-11T22:23:20+01:00

A biztosítási intézkedés előzetesen igénybe vehető jogintézményként a jogosult érdekeit helyezi törvényi védelem alá oly módon, hogy a törvényi feltételek fennállása esetén meghatározott speciális végrehajtási cselekmények foganatosítása révén lehetővé teszi az alapügy tárgyát képező követelés biztosítását, valamint későbbi időpontban történő kielégítésének lehetőségét. Ezáltal annak is gátat szab, hogy az adózó (adós) az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes magatartás tanúsításával, rosszhiszemű ügyletek megkötésével elvonja végrehajtás alá vonható vagyonát, és így meghiúsítsa a kielégítési végrehajtás sikerét. Tanulmányomban arra helyezem a hangsúlyt, hogy bemutassam az adóvégrehajtásban igénybe vehető biztosítási intézkedés
kialakulását és jelenlegi szabályozását.

Az Európai Közigazgatási Térség alapelvei és azok megjelenése a jegyző előtti birtokvédelmi eljárásban

2025-12-11T22:29:08+01:00

Jelen tanulmány fókuszában az Európai Közigazgatási Térség és a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás kapcsolódási pontja, a közigazgatási alapelvek érvényesülése áll. Az alapelvek keretet adnak az egyes eljárásoknak és hézagpótló szerepük is van azon kérdésekben, amelyek tekintetében a konkrét eljárási jog részlegesen ad választ vagy nem ad választ. Ugyanakkor fontos az egyensúly megtalálása. Amennyiben az eljárásban túl sokszor kell az alapelvek alapján dönteni, ez egyrészről jogbizonytalansághoz, másrészről eltérő jogértelmezésekhez és eltérő eljárásokhoz vezethet. A birtokvédelmi eljárás speciális eljárás a közigazgatás területén, a közigazgatási jog és a magánjog határán saját eljárásjogi jellemzőkkel, saját alapelvekkel.

A zöldbefektetések finanszírozásának szabályozása Magyarországon

2025-12-11T22:42:39+01:00

Tanulmányunkat három fő részre osztottuk. Az első részben bemutatásra kerül maga a zöldfinanszírozás, illetve, hogy milyen eszköztárral rendelkezik, mi a folyamata. Az első részben fogjuk röviden bemutatni az ESG-szabályozást és ki fogunk térni a jegybank szerepére is. A tanulmány gerincét a zöldbefektetésekkel kapcsolatos magyarországi szabályozás fogja adni. Megpróbáljuk szemléltetni, hogy a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak milyenlehetőségeik vannak jelenleg Magyarországon, hogy zölden fektessék be pénzüket. Ismertetésre fog kerülni a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának, illetve prudenciális felügyeletének jelentősége, illetve a Magyar Nemzeti Bank zöldprogramjai, amelyek egyébként önmagukban is zöldbefektetési lehetőségek. A dolgozat zárásaként összegezni fogjuk a témából levont következtetéseket, illetve de lege ferenda javaslatokat fogalmazunk meg.

Tengeri halászati jog az ókori Rómában

2025-12-11T15:00:28+01:00

A tengeri hajózáshoz és halászathoz való jog mindenki számára nyitott volt a római jogban a ius gentium szabályai alapján. A gyakorlatban azonban találunk mind közjogi, mind magánjogi korlátokat ezen a területen. Az első és második Róma és Karthágó között nemzetközi szerződés megtiltotta a hajózást és ezen keresztül a halászatot is a rómaiaknak a Földközitenger nyugati részén. Később, a principátus idején pedig már kifejezett halászati tilalmat találunk a papagájhalakra a campania-i parti vizeken. De a legérdekesebb szabály a tonhal halászatának tilalma, amit egy adásvételi szerződésben telki szolgalom formájában alapítottak az eladott telekre.

Friedrich List tervei Közép-Európáról

2025-12-11T15:19:12+01:00

A szakirodalomban Friedrich List mint a Mitteleuropa-eszme atyja, a közép- és kelet-európai integráció német vezetés alatt megvalósuló terv első szisztematikus kidolgozója szerepel. Fő műve, a Das nationale System der politischen Ökonomie [A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere] 1841 májusában jelent meg, melyben tudományosan foglalja össze és rendszerezi korábbi írásait. Ebben a művében List a politikai egység és nemzetgazdaság védelmében, valamint Adam Smith iskolájának tanítása ellen fejtette ki nézeteit. List először az angol hegemóniával szemben szorgalmazta a kontinentális összefogás megvalósítását, majd az USA előretörését szemlélve úgy vélte, hogy az angoloknak is a szövetséghez kell csatlakozniuk. A gazdasági térség kialakítását a vasúti és vízi úthálózat fejlesztésével kívánta előmozdítani.

A jog és a logika kapcsolata Szabó József és Moór Gyula elméletében

2025-12-11T21:43:04+01:00

A jog és logika kapcsolatáról, mintegy száz éve elutasító álláspontok fogalmazódtak meg a nemzetközi jogbölcseleti elméletekben, viszont ugyanez az évszázad a nem-klasszikus logikai rendszerek sokaságának színre lépését tapasztalhatta, ami új lehetőségeket kínált a jog és a logika közötti kapcsolatok feltérképezésére is. Két hazai jogfilozófus, Moór Gyula és Szabó József is igen eltérő álláspontot képviseltek ezen a téren. Míg Moór Gyula kifejezetten jelentős szerepet juttatott elméletében a logikának, addig Szabó József úgy vélte, a logikának nincs helye a jogtudományban, és annak jelenlétét e területen a jogbiztonság vágyában feltételezi.

A munka-magánélet egyensúlyának reformja Romániában a 2019/1158. EU irányelv, valamint a 283/2022. és a 241/2023. számú törvények tükrében

2025-12-12T08:46:51+01:00

Jelen tanulmány az ún. munka és magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158 EU irányelv tagállamokra gyakorolt hatásait vizsgálja, különös tekintettel Románia esetére. A szerző áttekinti, hogy a közelmúlt jogalkotási reformjai, köztük a 283/2022. sz. és a 241/2023. sz. törvények, miként próbálnak megoldást nyújtani a szakmai és személyes kötelezettségek összehangolásában jelentkező rendszerszintű kihívásokra. E törvények, amelyek közvetlen válaszként születtek az irányelvre, jól példázzák, milyen jelentős szerepet játszik az Európai Unió a munkajogi szabályozások alakításában, valamint a tagállamok közötti esélyegyenlőség és igazságosabb munkafeltételek megteremtésében. A tanulmány részletesen bemutatja az új törvények legfontosabb rendelkezéseit, ilyen a gondozói szabadság, a szülők számára elérhető távmunka lehetőségei és a családi vészhelyzet esetén igénybe vehető szabadság, hangsúlyozva ezek
jelentőségét abban, hogy a román munkajogi gyakorlat jobban igazodjon az uniós elvárásokhoz. A dolgozat kitér a román munka törvénykönyvének jelenleg érvényben lévő munkaidő- és pihenőidő-szabályaira is, rávilágítva arra, hogyan mozdul el a szabályozás fokozatosan egy munkavállaló-központúbb szemlélet felé. A jogszabályi elemzésen túl a tanulmány azonosítja a fenntartható munka-magánélet egyensúly elérésében továbbra is fennálló kihívásokat, és gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg ezek orvoslására. A javaslatok között szerepel többek között a „lecsatlakozáshoz való jog” bevezetése, amely hozzájárulhatna a munkavállalók mentális egészségének védelméhez és a kiégés megelőzéséhez, emellett pedig fontos cél a gondozási feladatok kiegyensúlyozottabb megosztásának elősegítése és a munkahelyi rugalmasság erősítése is. A tanulmány ezen fejlemények elemzésén keresztül mutatja be, milyen előrelépéseket tett Románia az irányelv nyomán, és ezeket a változásokat az európai munkaerőpiac modernizálására irányuló átfogó uniós törekvések kontextusában értelmezi. Az eredmények kiemelik az Európai Unió kulcsszerepét az érdemi reformok ösztönzésében, valamint egy olyan munkaerőpiac kialakításában, amely az egyenlőséget, a fenntarthatóságot és a munkavállalók jóllétét helyezi előtérbe.

Törekvés a szociális biztonság megteremtésére – gondolatok a gondozási deficit összefüggéseiben

2025-12-12T09:14:18+01:00

Az idősügyi politika általánosan meghatározható úgy, mint az idősek (döntően 65 év felettiek) életminőségével, szükségleteivel és társadalmi szerepével foglalkozó politika, amely generációk közötti társadalmi konszenzuson alapul. Az időskorral kapcsolatos közpolitikának arra kell törekednie, hogy az idősek és gondozóik számára megfelelő szolgáltatások álljanak rendelkezésre, valamint, hogy a rendelkezésre álló gondozási kapacitások megfeleljenek a szükségleteknek. Jelenleg azonban ez nem így van: az időskor előrehaladtával a kapitalista társadalmak gondozási kapacitásai fokozatosan kimerülnek: ez a gondozási válság. A tanulmány megírását az ihlette, hogy az Alaptörvény XIX. cikke és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 2. §-ának összefüggéseit vizsgálva, fontos kérdés, hogy az államnak milyen feladata van a rászorulók segítésében, meddig terjed az állam alkotmányos kötelessége rászoruló embertársaink megsegítésére, és hol húzódik az egyén felelősségének határa. Mindezek a kérdések felértékelődnek az öregedés kihívásaival összefüggésben.

A nemzetközi fizetési ügyletek

2025-12-12T09:20:52+01:00

Jelen tanulmány a nemzetközi üzleti jog egyik komoly dilemmájának áthidalására szolgáló fizetési tranzakciók számbavételét tűzte ki célul. Az egymástól távol lévő eladó és vevő között ugyanis konfliktus alakulhat ki az áru átadásának és a fizetés elindításának időpontja tekintetében. Milyen jogi megoldásokat kínál a nemzetközi fizetések terepe, hogyan lehet a felek érdekeit egyaránt figyelembe venni? Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk a tanulmányban.

A tájékoztatási kötelezettség mint alapelv a magánjogban

2025-12-12T09:26:35+01:00

A tanulmány azt kívánja alátámasztani, hogy a tájékoztatási kötelezettség egy meghatározó alapelve a magánjognak. A kötelmekben, főként a szerződésekben jelen lévő kísérőkötelezettség a főkötelezettségek mellett. Építőelemként vesz részt életviszonyok alakulásában, bár ilyen szerepet jogi norma közvetlenül ritkán fejez ki. A tanulmány áttekinti a tájékoztatási kötelezettség legfőbb összetevőit kölcsönhatásukban, a működését, megsértése következményeit a bírói gyakorlat alapján, a szabályozását a nemzeti magánjogokban és az összehasonlító magánjogban. Így hívja fel a figyelmet a tájékoztatási kötelezettség tudatos alkalmazásának fontosságára.

Az egészséghez való jog vizsgálata a női reprodukciós egészség kapcsán

2025-12-12T09:35:18+01:00

A nemek közötti egyenlőségre irányuló folyamatos erőfeszítések ellenére a nők még mindig jelentős hátrányokkal szembesülnek a munkaerőpiacon, ideértve az alacsonyabb béreket, a magasabb inaktivitási arányt, a vezetői szerepekhez való korlátozott hozzáférést és a tartós foglalkozási szegregációt. Ezeket az egyenlőtlenségeket gyakran a nem hatékony szakpolitikák, a hagyományos nemi normák és a politikai akarat hiánya erősíti. Míg a reproduktív szerepekre – különösen a gyermeknevelésre – gyakran hivatkoznak a munkajogi és foglalkoztatáspolitikai eszköztárban, az olyan újonnan felmerülő kihívások, mint a menstruációs szegénység mélyebb strukturális problémákra világítanak rá, amelyek figyelmet igényelnek. Ez a tanulmány amellett érvel, hogy az egészséghez való jog alapján a menstruációs egészséget, és így a női reprodukciós egészséget be kell építeni a munkajogba, megjegyezve, hogy a menstruációs fájdalom hozzájárul a termelékenység csökkenéséhez. A jelenlegi, nemi szempontból semleges jogszabályok nem foglalkoznak ezekkel a tényekkel, azonban az alapvető emberi jogokból, mint az egészséghez való jogból levezethető lenne a kapcsolódó szabályozás. Az olyan intézkedések bevezetése, mint a menstruációs szabadság és a rugalmas munkavégzés, nemcsak a nemek közötti egyenlőséget segítheti elő, hanem a nők reproduktív egészségét is támogatná.

A mesterséges intelligencia a munkaerőpiac szűrőjeként: kinek nyílik ki az ajtó?

2025-12-12T09:52:45+01:00

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik a munkaerőpiac egyes szegmenseiben, különösen a toborzás és a kiválasztás során. Annak ellenére, hogy az automatizált döntéshozatal egy gyors és objektív alternatívának tűnik, alkalmazásakor fennállhat az előítéletesség veszélye. A tanulmány célja, hogy feltárja az algoritmusalapú rendszerek alkalmazásának hatásait, figyelemmel az algoritmikus diszkriminációra, valamint az algoritmusalapú döntéshozatal etikai és jogi kihívásaira. A tanulmány rámutat annak szükségességére, hogy transzparens és ellenőrizhető algoritmusokat alkalmazzanak a tisztességes munkaerő-felvételi gyakorlatok előmozdítása érdekében.