Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Állami befektetésösztönzés és munkahelyteremtési intézkedések

2026-03-12T14:04:03+01:00

Az elemzés értékeli a kormányzat 2010. és 2017. közötti befektetésösztönzési céljait, a célok megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszert, a kitűzött célok megvalósulását, és az elért eredményeket. A befektetésösztönzési politika fő célja a munkahelyteremtés, a tudásintenzív ágazatok beruházásainak ösztönzése, a kutatás-fejlesztés fejlesztése, valamint a kis- és közepes vállalkozások beszállítói pozícióinak javítása volt. A befektetésösztönzés stratégiai céljait a kormányzati stratégiák, tervek tartalmazták, azonban a dokumentumokba számszerűsített eredménycélokat, ütemezést, indikátor- és monitoring rendszert jellemzően nem építettek be, illetve nyomon követése nem valósult meg. Az elemzett időszakban a beáramló tőke volumene növekedett, a munkahelyteremtésre vonatkozó célok teljesültek, a támogatni kívánt iparágak esetében történt a legtöbb szerződéskötés. A K+F beruházások számottevő növekedése azonban nem valósult meg. Eredményeink azt mutatják, hogy a munkaerőpiac átalakulása 2017-ben már nem indokolta az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további támogatását, ehelyett a tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatásával lett volna célszerű kezelni az egyes területeken jelentkező munkaerőhiányból és növekvő munkaerőköltségekből adódó nehézségeket. A munkaerőpiaci folyamatokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében támogatni szükséges a munkahely-allokációt, a munkaerő mobilitását az iparágak és térségek között.

A klímavédelem és versenyképesség összekapcsolásának lehetőségei

2026-03-13T10:53:10+01:00

Az Állami Számvevőszék munkatársai által készített elemzés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást abból a szempontból közelíti meg, hogy a klímasemleges technológiák bevezetése, az ehhez kapcsolódó innováció és egyéb a klímavédelmet szolgáló intézkedések miként járulhatnak hozzá Magyarország versenyképessége növeléséhez. Az elemzés Michael Porter ún. gyémántmodelljén keresztül rávilágít arra, hogy a kormányzat a versenyképességnek minden összetevőjét képes úgy befolyásolni, hogy azok klímavédelmet is szolgálják. A versenyképesség és a klímavédelem összekapcsolására a kormányzat különösen nagy mozgástérrel rendelkezik a közszférában, amit az elemzés a gyémántmodell közszférára adaptált változatának, az ún. smaragdmodellnek a segítségével szemléltet.

A közvetlen demokrácia, mint a képviseleti demokrácia igazolásából eredő problémákra adott lehetséges válasz

2026-04-16T09:45:16+02:00

A tanulmány a képviseleti demokrácia igazolásának a nehézségeivel és az ebből eredő gyakorlati következményekkel foglalkozik. A tanulmány tárgyának tisztázása érdekében először a demokrácia fogalmával, a demokrácia igazolásának feltételeivel foglalkozunk. Ezt követően a tanulmány gerincét a problémára adott egyik lehetséges válasznak, vagyis a közvetlen demokrácia előnyeinek és hátrányainak a bemutatása adja. Ennek során annak rövid áttekintésére kerül sor, hogy a közvetlen demokrácia mennyiben segítheti ki a közvetett demokráciát és tehet szert ezáltal az egész demokratikus berendezkedés egy erősebb legitimációra, illetve, hogy ez a berendezkedés milyen gyakorlati akadályokba ütközik.

A szervezeti integritás és az etikus gazdálkodás ellenőrzése közszolgáltató szervezeteknél

2026-04-16T10:08:20+02:00

A közszolgáltatások köre és nagysága országonként eltérő, valamint a társadalmak közszolgáltatásokkal szembeni elvárásai és a közszolgáltatások is folyamatosan változnak. A közszolgáltatások alapvető célja a közjó szolgálata, melynek elemi feltétele az integritás és az etikus gazdálkodás, ennek hiányában az elvégzett munka szolgálhatja ugyan a közjót, de csak ezek biztosítása mellett lehet elérni a társadalom szempontjából optimális szolgáltatási színvonalat. A cikk bemutatja a közszolgáltatások alapvető jellemzőit, majd az integritás és etikus gazdálkodás fogalmainak leírását követően ismerteteti az etikus gazdálkodás ellenőrzésének lehetőségeit.

Domokos László: Ellenőrzés - a fenntartható jó kormányzás eszköze (Domokos László (2019): Ellenőrzés – a fenntartható jó kormányzás eszköze. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 219)

2026-04-16T14:48:59+02:00

Philipp McCann (2016): The UK Regional-National Economic Problem: Geography, Globalisation and Governance

2026-04-16T14:57:18+02:00

Józsa Viktória (2019): A vállalati beágyazódás útjai Magyarországon (Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 255 o.)

2026-04-16T15:06:04+02:00

A vállalkozások térbeli koncentrációjának változása Borsod-Abaúj-Zemplén megye periferikus járásaiban

2026-04-16T10:35:54+02:00

A kutatás Borsod-Abaúj-Zemplén megye és járásainak a működő vállalkozások számának és a vállalkozássűrűség területi különbségeinek, annak elsősorban a periférikus járásokra fókuszáló értékelésén és a háttérben meghúzódó lehetséges okok feltárásán keresztül arra is felhívja a figyelmet, hogy a nem feltétlenül népességhez kötődő gazdasági jellemzők népességarányos vizsgálata hogyan viheti félre a kutatót az egyes területi egységek növekedésének, fejlődésének megítélésében.

Szegénységi körkép Magyarországon

2026-04-16T10:54:23+02:00

A szegénység, amióta felméréseket végeznek és információk vannak róla, létező és jelentős probléma hazánkban. A legfrissebb kutatások szerint a szegénység nem magasabb, mint a környező országokban, viszont bizonyos társadalmi és demográfiai jellemzők hajlamosítanak az elszegényedésre. A kutatásomban azt vizsgálom, hogy melyek azok az indikátorok, amelyek ma a jövedelemszintet és ezáltal a jövedelmi szegénységet leginkább befolyásolják.

A munka világába történő integrációt segítő képzések: marginális munkaerőpiaci rétegek, képzések és átképzések a Miskolci Járásban

2026-04-16T11:38:20+02:00

A tanulmány a közfoglalkoztatást és a munkaerő-piaci képzés rendszerét mutatja be az 1990-es évektől napjainkig Magyarországon, különös tekintettel a Miskolci Járásra, amit az országos átlagnál magasabb munkanélküliség jellemez. A kutatás során az interjúkészítés és a kérdőívezés módszerét alkalmaztuk. A kutatás fő célja volt, hogy aktuális helyzetképet kapjunk a munkaerő-paci képzésekben résztvevőkről egy viszonylag magas munkanélküliséggel rendelkező térségben.

A miskolci Bosch új generációs toborzást támogató eszközei

2026-04-16T12:47:09+02:00

In 2018, the recruitment of Bosch's workforce in Miskolc underwent a major transformation. The background is today's changing business environment, drastic changes in purchasing patterns, the emergence of new generations on the labor market, and aggressive marketing strategies by market players, while our factory size and complexity is constantly increasing. Reactions in innovation and other business applications are no longer fast enough. As with competitive sports, the movement of competitors and the market must be anticipated and acted upon. This is the ability to react quickly and intelligently - the so-called. Agility - increasingly the difference between success and failure. This is what made the decisions we made last year. As the largest
employer of the city of Miskolc, we are constantly present in the labor market, but at the same time, we felt that in an accelerated world we too needed to accelerate and modernize our recruitment process. The transformation in recruitment has taken into account the Bosch Global Principle: this is the "Candidate first" philosophy, ie the "candidate first". We followed this principle from the first steps to the recruitment process, from branding and advertising, building a cloud-based application tracking system (ATS), developing innovative interviewing technology, to feedback and onboarding.

Magad Uram! Személyes kompetenciák fejlesztése self-coachinggal a közszolgálatban

2026-04-16T13:11:18+02:00

Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a közszférában dolgozók miképp tudják fejleszteni személyes kompetenciáikat self-coaching eszközökkel. Az ön-coaching alkalmazásának hatására nő az önbizalom, az önértékelés, az egyén rugalmasabbá válik, fejlődik az önkontroll, mely személyes kompetenciákra különös figyelmet fordítanak a közszférában.

Az ipari szimbiózis szerepe a fenntartható erőforrásgazdálkodásban

2026-04-16T13:29:02+02:00

A fenntartható erőforrás gazdálkodás és a környezeti fenntarthatóság a modernkori vállalati erőforrás gazdálkodás kulcsfontosságú területe. A vállalkozások jelentős része épít stratégiájába ambiciózus erőforrás-optimalizálási célokat, összhangban a vállalati hatékonyság fokozásának és a természeti környezet megőrzésének igényével. Cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy a megcélzott erőforrás optimalizálás sikere nem csak az adott vállalaton belüli körforgásból eredeztethető, hanem az ipari szimbiózis révén megvalósuló körforgás megteremtésének is függvénye. Az iparágak szimbiózisával jelentős gazdasági és környezeti hasznok érhetők el, melyek a szerveződések hajtóerőit jelentik. A kapcsolatok fejlesztésére fejlett elméleti módszertani keretek állnak rendelkezésre, ugyanakkor mikro-, mezo- és makroszinten is számos akadály azonosítható.

A fogyasztói magatartás-modellek konceptualizációja

2026-04-16T14:33:14+02:00

Jelen tanulmány célja, hogy rendszerbe foglalja a kialakult fogyasztói magatartás-modelleket annak érdekében, hogy azok értékelhetők, összehasonlíthatók legyenek, valamint a modellek közül kiválasztható legyen adott kutatási területhez a legmegfelelőbb. A fogyasztói magatartás-modelleket rendszerbe foglalom irányzat, fókusz és tematika szerint. A kialakult koncepció segíti a kutatót abban, hogy a munkájában alkalmazott modellt elhelyezze a megfelelő rendszerben, összekapcsolja a megfelelő tudományterületekkel és feltárja a megfelelő összefüggéseket az egyes tényezők és azok hatásai között.