Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Ami az enyém, az a tiéd? – Rachel Botsman és Roo Rogers What's Mine Is Yours: The Rise of Collaborative Consumption című könyvének ismertetése

2026-10-15T10:45:20+02:00

Technológiai szuverenitás és zöld ipar: a kínai iparpolitika új korszaka

2026-10-14T11:47:11+02:00

A tanulmány a kínai gazdaság zöld átállását a Made in China 2025 (MIC2025) program mentén elsősorban iparpolitikai és technológia szempontból vizsgálja. Ennek részeként bemutatja, hogy miként lépett túl Kína a „világ gyára” szerepkörön, milyen hosszú távú célrendszer szerint szerveződik a MIC2025, és hogyan épül be a zöld technológiai fejlesztés – a félvezetőktől a megújuló energián át az intelligens gyártásig –, valamint a zöld innováció a stratégiai ágazatok fejlesztési logikájába. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a program vállalati szintű innovációs hatásai empirikusan kimutathatók, ugyanakkor erősen egyenlőtlenek régiók és tulajdonosi formák szerint, míg a környezeti célok számszerű teljesülése egyelőre vegyes képet mutat.

Demokrácia-mémkomplex politikai filozófiai és politikatörténeti perspektívából egy paradigmaváltás hajnalán

2026-10-14T12:01:03+02:00

Az emberiség egy eddig soha nem tapasztalt politikai, gazdasági, etikai és spirituális kihívással néz szembe, miközben történelmét a paradigmák és paradigmaváltások kronológiájaként is értelmezhetjük. A tanulmány a demokrácia mém-komplex politikai filozófiai és politakatörténeti szemüvegen keresztül történő vizsgálatát, egyben deszakralizációját végezte el egy paradigmaváltás hajnalán. Tanulmányunk feltárta a számtalan demokrácia koncepció, tipológia és modell „legkisebb közös többszörösét”, azt a minőséget, amelyet mindegyik modernkori megközelítési mód a demokrácia szükséges princípiumának tart.

A Z generáció lakhatási kihívásai és aspirációi a mai Magyarország lakáspiacán

2026-10-14T13:12:59+02:00

Jelen tanulmány a Magyarországon munkaerőpiacra lépő Z-generáció – a „digitális bennszülöttek” – lakhatási aspirációit, bérigényeit és jövőképét vizsgálja a makrogazdasági környezet és az ingatlanpiaci ciklusok kontextusában. A kutatás célja feltárni a diszparitást a felsőoktatásban résztvevő hallgatók munkaerőpiaci elvárásai és a hazai lakáspiaci realitások, illetve a fundamentális értékektől elszakadó árszintek között. A módszertan egyrészt egy 171 fős mintán végzett, primer, kvantitatív kérdőíves felmérésen, másrészt a KSH, az Eurostat és az OECD adatbázisaira épülő szekunder elemzésen alapul. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy bár a válaszadók nettó bérigénye – figyelembe véve a pályakezdő státuszt és az ágazati átlagokat – alapvetően racionálisnak tekinthető, az a jelenlegi magas adóék és a nominális, illetve reállakbérindex drasztikus szintje miatt nem biztosít elégséges fedezetet az önálló lakhatás finanszírozására. Az EU-s országok közül Magyarországon az egyik legmagasabb az adóék, itt az egyik legalacsonyabbak a jövedelmek, mindemellett az elmúlt 10 évben Hazánkban a lakáspiaci árindex 200%-kal haladta meg az EU-s átlagértéket.

Kockázatmenedzsment az ellátásilánc-menedzsment 5.0 korszakában

2026-10-14T13:29:28+02:00

Az ipar 5.0 a 4. ipari forradalom paradigmájának továbbfejlesztését jelenti, ami több és legfőképpen másfajta kihívások elé állítja a üzleti szféra szereplőit. A digitális korszakban, ahol gyakorlatilag minden folyamat a virtuális térben zajlik, alapvető jelentőséggel bír az, hogy az emberek, mint a szervezeti folyamatok központi szereplői, megőrizzék ellenőrző és irányító szerepüket az értékteremtő folyamatok felett. Ezek azonban újfajta kockázatokat jelentenek a vállalatok számára, melyek megfelelő kockázatmenedzsmenti rendszer nélkül negatív irányba terelik a vállalatok működését. A tanulmány célja annak feltárása, hogy az ipar 5.0 térnyerésének következtében milyen új típusú kockázati tényezők jelentek meg. Releváns szakirodalmi áttekintést követően a kutatás a kortárs ellátási láncokra jellemző specifikus kockázatokat azonosítja. Ezt követően egy kockázati mátrix kidolgozásával rangsorolja a tanulmány az azonosított kockázati tényezőket, melynek segítségével egy kockázatmenedzsment-keretrendszernek az alapja kerül kialakításra.

A magyar államadósság-kezelési stratégia nemzetközi összehasonlításban: a közvetlen lakossági finanszírozás mint sajátos stratégiai elem

2026-10-14T13:40:57+02:00

A tanulmány a magyar államadósság-kezelési stratégiát hasonlítja össze Ausztria, Csehország, Lengyelország és az Egyesült Királyság gyakorlatával a 2020-2025 közötti időszakban. A dokumentumelemzés a finanszírozási célokra, a kockázati prioritásokra, az alkalmazott mutatókra és benchmarkokra, valamint a stratégiai alkalmazkodóképességre terjed ki. Az eredmények szerint a magyar modell legfontosabb sajátossága a közvetlen lakossági finanszírozás intézményesült stratégiai szerepe és nemzetközi összehasonlításban is magas részaránya. Ennek kialakulásához a belföldi finanszírozási bázis erősítésére irányuló stratégia, a lakossági igényekhez igazított termékkínálat és az értékesítési infrastruktúra fejlesztése egyaránt hozzájárult. Az implicit kamatláb összehasonlítása ugyanakkor azt mutatja, hogy a magyar államadósság finanszírozási költsége a vizsgált időszak végén a legtöbb összehasonlított országnál erőteljesebben emelkedett. A magyar modellben a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó kamatkiadások 2024-2025-ben számottevő költségvetési terhet jelentettek. A főbb konstrukciók állományváltozásai emellett arra utalnak, hogy a névértékhez közeli, lejárat előtti visszaválthatóság csökkentette a lakossági forrás időbeli stabilitását, és a szerződéses lejáratok előtt is növelte a bruttó refinanszírozási igényt.

Külső partnerkapcsolatok szerepe az innovációban: A vevők és beszállítók hatása az észak-magyarországi KKV-k innovációs tevékenységére

2026-10-14T13:49:48+02:00

A tanulmány az észak-magyarországi kis- és középvállalkozások (KKV-k) innovációs tevékenységét vizsgálja, különös tekintettel a vevői és beszállítói partnerkapcsolatok szerepére. A kutatás célja annak feltárása, hogy a partnerkapcsolatok jellemzői – különösen a számosság, koncentráció, diverzitás és nemzetközi orientáció – milyen összefüggésben állnak az innovációs aktivitással. Az elemzés 438 észak-magyarországi KKV kérdőíves adatain alapul, és bináris logisztikus regressziós modelleket alkalmaz. A kvantitatív eredmények értelmezését négy észak-magyarországi KKV vezetőjével készített félig strukturált interjúk tapasztalatai egészítik ki. Az eredmények szerint a nemzetközi piacokhoz és beszállítói hálózatokhoz kapcsolódó vállalatok esetében nagyobb valószínűséggel figyelhető meg innováció. A vevői és beszállítói kapcsolatok számának változása pozitív összefüggést mutat az innovációs aktivitással, míg a magas vevői koncentráció negatív kapcsolatban áll a termék- és szolgáltatásinnovációval. A beszállítói koncentráció nem mutatott szignifikáns összefüggést. A vezetői interjúk tapasztalatai értelmező, illusztratív kiegészítésként arra utalnak, hogy a partnerkapcsolatok innovációs szerepében a tudásáramlás, a piaci visszacsatolások és a hosszú távú együttműködések során kialakuló bizalom is fontos tényező lehet. Az eredmények alapján a külső partnerkapcsolatok szerkezete és minősége fontos szerepet játszhat a periférikus régiókban működő KKV-k innovációs tevékenységében. Gyakorlati szempontból indokolt a vállalatok nemzetközi beágyazottságának és partnerkapcsolati diverzifikációjának ösztönzése, mivel ezek kedvezőbb innovációs aktivitással hozhatók összefüggésbe.

Vállalkozói oktatási modellek a felsőoktatásban Magyarországon és Lengyelországban

2026-10-14T14:13:22+02:00

A tanulmány a vállalkozásoktatási programokat (VO) az egyetemi innovációs ökoszisztémák intézményi infrastruktúrájaként értelmezi, és összehasonlító esettanulmány-alapú elemzésben vizsgálja működésüket Magyarországon és Lengyelországban, kitekintéssel néhány nyugat-európai programra. A kutatás arra keresi a választ, hogy (1) miként illeszkednek e kezdeményezések a nemzeti és regionális innovációs ökoszisztémákhoz, (2) milyen intézményi, irányítási és finanszírozási modellek teszik fenntarthatóvá a működésüket, valamint (3) hogyan járulnak hozzá a vállalkozói humántőke-fejlesztéshez és az innovációhoz. A módszertan kvalitatív komparatív esettanulmány, amely a programlogikát, a célcsoportot, a pedagógiai eszköztárat, a mentorálási mechanizmusokat és az eredményesség mérési gyakorlatát veti össze. A részletes elemzés négy közép-kelet-európai esetet tárgyal: a magyar Hungarian Startup University Programot (HSUP), valamint Lengyelországban az Aula Polska közösségi modellt, a PFR School of Pioneers államilag irányított pre-akcelerációt és a Varsói Műszaki Egyetem Startup Entrepreneurship kurzusát. Az eredmények alapján a programok sikerességét három tényező kombinációja különíti el: a koordináció és standardizáció foka, a mentorhálózatok és ökoszisztéma-kapcsolatok beágyazottsága, valamint a finanszírozás és ösztönzők stabilitása. A lengyel esetek a decentralizált, bizalmi alapú és közösségi tanulási logikát, míg a magyar HSUP a központilag koordinált, országos skálázás előnyeit és korlátait mutatják. A tanulmány a VO programok kormányzási dilemmáinak feltárásával hozzájárul a közép-kelet-európai egyetemi vállalkozói kapacitásépítés megértéséhez, és gyakorlati következtetéseket fogalmaz meg a programtervezés és hatásmérés fejlesztésére.

A rövid ellátási láncok strukturális, fogyasztói és intézményi dimenzióinak integrált vizsgálata a termelői piacok tükrében

2026-10-14T15:07:48+02:00

A tanulmány egy OTDK dolgozat jelentősen rövidített változata. A rövid ellátási láncok működését és strukturális kihívásait vizsgálja a termelői piacok kontextusában. A kutatás három pillérre épül: egy 118 fős, az attitűdök időbeli elmozdulását vizsgáló longitudinális fogyasztói felmérésre, kistermelői mélyinterjúkra és egyéves résztvevő megfigyelésre, valamint az önkormányzati döntéshozói szféra megkeresésére. A dolgozat ezen integrált módszertan segítségével feltárja a kínálati, keresleti és intézményi oldal meglátásait, és vázolja a fenntartható városi élelmiszer-politikák jövőbeli fejlesztési lehetőségeit.

Az „RUB-blokk” öröksége

2026-10-15T08:41:43+02:00

Tanulmányunk az Oroszországot, Ukrajnát és Belorussziát történeti-relációs elemzési egységként összekapcsoló RUB-blokk posztszovjet integrációs és dezintegrációs folyamatait vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy a szovjet gazdasági örökség, az aszimmetrikus függések és az orosz dominancia miként járultak hozzá az orosz-belorusz integráció, illetve az orosz-ukrán dezintegráció eltérő pályájához. A kutatás szakirodalmi és dokumentumelemzést, történeti-intézményi összehasonlítást, kvalitatív kritériumelemzést, továbbá a Világbank 2010-2019 közötti GDP-adataira és a 2015. évi GNI-adatokra épülő leíró statisztikai vizsgálatot alkalmaz. Eredményeink szerint a közös örökség nem vezetett egységes újraintegrációhoz. Belorusszia esetében a gazdasági ösztönzők, a rezsimérdekek és az orosz támogatástól való növekvő függés a formális integráció mélyülését segítették; Ukrajna alternatív orientációjának érvényesítése viszont 2014-től szuverenitási és fegyveres konfliktussal kapcsolódott össze. A vizsgált tizenkét ország 2010-2019 közötti összesített GDP-jének 70,73%-át Oroszország adta. Az orosz központú intézmények többsége formális-jogi értelemben önkéntes államközi együttműködésen alapult, kölcsönösségük, tényleges egyenrangúságuk és a szabad orientációváltás lehetősége azonban intézményenként eltérő mértékben érvényesült. A formális állami beleegyezés ezért nem azonos a demokratikus-társadalmi és a tényleges külpolitikai önkéntességgel.

Operátor 4.0 érettségi modell

2026-10-15T09:01:52+02:00

A tanulmány célja egy, az emberközpontú technológiák szervezeti integrációját értékelő koncepcionális Operátor 4.0 érettségi modell bemutatása. A modellfejlesztés empirikus kiindulópontját 120 magyar ipari vállalat körében végzett kérdőíves felmérés eredményei jelentették. Az eredményeket kontextusváltozóként vagy érettségi tényezőként osztályoztuk, ezekből modellkövetelményeket és fő értékelési területeket vezettünk le, majd az érettségi modellek és az Operátor 4.0/5.0 szakirodalma alapján rendeztük őket egységes struktúrába. Az értékelés egysége nem a teljes vállalat, hanem bármely folyamat vagy munkaállomás egy adott technológia-operátor-munkafolyamat hármasa. A modell a vállalati kontextust, a háromdimenziós érettségi magot és a technológiai életciklust kapcsolja össze. Az érettségi mag a technológiai alkalmazkodóképességet, az operátori technológiai felkészültséget és az emberközpontú integrációt négy fejlődési szinten, egymástól elkülönítve értékeli. Az eredmény nem összevont pontszám, hanem háromdimenziós érettségi profil. A modell koncepcionális keret, amelynek érthetőségét, értékelhetőségét és gyakorlati alkalmazhatóságát későbbi exploratív vállalati pilotvizsgálatokban szükséges ellenőrizni.

A roma népesség területi megoszlásának változása Bihar és Szatmár megyében 1992-2021 között

2026-10-15T09:46:19+02:00

A romániai Bihar és Szatmár megye 166 önkormányzatának 1992., 2002., 2011. és 2021. évi népszámlálási adataiból egységes területi rendszerre harmonizálva vizsgáltuk a roma etnikum létszámát. A két megye együttes népszámlálás szerinti roma népessége az 1992-ben regisztrált 31 619 főből (3,04%) 2021-re 53 177 főre emelkedett, mindeközben a részarány pedig megduplázódott (6,64%). A roma etnikum növekedése mellet az ismeretlen nemzetiségűek létszáma és aránya még sokkal dinamikusabb emelkedést mutatott (főleg 2002 után), ami a népességszerkezeti vizsgálatok számára jelentős módszertani kihívást jelent. A területi mintázat egészét nézve a roma népesség elhelyezkedése 1992 és 2021 között számottevő növekedés mellett is jelentős stabilitást mutatott. Az 1992. és 2021. évi önkormányzati-szintű roma arányok rangkorrelációja erős és szignifikáns kapcsolatot jelez (Spearman ρ = 0,813; p < 0,001). A roma részarány 1992-2021 közötti növekedése és a 2021. évi népsűrűség között gyenge, de szignifikáns negatív kapcsolat mutatkozott (Spearman ρ=-0,207; p=0,007, ami a perifériák népességszerkezeti dinamikájának az indikátora.

A Magyarországról Szlovákiába irányuló működőtőke térszerkezete és etnikai összefüggése

2026-10-15T10:34:28+02:00

A tanulmány a Magyarországról Szlovákiába irányuló működőtőke-befektetések (FDI) térbeli mintázatait, meghatározó tényezőit és a szlovákiai magyar kisebbséggel fennálló kapcsolatát vizsgálja. A kutatás elméleti hátterét a társadalmi tőke, az etnikai kapcsolati tőke és a gazdasági etnocentrizmus koncepciói adják, amelyek a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok értelmezéséhez nyújtanak keretet. A tanulmány bemutatja Szlovákia FDI-vonzó képességének alakulását az önálló állammá válást követő időszaktól napjainkig, különös tekintettel az európai integráció, a globális gazdasági válságok és az exportorientált fejlődési modell hatásaira. Az empirikus elemzés során Hoover-index, gravitációs potenciálmodell, korrelációs és regressziós módszerek alkalmazásával kerül sor a működőtőke területi koncentrációjának, valamint a magyar kisebbség és a magyar eredetű tőke közötti összefüggések feltárására. Az eredmények rámutatnak, hogy a külföldi működőtőke rendkívül erősen koncentrálódik a pozsonyi régióban, miközben a keleti és középső országrészek strukturális alulbefektetettséggel jellemezhetők. A vizsgálatok ugyanakkor igazolják, hogy a nem fővárosi térségekben a magyar népesség aránya és a Magyarországról érkező működőtőke jelenléte között szignifikáns pozitív kapcsolat figyelhető meg, amely az etnikai kapcsolati hálózatok és a bizalmi kapcsolatok gazdasági jelentőségére utal. A kutatás megállapítja, hogy a magyar FDI térbeli eloszlását nem kizárólag piaci és makrogazdasági tényezők, hanem a történeti, kulturális és nyelvi kötődések által meghatározott kapcsolati tőke is befolyásolja. Az eredmények hozzájárulnak a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok és a kisebbségi közösségek gazdaságfejlesztő szerepének jobb megértéséhez, valamint rámutatnak a célzott regionális fejlesztési és hálózatépítési programok jelentőségére a Kárpát-medence gazdasági integrációjának erősítésében.