Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica

Gondolatok a vállalatok büntetőjogi felelősségéről a munka világa szempontjából

Ráczi Zsófia — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

A felelősség kulcsfontosságú a társadalom önkorrekciójában. Az elmúlt években, mostanra már mondhatjuk, hogy évtizedekben, és különösen a közelmúltban számos jelentés, kutatás és előrejelzés arra figyelmeztet, hogy az emberiség rossz irányba halad, és sürgős változásra van szükség. A vállalatok különösen jelentős hatással vannak a fenntarthatóság elérésére, befolyásuk kiterjed a környezeti, gazdasági és társadalmi pillérekre is. A tanulmány a vállalatok büntetőjogi felelősségének kérdéskörét érinti, különösen arra összpontosítva, hogy a jelenlegi jogi keretek hogyan szigoríthatók a fenntarthatósági célok érdekében, például a beszállítói láncok szabályozása révén. A tanulmány célja, hogy gondolatébresztőként szolgáljon a vállalati felelősség jogi és erkölcsi aspektusai továbbgondolásához a fenntarthatóság jegyében.

A nemzetközi kereskedelem: Hogyan befolyásolják a kereskedelmi kapcsolatok a gazdasági növekedést?

Ali Hussein Eid — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

Ez a tanulmány a külkereskedelem (nemzetközi kereskedelem) jelentőségét tárja fel, mint megoldást azon országok problémájára, amelyekkel az áruk és szolgáltatások önellátásáért küzdenek. Ez a küzdelem gyakran olyan tényezőknek tudható be, mint a termékek természete vagy a tőke, a technológia vagy a modern menedzsment hiánya egyes országokban, ami megakadályozza őket abban, hogy alacsonyabb költséggel állítsanak elő árukat. A kutatás célja, hogy rávilágítson a külkereskedelem szerepére a helyi gazdaság élénkítésében, fejlesztésében, külföldi valutákkal való ellátásában, valamint e kereskedelem kulcsfontosságú módszereinek megértésében.
Az eredmények arra utalnak, hogy a külkereskedelem a globális gazdaság mélyreható változásaira és a fejlődő országok előtt álló kihívásokra adott válaszként jelent meg. E kihívások közé tartoznak az iparosodott kapitalista nemzetek arra irányuló kísérletei, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a nemzetközi piacok felett, és uralják a fejlődő világot.

Fogyatékosság, megváltozott munkaképesség és munka

Jakab Nóra, Cseh Ágnes — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

Azt látjuk, tapasztaljuk, hogy a társadalom, a munkáltatók hogyan ítélik meg a célcsoportba tartozókat, viszont a számos kedvező irányú változás ellenére még mindig keveset tudunk arról, hogy a fogyatékosságot a mindennapi életben valójában hogyan éli meg az ember. Van közöttük olyan, aki elzárkózik vagy közönyösséget mutat és létezik olyan is, aki próbál érvényesülni, meggyőző lenni. A politika, a kultúra, a társadalom, a nevelés, a hagyományok, az egyéni adottságok mindmind szerepet játszanak a kirekesztettség élményében, annak megélésében. Amíg minden törekvés ellenére – legyen az nemzetközi vagy hazai – a negatív előítéletek és az ezekből táplálkozó diszkrimináció általánosan jelen van a társadalomban, addig a sztereotípiák mindent elmondanak a fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek helyett. Születtek garanciális szabályok az esélyegyenlőség megteremtésére, ennek ellenére még mindig a megoldásra váró feladatok közé sorolhatjuk ezt a kérdését, ahol a tét az ember szabadsága, méltósága.

A tengeri árufuvarozás sajátos kérdései

Mátyás Imre — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

Jelen tanulmány a tengeri árufuvarozási szerződés, mint a legősibb és máig leginkább alkalmazott fuvarozási mód kialakulását, hátterének és szabályozásának bemutatását célozza. Az évezredek során formálódó szabályok, a lex mercatoria hatásával együtt, figyelemmel az írott jogforrásokra is, olyan kompakt rendszert alkotnak, amely mind a mai napig zökkenőmentes szabályozást kínál az igen masszív jogviszonyok összességének. Milyen szabályanyag rendezi jelenleg ezt a szerződéstípust és melyek a sajátosságai? Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk a tanulmányban.

A munkáltató felelőssége a munkavállaló által, veszélyes dolog használatával vagy veszélyes tevékenység végzésével másnak okozott kárért a szerb jog szerint – esettanulmány

Milica Ilić, Dudás Attila — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

A szerb jogban az 1978. évi Kötelmi viszonyokról szóló törvény a másért való felelősség esetei között szabályozza a munkáltató felelősségét a munkavállaló által harmadik személynek, a munkavégzés során vagy azzal kapcsolatban okozott kárért. A munkáltató kárfelelőssége azonban csak a munkavállaló felróhatósága esetén áll be, amit a törvény vélelmez. A munkáltató kimentheti magát a felelősség alól, amennyiben sikeresen megdönti ezt a vélelmet, azaz, ha bizonyítja, hogy a munkavállaló az elvárt gondossággal járt el. Nincs tehát munkáltatói kárfelelősség a munkavállaló felróható magatartása nélkül. Ezt figyelembe véve a szakirodalomban fellelhetők olyan álláspontok, amelyek a munkáltató kárfelelősségét a másért való alanyi felelősség eseteként minősítik. Azonban, az újabb szakirodalomban uralkodó álláspontnak tekinthető az a megközelítés, amely szerint a munkáltató kárfelelőssége a másért való tárgyi felelősség esete, mivel a munkáltató nem mentesülhet a felelőssége alól a saját felróható magatartása hiányára való hivatkozással.

Ettől eltekintve, mind a munkáltató, mind a munkavállaló felróhatóságának vizsgálata felesleges, és a munkáltató kárfelelőssége egyértelműen objektív, amennyiben a munkavállaló ún. veszélyes dolog közrehatásával vagy veszélyes tevékenység végzése közben okozta a kárt harmadik személynek. Ebben az esetben a tárgyi felelősség általános szabályai felülírják a munkáltató másért való felelősségére vonatkozó szabályokat, így ebben az esetben a munkáltató még akkor sem mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a munkavállaló az elvárt gondossággal járt el. Ilyenkor a munkáltató tárgyi felelőssége a veszélyes dolog vagy veszélyes tevékenységről eredő, fokozott kárveszélyen alapul. Ha a tárgyi felelősség szabályai alkalmazhatók a munkáltató másért való felelősségét megalapozó tényállásra, a munkáltató minősül a veszélyes dolog üzemeltetőjének, illetve a veszélyes tevékenységet végző személynek, függetlenül attól, hogy ténylegesen a munkavállaló van abban a helyzetben, hogy ellenőrzése alatt tartsa a veszélyes dologból eredő fokozott kárveszélyt, illetve a munkavállaló végzi a veszélyes tevékenységet.
A tanulmány betekintést nyújt, hogyan alkalmazzák a szerbiai bíróságok a tárgyi felelősség általános szabályait a munkáltató másért való felelősségét megalapozó tényállásokra. Ugyanakkor, feltárja azokat a tényezőket, amelyeket a bíróságok figyelembe vesznek a felelősség minősítésében, mindenekelőtt a veszélyesnek minősülő tevékenység természetét, illetve a tevékenység vagy a dolog által okozott fokozott kárveszély szintjét.

A tevékenységi és szolgálati szerződéstípusok egymással fennálló kapcsolatának elméleti kérdései

Prugberger Tamás — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

A tanulmányban a szerző a munkával járó szerződések elhatárolási és összekapcsolódási kérdéseivel foglalkozik. Kimutatja, hogy a függőség erősebb vagy gyengébb jellege alapján elhatárolódhatnak egymástól, de össze is kötődhetnek egymással. Ezen az alapon a munkaszerződés vállalkozás-megbízási jellegűvé válhat és fordítva is. Ezt figyelembe véve a szerző javasolja a tevékenységgel kapcsolatos szerződések csoportosításának átalakítását.

A reprodukciós egészséget támogató munkavégzés globális munkajogi értékelése

Solymosi-Szekeres Bernadett — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

A munkavégzés jogi szabályozása alapvetően figyelmen kívül hagyja a női lét különleges vetületeit, így a menstruációt és a menopauzát. A tanulmány a menstruáció munkajogi kérdéseit érinti, azok közül főként a menstruációs szabadság nemzetközi példáit mutatja be, elemzi azokat a mögöttes motivációk, jogszabályi rendelkezések különbözőségei, és a külföldi szakirodalmakban fellelhető visszacsatolások kiemelésével. Ezek vizsgálata hozzájárul ahhoz a célhoz, hogy a magyar jogalkotó megfontolhassa, amennyiben követné a spanyol mintát, hogy milyen módon tudná előmozdítani a nők munkahelyi jóllétét a menstruációs szabadság esetleges bevezetésével, tanulva a külföldi példákból.

A mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazása és annak hatása a munkavállalók alapjogaira

Stefán Ibolya — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

Jelen tanulmányban a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet releváns szabályait vizsgáljuk, a kockázatalapú kategorizálását és a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó rendelkezéseket a technológia munkahelyi alkalmazása tekintetében. Továbbá ismertetjük a mesterséges intelligencia munkahelyi használatainak esetköreit és a technológia alapjogokra gyakorolt hatását, különösen a személyes adatok védelméhez való jog és a hátrányos megkülönböztetés tilalma vonatkozásában.

A platformalapú munkavégzés és annak új szabályozási irányai az Európai Unióban

Tóth Adél — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

Napjainkban a munkaviszonyok jelentős átalakuláson mennek keresztül. Jellemzően ez annak köszönhető, hogy az infokommunikációs hálózat folyamatos, nagyobb terjedelmű népszerűségnek örvend. Egyre többen végzik tevékenységüket valamilyen számítástechnikai eszköz, digitális alkalmazás által, ami számos kihívással jár, ugyanakkor új megoldást is hoz magával a munkaerőpiacra tekintettel. Éppen ezért elengedhetetlen ezen speciális foglalkoztatási
formák jogi szabályozása, mivel – különösen a bírói gyakorlatban – ennek hiányában rengeteg probléma marad felszínen, így pedig végső soron ennek a bizonytalan státuszú személyek lesznek elszenvedői. Jelen tanulmány a platformmunka jellemzőinek feltárását, a hazai ítélkezési gyakorlatot – különösen a 2023 decemberében hozott kúriai ítéletét, végezetül pedig az Európai Parlament és a Tanács által 2024 áprilisában elfogadott Platformirányelv egyes rendelkezéseinek munkajogi vonatkozásait foglalja magában.

Harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállása kontra magyar nemzetbiztonság

Angyal Zoltán — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

Az Európai Unió Bírósága 2024 tavaszán egy ítéletében megállapította, hogy az uniós joggal ellentétes a nemzeti hatóságokat arra kötelező tagállami szabályozás, hogy kizárólag a nemzetbiztonsági szakhatóság által kibocsátott, indokolást nem tartalmazó, kötelező erejű állásfoglalás alapján, nemzetbiztonsági ok miatt visszavonják olyan harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyét vagy megtagadják tartózkodási engedély olyan harmadik országbeli állampolgár részére történő kiállítását, aki származékos tartózkodási joggal rendelkezhet, anélkül hogy szigorúan megvizsgálnák az összes egyéni körülményt, illetve e visszavonó vagy elutasító határozat arányosságát.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása a hazai joggyakorlatban, különös tekintettel a munkavállalók egészséges és biztonságos munkakörülményeire

Czifra-Dajka Beáta — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

Az Európai Unió Alapjogi Chartája meghatározó szerepet tölt be a magyar munkajogban és munkavédelemben, garantálva a munkavállalók számára az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételeket. Kiemelt fontossággal bír a munkavállalói jogok védelme, valamint az, hogy a munkahelyeken a dolgozók egészsége és jóléte elsőbbséget élvezzen. Az ilyen körülmények nemcsak a munkavállalók elégedettségét és produktivitását növelik, hanem a munkaadók és a gazdaság szempontjából is kedvező hatással bírnak. Az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakítása és fenntartása a munkáltatók és munkavállalók közös érdeke, ami alapvető fontosságú a munkahelyi jólét hosszú távú biztosításához.

Az önfoglalkoztatás és az önfoglalkoztatáson kívüli tevékenységek jövedelemadójának összehasonlítása Magyarországon és Szíriában

Jafaar Sakkour — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

Az adózás folyamatosan fejlődő világában az országok folyamatosan finomítják rendszereiket, hogy egyensúlyba hozzák a bevételtermelést, a gazdasági növekedést és a méltányosságot. Ez az esszé Magyarország és Szíria jövedelemadó-rendszerének mélyreható elemzését adja, feltárva történelmi pályájukat és jelenlegi szerkezetüket. 1988 előtt Magyarországon összetett adórendszer volt, Szíriában pedig egy sor reformon ment keresztül, amelyek eredményeként 2003-ban átfogó jövedelemadó-törvény született. Ennek a feltárásnak az a célja, hogy felismerje az egyes rendszerek erősségeit és gyengeségeit azáltal, hogy megvizsgálja a jövedelemadó realitásait mindkét országban, beleértve a lakosok kezelését, az adóköteles jövedelmet és az értékelési folyamatokat. Minden ország egyedi kihívásokat és lehetőségeket jelent adópolitikájában, Magyarország egykulcsos adókulcsra való átállásától Szíria progresszív rendszeréig és a folyamatban lévő reformokig. Ezzel az összehasonlító elemzéssel igyekszünk megvilágítani a jövedelemadózás körüli tágabb diskurzust, kiemelve a különböző nemzetek által alkalmazott különböző stratégiákat fiskális céljaik elérése érdekében.

Achmea öröksége: A multilaterális beruházási bíróság létrehozásának szükségessége

Mátyás Imre, Felipe Cristancho — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

Ez a tanulmány az Európai Unió Bíróságának (EUB) Achmea-ítéletét és annak hatásait vizsgálja az EU-n belüli beruházási viták rendezésére. A 2018-as ítélet kimondta, hogy az uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházási szerződések (BIT-ek) sértik az EU jogi autonómiáját, mivel azokon keresztül az EU keretrendszerén kívüli választott bíróságok kapnak joghatóságot. Ez arra késztette az EU-t, hogy alternatív megoldásokat keressen, például egy multilaterális beruházási bíróság létrehozását. Ez az új bíróság következetes és pártatlan ítéletekkel rendezné a konfliktusokat, szemben az eseti választott bíróságokkal, így megőrizve az uniós jogi alapelveket. A tanulmány emellett elemzi, hogy az Achmea-ítélet milyen hatással van az Energia Charta Egyezményre (ECT), és tárgyalja az ECT keretén belüli uniós viták joghatósági kihívásait. Végül a tanulmány amellett érvel, hogy az EU egy állandó beruházási bírósági rendszer felé haladjon, amely kötelező precedenseket és joghatóságot biztosít az uniós jog következetes értelmezéséhez, ezáltal garantálva a jogi koherenciát a tagállamok között.

Banki fogyasztóvédelem Magyarországon

Varga Zoltán — p, 03 okt 2025 00:00:00 +0200

E tanulmányomban a banki fogyasztóvédelem magyar szabályairól adok egy áttekintést. A fogalommeghatározások után a pénzügyi fogyasztóvédelem magyar történetét mutatom be. Vizsgálom egyrészt az intézményrendszert, másrészt a pénzügyi fogyasztókat védő szabályozás történetét. A hatályos szabályozást a Magyar Nemzeti Bank eszközei alapján mutatom be, majd elemzem a bankok feladatait, mind a passzív, mind az aktív termékek
tekintetében, valamint az ügyfélvédelem szempontjából. Végül felhívom a figyelmet az új kihívásokra.