https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/juridicaetpolitica/issue/feed 2024-08-23T06:36:58+02:00 Lehotay Veronika joglehot@uni-miskolc.hu Open Journal Systems <table style="width: 100%;" cellspacing="1" cellpadding="1" border="0"> <tbody> <tr> <td><strong>Folyóirat neve</strong></td> <td>Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica</td> </tr> <tr> <td><strong>ISSN print</strong></td> <td>0866-6032</td> </tr> <tr> <td><strong>Megjelenés gyakorisága</strong></td> <td>2 kötet / év</td> </tr> <tr> <td><strong>Küldetési nyilatkozat/cél</strong></td> <td>A folyóirat eredeti tanulmányokat, fordításokat és recenziókat közöl a jogtudomány valamennyi területéről.</td> </tr> <tr> <td><strong>Bírálási eljárás folyamata</strong></td> <td>kettős vak bírálat/double-blind peer</td> </tr> </tbody> </table> https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/juridicaetpolitica/article/view/3368 2024-08-22T06:46:39+02:00 Andrea Szilágyiné Heinrich szilandi9@gmail.com

<p>Az ókeresztény mártírok római hatóságok előtti magatartását vizsgálva felvetődik a kérdés, vajon milyen alapon ragaszkodtak olyan kitartóan azon meggyőződésükhöz,<br>hogy a római állam vallási gyakorlatát az áldozatbemutatás kötelezettségét megtagadják.<br>A római jog nem ismerte a lelkiismeret kérdésében a szabadságot. Az állam minden tekintetben engedelmességet követelt. A keresztény vádlottak azonban olyan magasabb rendű<br>hatalom iránti engedelmességre hivatkoztak, amely lehetetlenné tette számukra a római<br>állam által előírt kötelezettség teljesítését. Az ókeresztény vádlottak tárgyalási jegyzőkönyvei magyarázatot adnak arra, miért nem dönthettek a belső meggyőződésük ellenében.<br>Mivel a vallás értelmezése gondolkodásmódjuknak köszönhetően új megvilágításba került,<br>ezzel a lelkiismereti szabadság és belső meggyőződés alapján működő vallási felfogás<br>minden emberre történő kiterjesztését alapozták meg.</p>

2023-08-31T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/juridicaetpolitica/article/view/3373 2024-08-23T06:36:58+02:00 Zoltán Varga zoltan.varga@uni-miskolc.hu Petra Karsza karsza.petra@gmail.com

<p>Az adóhatóságok digitalizációjának kérdéskörére fókuszáló regionális, illetve<br>univerzális felméréseket jellemzően a különböző nemzetközi gazdasági szervezetek végzik.<br>Kiváló példa erre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet1 2018 júniusában,<br>Budapesten megrendezett kétnapos konferenciája, amely keretében huszonnyolc ország<br>képviselői, valamint az Adóigazgatás Európai Szervezetének2 munkatársai folytattak egymással eszmecserét. Az értekezleten részt vevő szakértők a kerekasztal-beszélgetések és a<br>szekcióülések során azt igyekezték felmérni, milyen lehetőségek és kihívások rejlenek az<br>online pénztárgépek rendszerében. Említésre méltó, hogy a projektvezető Orosz Szövetségi<br>Adószolgálat azért kérte fel hazánkat a tanácskozás megszervezésére, mert az akkor már öt<br>éve hatékonyan működő magyar módszert tartotta az egyik legeredményesebbnek a nemzeti költségvetések védelmét szolgáló intézkedések közül.3<br>Az ilyen jellegű adatgyűjtés jelentőségét a statisztikai célú elemzések lehetővé tételén<br>túl az adja, hogy – a digitalizációban élen járó országok sajátos megoldásait alapul véve –<br>elősegíti egy mindenki által követendő, „közös jó gyakorlat” kialakítását, valamint hozzájárul az olyan stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásához, melyek azon államok számára<br>lehetnek hasznosak, akik újonnan – vagy esetleg még nem – tértek rá a digitális társadalommá válás felé vezető útra.<br>Mivel az egyes nemzeti adórendszerek működési sajátosságainak bemutatása és összehasonlítása terjedelmi szempontból meghaladná e cikk korlátait, ezért először általános<br>áttekintést kívánunk adni a példaként tekintett online pénztárgép magyar szabályozásáról,<br>majd a Dél-afrikai Köztársaságban található North-West University kutatócsoportja által a<br>témában publikált 2020-as tanulmányt<br>elemezzük.&nbsp;</p>

2023-08-31T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024