Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Az Alföld elkötelezett kutatója

2025-09-25T14:21:20+02:00

Az Új Selyemút geostratégiai és földrajzi dimenziói

2025-09-25T14:28:38+02:00

A humán erőforrás technológiai fejlődésben betöltött szerepének mérési sajátosságai

2025-09-24T11:29:22+02:00

A gazdaságban végbemenő technológiai változásokat az új tudás létrehozása és gyakorlati alkalmazása teszi lehetővé. A technológiai fejlődés ezért értelmezhető a tudásfelhalmozás sajátos formájaként is, melynek megvalósulásában az országok humán erőforrásbeli adottságai kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Az emberi erőforrás technológiai fejlődéshez való hozzájárulása közelíthető mennyiségi, azaz a népességhez kapcsolódóan a munkakínálat oldaláról, illetve minőségi aspektusban is, mely a humán tőke jellemzőit helyezi a középpontba. A humán tényezők szerepe nem vitatható a technológiai újítások folyamatában, de mérhetősége változatos képet mutat a nemzetközi összehasonlításokban. Jelen tanulmány egy rövid áttekintést kíván nyújtani a technológiai fejlődés szempontjából elengedhetetlen humán erőforrás mérési sajátosságairól, s összehasonlítást végez a kiemelt területeken az európai országok vonatkozásában innovációs teljesítményük figyelembevételével. Célunk, hogy a későbbiekben a mérési módszerek előnyeit ötvözve újszerű közelítésben vizsgáljuk, hogy a humán erőforrás fejlesztését mely területekre kell összpontosítani ahhoz, hogy a kevésbé fejlett országokban elinduljon a technológiai felzárkózás.

Személygépkocsi márkaválasztás szocio-kulturális aspektusai

2025-09-24T14:21:06+02:00

A vállalatok nemzetközi sikerességének egyik összetevője a külföldi piacok szocio-kulturális sajátosságainak vizsgálata, az azokhoz való alkalmazkodás. A tanulmány a személygépkocsi márkaválasztás sajátosságait a cseh, lengyel, magyar és szlovák piacokon vizsgálja. A Skoda gépkocsik preferálása mellett érzékelhető az etnocentrizmus hatása, valamint a fogyasztói magatartás modellek szocio-kulturális aspektusainak érvényesülése.

A Wal-Mart németországi sikertelen piacra lépése kulturális okainak elemzése a Hofstede-módszertana alapján

2025-09-25T10:23:36+02:00

Az emberközpontú gondolkodásmód számos tudományterület fejlődésében megtalálható. Napjainkban az interneten lévő gazdag információs adatbázis használatával könnyedén tájékozódunk, melynek következtében egyre tudatosabb döntéshozatali folyamatot valósítunk meg, vonatkozzon ez akár egy vásárlási vagy egy munkahely választási elhatározásra. A vállalatok által kínált termékek és szolgáltatások személyre szabhatósága folyamatosan nő. Alapelvként a jól ismert „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen a mai napig érvényes. Azonban felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon az emberközpontúság megjelenik a multinacionális vállalatok mindennapi gyakorlatában? Vajon tényleg figyelembe veszik az adott ország interkulturális szemléletét a vállalati vezetés, működés során? A mértéktelen profithajsza folyamán nem sérül az adott ország kultúrája? Jelen cikkben a Wal-Mart németországi bukását vizsgáljuk az interkulturális marketing aspektusából.

Társadalmi vállalkozások az emberközpontúság kontextusában

2025-09-25T10:39:41+02:00

Jelen tanulmány az emberközpontú gazdaság nézőpontjából mutatja be a társadalmi vállalkozások magyarországi jellemzőit. Egyrészt elemezzük a társadalmi vállalkozások alapítási motivációit, a küldetésüket, célcsoportjaikat, valamint az általuk elért társadalmi hatásokat. Ez alapján igazoljuk, hogy a társadalmi vállalkozások, illetve azok Magyarországon kialakult formációi és szektorjellemzői számos szempontból beleillenek az emberközpontú gazdaság koncepciójába. A tanulmány másik fő kérdése az emberi tényező kulcsfontosságú szerepének bemutatása a társadalmi vállalkozások sikeres működése szempontjából. Ez utóbbi kérdést az emberi erőforrások valamint a társadalmi hozzáállás oldaláról közelítjük meg. A tanulmány célja rámutatni, hogy a társadalmi vállalkozói szféra valódi részese lehet egy emberközpontú gazdaságnak.

Az altruista viselkedés modellezési lehetősége

2025-09-25T11:44:22+02:00

A modern társadalmi folyamatokban (társadalmi felelősségvállalás, társadalmi innováció, stb.) előtérbe kerül az altruista viselkedési forma. A XX. század második feléig a neoklasszikus elvek által dominált mainstream közgazdasági irányzat az önérdekkövetést értelmezte alapelvként. Az elmúlt 20-30 évben jelentek meg nagyobb számban olyan típusú közgazdasági elemzések, amelyek az említett, altruista magatartási elvet elfogadták, beemelték az elképzeléseik közé. A tanulmányban összefoglaljuk a különböző diszciplínák altruizmus definícióját, majd bemutatjuk az altruizmus legfontosabb modellezési formáit, és megvizsgáljuk, hogy a modellek következtetései mennyire vannak összhangban valós szituációkban hozott döntésekkel.

Coaching a társadalom és a gazdaság szolgálatában

2025-09-25T13:01:03+02:00

A cikk a coaching társadalomban betöltött szerepének, lehetőségeinek, a gazdaság értékteremtő funkciójának bemutatására törekszik. Vázolja a coaching társadalmunkban betöltött helyét, a rokon tudományok között elfoglalt szerepét, rávilágít a benne rejlő komparatív értékeire és gyakorlati alkalmazhatóságára. Kitér napjaink tendenciáira, vizsgálja a jövő potenciális lehetőségeit, szem előtt tartva a coaching-folyamatokban rejlő társadalmi és gazdasági erőt, melyet ezen a szinten is képes megjeleníteni. Végül ismertet egy javaslatot, ami a coaching kiterjesztését társadalmi szintre emeli.

Ki fölözi le az emberek közötti együttműködés pénzügyi hasznát?

2025-09-25T13:39:25+02:00

Az emberek közötti együttműködés számos esetben olyan többletet, ún. közösségi hasznot eredményez, amely együttműködés nélkül nem jöhetett volna létre. Piacgazdaságban a közösségi haszon pénzben is kifejezhető. A tanulmány arra mutat rá, hogy az együttműködés közösségi megszervezése esetén a pénzügyi haszon is a közösségen belül marad. Ha viszont az együttműködést (munkamegosztást) egy vállalkozó szervezi meg, akkor a pénzügyi hasznot a vállalkozó fölözi le. Ha az együttműködés tőkét is igényel, akkor a pénzügyi haszon megoszlik a vállalkozó, a tőketulajdonosok és a pénzügyi közvetítők között.

A budapesti bevásárlóközpontok hét generációja 1976-2017

2025-09-25T14:09:51+02:00

A tanulmány keretében bemutatjuk a szerző által megfogalmazott hét generációs szakaszát a bevásárlóközpontok fejlődésének (1. generáció: „A nyítás hajnala”, 1976; 2. generáció: „A korai aranykor” 1980; 3. generáció: „A nyugati típus” 1993-1996; 4. generáció: „A dinamikus fejlődés időszaka” 1997-2000; 5. generáció: „A versengés kora” 2001-2003; 6. generáció: „A stabilizáció periodusa” 2004-2008; 7. generáció: „A remény időszaka” 2009-2017). Vizsgáljuk a főváros térszerkezetében bekövetkezett változásokat az elmúlt harmic évben Voronoi elemzéssel. Újraértelmezzük a bevásárlóközpontok tipusait. A főváros belső magjába az elsődleges kereskedelmi zónába koncentrálódnak a többféle hasznosítású és regionális szerepkörű központok, melyek napjainkban a piacvezetők (WestEnd City Center, Mammut Bevásárlóközpont, Aréna Plaza, Árkád). A központok másodlagos ellátási zónájához, gyűrűjéhez a helyi vagy kerületi jellegű központok tartoznak (Duna Plaza, Pólus Center, Rózsadomb Center, Rózsakert Bevásárlóközpont, Budagyöngye stb.). A kiskereskedelmi övezet harmadik zónáját a „fővárosi agglomeráció nyugati kapujához” kapcsolódó kereskedelmi egységek képezik míg a 4. zónában helyezkednek el a hipermarketek valamint az outletek.

A gazdaság emberközpontúvá válásának fő kérdései

2025-09-24T10:44:48+02:00

Az emberközpontú gazdaság azt jelenti, hogy a gazdasági folyamatok az ember szempontjai szerint, az ember érdekeivel és méltóságával összhangban szerveződnek. A téma jelentős átfedésben és kölcsönhatásban van a kultúra, vallás, iskolázottság, a fenntarthatóság, valamint a társadalmi berendezkedés és az érdekérvényesítési lehetőségek témaköreivel. A folyamatok átalakításának megalapozása több diszciplína területéről igényel összehangolt, célirányos kutatásokat. A tudomány feladata a gazdaság emberközpontúságának követelményeivel összhangba hozható módszer-alkalmazások, működési mechanizmusok alapos feltárása, és választ kell keresnie a szerves átalakulás tartalmi és módszertani kérdéseire is.

Oktatási kihívások a technikai forradalom tükrében

2025-09-24T11:02:23+02:00

A számítási kapacitások fejlődését jellemző exponenciális trend a 21. század második évtizedére kézzel foghatóvá és szemmel láthatóvá tette az automatizációban rejlő lehetőségeket. Az automatizáció újabb forradalma várhatóan teljesen átalakítja a foglalkoztatás szerkezetét, és már rövidtávon is jelentősen megváltoztatja a munkaerő keresletét. Új készségek kerülnek előtérbe, és új foglalkozások sora jelenik meg. A gyors változásokra az oktatási rendszernek is reagálnia kell, hiszen a szektor hagyományosan döntő szerepet játszik a munkaerőpiaci kínálat formálásában. Tanulmányunkban bemutatjuk a várható folyamatokat, és rámutatunk, hogy az oktatásnak a társas kompetenciák fejlesztésére, a problémamegoldásra fókuszált, egyéni ütem szerinti haladást lehetővé tevő megoldásokra kell koncentrálnia.