Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica

A JOGI SZEMÉLYEKKEL SZEMBENI BÜNTETŐJOGI FELLÉPÉS AKADÁLYAI: BETEKINTÉS AZ IRÁNI JOGBA

Zahra Delshad — 2024-12-06

Ebben a tanulmányban azokat az okokat, illetve jelenségeket vizsgálom, amelyek a jogi személyek büntetőjogi felelőssége elutasításának hátterében álltak. Ezek az okok, amelyek megnehezítették a szervezetek büntetőjogi felelősségének elfogadását és alkalmazását, az alábbiak: a jogi személyek akaratának hiánya, a büntetések egyéniesítése elvének megsértése, a büntetési célok elérésének nehézségei, a bűncselekmény jogi személy általi elkövetésének lehetetlensége, a hagyományos büntetések szervezetekkel szemben történő alkalmazásának nehézségei, és a jogi személy beidézésének és letartóztatásának lehetetlensége.

A BIOMETRIKUS ÉS GENETIKUS ADATOK TÖRLÉSÉHEZ VALÓ JOG AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG EGY ÚJ ÍTÉLETÉBEN

Zoltán Angyal — 2024-12-06

Az Európai Unió Bírósága egy új ítéletében megállapította, hogy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személyek biometrikus és genetikai adatainak a halálukig történő általános és különbségtétel nélküli tárolása ellentétes az uniós joggal. Az uniós jog megköveteli, hogy a nemzeti szabályozás előírja az adatkezelő számára annak kötelezettségét, hogy rendszeresen felülvizsgálja az adattárolás további szükségességét, és az érintett személy számára elismerje az ezen adatok törléséhez való jogot, amint az adatkezelés már nem szükséges.

A KÖRNYEZETI ADÓZÁS EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMAFELVETÉS

Zoltán Nagy — 2024-12-06

A tanulmány a környezeti adózással kapcsolatos európai szabályokat veszi górcső alá, tekintettel a hatályos európai direktívákra. A dolgozat bemutatja a környezetpolitika rövid fejlődését, alapfogalmait és típusait, valamint a szabályozás eszközrendszerét. Ezt követően a környezeti adók európai rendszerének ismertetése következik statisztikai adatokkal kiegészítve, továbbá sor kerül az európai zöldreformra irányuló törekvések rövid prezentálásra is.

LÉGI KÖZLEKEDÉS (ZÖLD)ADÓZTATÁSA

Zoltán Nagy — 2024-12-06

Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a légi közlekedés adóztatása hogyan tudja befolyásolni annak környezetszennyező szerepét. Mit jelent az, hogy egy adó zöld, milyen jelentősége lehet e típusú adónak a légi közlekedésben? Jelen kutatás megvizsgálja a Covid–19-járvány hatásait a légi közlekedésre, a nemzetközi és európai uniós intézkedéseket, majd elemzi egyes országok által alkalmazott légi közlekedéssel kapcsolatos adókat. Kissé részletesebben foglalkozik a tanulmány a francia légi közlekedési adókkal, amelyek példaértékűek, illetve bemutatásra kerül e körben a magyar szabályozás is. Mindezeken felül a kutatás a légi közlekedés adóztatásával kapcsolatos jövőre vonatkozó lehetőségeket is felvázolja. E körben jelentős szerepet kap egy európai uniós szakértői vizsgálat, illetve olyan alternatív lehetőségek, amelyek az Európai Uniónak az általános dekarbonizációs céljait mozdítják elő.

A személyi jövedelemadó adóalap- és adókedvezményeinek változása az elmúlt három évtizedben Magyarországon

Zoltán Varga — 2024-12-06

A személyi jövedelemadózás 1988-tól került bevezetésre Magyarországon. Jelen tanulmányomban az adókedvezmények és adóalap-kedvezményeknek a legfontosabb változásait tekintem át a kezdetektől egészen a napjainkig. A jelenleg is hatályos, de persze többszöri módosításon átesett 1995. évi CXVII. törvény jövőre már harmincéves lesz, amely kellően hosszú idő egy áttekintő munka készítésére. A tanulmány célja, hogy segítséget nyújtson a pénzügyi jog e területe iránt érdeklődő külföldi PhD-hallgatóknak a legfontosabb szabályok áttekintésében és a saját kutatásaikhoz is alapul szolgálhasson. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a legaprólékosabb elemzést, azonban igyekeztem a legfontosabb rendelkezéseket vizsgálatom tárgyává tenni.

HALASZTOTT FIZETÉSSEL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

István Bajánházy — 2024-12-06

Jelen tanulmány célja a Kr. e. III. és II. századból ránk maradt halasztott fizetéssel járó ügyletek bemutatása és jogi elemzése. Vizsgálatom három közjogi és egy magánjogi szerződést talált ebből az időből. A közjogba tartozó szerződések közül egy adásvételi (rabszolga adásvétel), kettő pedig vállalkozási szerződés (hadiszállítás, ill. építés), a magánjogba tartozó pedig egy szerződési minta bor adásvételére. Meglepő, hogy nemcsak a közjogban, hanem a magánjogban is már formaszabad szerződéseket találunk ebből az időből. A fő különbség az, hogy a közjogi szerződéseknél a halasztott fizetés kivételes lehetőség, amit az államkincstárnak a második pun háború okozta rossz helyzete indokolt. Ezeknél a szerződéseknél a magánfél csak az állam jóindulatában (bona fides) bízhatott a fizetést illetően. Ezzel szemben a magánjogi szerződéseknél a halasztott fizetés fő szabálynak tekinthető, amit az eladott árun a tulajdonjog fenntartása biztosított.

A FOGALOMALKOTÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK AZ ÓKORI RÓMA JOGÉLETÉBEN

Magdolna Gedeon — 2024-12-06

A jogszolgáltatásban nagy jelentőségük van a fogalmaknak. Már a XII táblás törvény korában is szükség volt fogalmak alkotására. Bár a kései római jog törekedett az absztrakcióra, a kazuisztikát nem tudták felszámolni. A fogalomalkotás körében vizsgálható, hogy a Begriffsjurisprudenz és az Interessenjurisprudenz szerepet játszottak-e a római jogéletben. A források arról tanúskodnak, hogy a Begriffs- és Interessenjurisprudenz mellett a Gefühljurisprudenz módszerei is megjelentek a római jogtudósok responsumaiban. A jogfejlődés során megfigyelhető, hogy a jogászok igyekeznek a már meglévő eszközöket alkalmazni, ezért számos ma is használt jogi fogalom a római jogból ered. Az Európai Unió Bíróságának gyakorlatából kiderül, hogy a bírók a Gefühljurisprudenz követői, hiszen gyakran a szükséges fogalom meghatározása nélkül, érzés szerint döntik el az eseteket.

Az egészséges munkakörnyezethez való jog a munkaviszony tekintetében

Zsoltné Dajka — 2024-12-06

A foglalkoztatásban a koronavírus-járvány hatására átalakuló munkaerőpiacon minden eddiginél fontosabbá vált a magyar munkavállalók számára a munkahelyük biztonsága, a munkakörnyezet. A munkavégzés és annak korábbi formái gyökeresen és visszavonhatatlanul átalakultak. Az új helyzet még számtalan területen további kihívásokat hordoz egyaránt a munkáltatónak és a munkavállalónak. A foglalkozással összefüggő megbetegedések és a foglalkozási betegségek előfordulását a munkakörnyezeti kóroki tényezők (kémiai, fizikai, biológiai, ergonómiai vagy pszichoszociális) okozta expozíció (mértéke és időtartama) és a munkavégzéssel járó megterhelés (fizikai, fiziológiai, szellemi, pszichés) együttesen határozzák meg.

A GYERMEKMUNKA KLASSZIKUS ÉS UNIKÁLIS FORMÁIVAL SZEMBENI ÁLLAMI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

Edit Kriston — 2024-12-06

A gyermekek jogairól szóló New York-i egyezmény 32. cikke kiemeli, hogy a gyermekeket meg kell védeni a gazdasági kizsákmányolástól. Ez magában foglalja a kényszermunka tilalmát és a megfelelő munkafeltételek biztosításának a követelményét is. A jogalkotó kötelezettségévé teszi az életkori határok megállapítását és a megfelelő munkafeltételek jogi alapjának a szabályozását. Miért van szükség arra, hogy ezt a XXI. század első évtizedeiben is külön kiemeljük? Azért, mert a gyermekmunka mai napig is létezik. A hiedelemmel ellentétben nemcsak a harmadik világ országaiban, hanem akár az Európai Unió országaiban is. Az illegális gyermekmunka klasszikus formáit a szakemberek régóta ismerik. A kiváltó oka lehet a szegénység, migrációs kényszerhelyzet vagy akár a háború is. Azonban fontos kiemelnünk, hogy véleményünk szerint a klasszikus formák mellett a digitális platformok is olyan új terepet jelenthetnek, amely akár (ha csak virtuálisan is, de) helyszíne lehet a gyermekek kizsákmányolásának, a gyermeki jogok sérelmének. Tanulmányunkban éppen ezért a klasszikus helyzetek bemutatása és munkajogi szempontú elemzése mellett az új formákat is próbáljuk beemelni, bemutatni és javaslatot tenni a megfelelő jogi védelmi eszközök kialakítására.

A NEMZETKÖZI VASÚTI ÁRUFUVAROZÁSI SZERZŐDÉS

Imre Mátyás — 2024-12-06

Jelen tanulmány a nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződés hátterének és szabályozásának bemutatását célozza, hiszen a vasúti fuvarozás aktuálisabb, mint valaha. A vasúti mindmáig az egyik legkedveltebb és leghatékonyabb fuvarmód, mert gyorsabb, mint a vízi, és olcsóbb, mint a közúti fuvarozás. A környezetvédelmi szempontok, a fenntartható fejlődés és a zöldenergia hasznosításának előtérbe kerülése még inkább felértékeli a vasúti fuvarozást, a nemzetközi jogegységesítési instrumentumok pedig követik a technológia és a határon átnyúló szerződések változásait. Milyen szabályanyag rendezi jelenleg ezt a szerződéstípust, és melyek a sajátosságai? Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk a tanulmányban.

Nemzetközi kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos viták megoldása nemzetközi szerződések alapján

Sanna Ibrahim Merie — 2024-12-06

A globalizáció a nemzetközi kereskedelmi szerződések megugrásához vezetett, de végrehajtásuk gyakran kihívásokkal néz szembe, ami vitákat eredményez. A globális gazdasági érdekek védelme érdekében a nemzetközi közösség nemzetközi szerződésekhez fordult a vitarendezési keretek kialakítása érdekében. Ez a cikk hangsúlyozza a nemzetközi kereskedelmi viták megoldásának fontosságát és a szerződések szerepét ebben a folyamatban. Különféle vitarendezési módszereket vizsgál, a tárgyalástól a peres eljárásig, választottbírósági eljárásig és közvetítésig, miközben olyan kulcsszerződéseket is megvitat, mint az UNCITRAL nemzetközi kereskedelmi választottbírósági mintatörvénye, a New York-i egyezmény és a szingapúri közvetítési egyezmény.

MIT KERES A FEGYELMI JOG CSIZMÁJA A PEDAGÓGUSOK ASZTALÁN? AVAGY A PEDAGÓGUS JOGÁLLÁSI TÖRVÉNY FEGYELMI ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

Zoltán Rácz — 2024-12-06

A magyar pedagógusok 2023-ban kikerültek a közalkalmazotti törvény (Kjt.) hatálya alól, és egy önálló státusztörvényt fogadtak el vonatkozásukban. Az új törvény rengeteg ponton érintette a pedagógusokra vonatkozó szabályozást, ezek egyike, hogy 2012 után ismét lehet velük szemben fegyelmi eljárást lefolytatni.

KIHÍVÁSOK ÉS ÁLLÁSPONTOK A MUNKAVÉGZÉS BINÁRIS MODELLJÉT ILLETŐEN

Bernadett Solymosi-Szekeres — 2024-12-06

A munkavégzés jogi szabályozásának dogmatikája hagyományosan a bináris modellre épül Európa-szerte. A digitalizáció és a flexibilitás, valamint a munkáltatói költségcsökkentő igények miatt ez a tradicionális szerkezet elavulni látszik, amely főként a kiszolgáltatott helyzetben lévő önfoglalkoztatók helyzetét befolyásolja. A nemzeti vagy uniós szintű jogalkotás előtt áll a feladat, hogy e problémát rendezze, és kiterjessze a munkajogi védelmet az azt igénylő személyekre. Ennek mikéntje ugyanakkor problémás, a megoldásra különböző nézetek formálódnak. Ezek rövid bemutatására vállalkozik a tanulmány, összehasonlítva külföldi (főleg német) és hazai szakirodalmi álláspontokat.