Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

A hazai élelmiszer diszkontok szerepe a fenntarthatóságban

2024-03-22T09:29:12+01:00

A globális kereskedelemben a gyorsan változó körülmények (a mesterséges intelligencia térnyerése, a COVID-19 járványhelyzet vagy az orosz-ukrán háború) új kihívások elé állítja az élelmiszer kereskedelmi láncokat. Tanulmányunk célja az élelmiszer kereskedelmen belül a diszkontok szerep vállalásának vizsgálata a fenntarthatóságban. Az ENSZ 2018-ban elfogadott 17 fenntartható fejlődési céljának (SDG) elemeit sorba véve vizsgáljuk a hazai diszkont láncok szerepét. Törekszünk arra, hogy feltárjuk azon csomópontokat, melyekben a hazai élelmiszer diszkontok szerepe meghatározó az AGENDA 2030 célelemei között. Ezen kérdéskör vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül az élelmiszer pazarlás és biztonság és veszteség csökkentéséért tett intézkedések elemzése. A tanulmányban röviden kitérünk arra is, hogy az élelmiszer kiskereskedelemben, milyen változásokat hozott a COVID-19 világjárvány megjelenése, milyen mértékben erősítette fel az online értékesítést, gyorsította az automatizáció, robotizáció folyamatát, valamint az értékesítés folyamatában milyen szerepet kapott napjainkra
a fenntarthatóság és a társadalmi innováció.

A magyar startup vállalkozások válságtűrő képessége – egy kvalitatív kutatás eredményei startup vállalkozók körében folytatott strukturált mélyinterjúk alapján

2024-03-22T09:50:45+01:00

A tanulmány a magyar startup vállalkozások válságtűrő képességét vizsgálja a koronavírus okozta járvány következtében bekövetkezett változásokra fókuszálva. A kutatás első felében szakirodalmi áttekintés alapján definiálja a startup fogalmat, majd összegzi a magyar, illetve a visegrádi országok vállalkozásvédelmi intézkedéseit, különös tekintettel a startupokra vonatkozóan. A kvalitatív elemzés eredményeit startup alapítókkal (n=22) készült félig strukturált mélyinterjú adta. A kutatás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a gazdasági válság nyertesei az IT-szektorban, az egészségügyben, az e-kereskedelem és a digitális oktatásban, ugyanakkor a nagy vesztesek a turizmusban és vendéglátásban tevékeny startupok. A válság pozitív hatásaként egyfajta megtisztulást zajlott a startupok körében, így az életképes vállalkozások túlélték a válságot a különböző vállalkozásvédelmi támogatásoknak köszönhetően.

Környezetvédő cselekedetek és ezek gátló tényezői a magyar felnőtt lakosság körében

2024-03-22T10:40:44+01:00

Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetének vezetésével 2022 tavaszán reprezentatív felmérés készült a magyar lakosság által végzett környezetvédő cselekedetekről. A felmérés feltárta a hétköznapi életben megvalósítható környezetvédő cselekedetek gyakoriságát, vizsgálta, hogy az emberek mely területeken tervezik környezetvédőbbé tenni életvitelüket a közeljövőben, valamint mely területen tartják könnyűnek, illetve nehéznek életvitelük környezetvédőbbé tételét. Mindemellett a vizsgálat célját képezte annak meghatározása is, hogy milyen gátló tényezőket érzékelnek a magyar felnőttek életvitelük környezetvédőbbé tételével kapcsolatban. Az eredmények legfontosabb üzenete, hogy a környezetvédelem szándéka a magyar lakosság elsöprő többségének a gondolkodásban jelen van, de az emberek különböző területeken különböző mértékben nyitottak a környezeti szempontokból kedvező változásokra.

A tér, a hely és a lépték megjelenése a gazdaságföldrajzi kutatásokban

2024-03-22T11:23:57+01:00

A tér, a hely és a lépték olyan alapvető fogalmak a gazdaságföldrajzi kutatásokban, amelyek segítenek megérteni és értelmezni a gazdasági folyamatok, jelenségek és kapcsolatok térbeli dimenzióit. A tanulmány célja, hogy az Economic Geography folyóirat tanulmányait megvizsgálva betekintést nyújtson abba, hogy a tématerület vezető folyóiratában, hogyan jelenik meg, milyen szerepet tölt be a különböző kutatásokban a tér, a hely és a lépték. Vajon kiaknázzák-e a tér, a hely és a lépték, mint elemzési megközelítésben rejlő lehetőségeket a különböző gazdaságföldrajzi kutatások? A kutatás során az Economic Geography folyóirat 2015 és 2022 között megjelent tanulmányait kategorizáltam be az alkalmazott földrajzi alapkategória, azok magyarázó erőként való megjelenése, a módszertan és az elméleti keret alapján. A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgált időszakban az Economic Geography folyóirat tanulmányaiban a gazdasági jelenségek léptékfüggése alulkutatott, illetve egyszerre több földrajzi alapkategória alkalmazása egy vizsgálaton belül nem jellemző. Egy adott kutatási téma nyilván behatárolja, hogy az adott jelenség kutatható-e különböző léptékeken, de azt gondolom, hogy a kutatók nem használják ki eléggé egy-egy jelenség vizsgálatakor a lépték jelentette további szempontokat.

Területi versenyképesség különböző megközelítései Magyarországon

2024-03-25T12:45:17+01:00

Tanulmány célja Magyarország NUTS3-as szintű területi versenyképességének elemzése. A szakirodalomban ajánlott kétféle versenyképességi számítás (a GDP dekompozíciós és a logaritmus alapú módszerek) került a vizsgálat középpontjában. Az eredményeket alapján a térségeket klaszterekbe soroltam. A kutatási időszak középpontjában a 2008-2009-es válság áll. A tanulmány eredményei azt igazolják, hogy a korábbi konvergencia vizsgálatok és a versenyképességi indexek eredményei között együtt mozgás tapasztalható.

A közép-európai kereskedelmi útvonalak és az EU-s tagállamok vámbevételei közötti kapcsolatok

2024-03-25T13:12:28+01:00

A dolgozat bemutatja a kereskedelmi utak változását az európai centrum régió és a Távol-Kelet gazdasági motorja között. A fő kérdés, hogy milyen módon lehetséges kombinálni a vasúti és tengeri árufuvarozást Európában, hogy teljesítse a két centrum terület, Kína/Shanghai és Németország viszonylatban zavartalan ellátását. A vizsgálatban kiemelt szerepet kap a görögországi Pireusz kikötője, amely a kínai nagy árufuvarozási vállalat, a COSCO érkezésével kapott kiemelt szerepet az Európai Unióban. Milyen egyéb változásokat hozhat ez régiónkra, Közép-Európára nézve; ezt vizsgálja a tanulmány.

Az önvezetőflotta-használat költségelőnyeinek lehetséges hatása a magyar városok mobilitására

2024-03-25T13:29:25+01:00

Korunk nagyvárosainak mobilitását növekvő autódominancia jellemzi, amely egyre jobban érzékelhető urbanizációs hátrányokat (dugók, zaj, légszennyezettség, járdákon parkoló autók stb.) eredményez. Az önvezető járművek flottahasználati üzleti modellje megteremti annak elvi lehetőségét, hogy csökkentse a városok útjain közlekedő autók számát. Egyre több információval rendelkezünk az önvezetőflotta-használat költségeiről, és számos modellszámítás megállapította az önvezetőflotta-használat lehetséges költségelőnyét a saját autó tulajdonlással szemben. Keveset tudunk ugyanakkor arról, hogy a lakosság milyen költségelőnyök mentén hajlandó a saját autó tulajdonlást felváltani önvezetőflotta-használatra.
Kutatásunk célja annak megismerése, hogy a magyar lakosság milyen feltételek mentén hajlandó a napi mobilitási szokásait az önvezetőflotta-használat irányába elmozdítani. Eredményeink segítségével megbecsüljük azt is, hogy az egyes modellváltozatok mentén mennyivel csökkenthető a magyar utakon levő autók száma, valamint javaslatokat teszünk ezen értékek további növelésének lehetőségeire is.

A hazai fenntarthatósági közzététel helyzete és fejlődési lehetőségei

2024-03-25T14:14:32+01:00

A vállalkozások forráshoz jutását a jövőben mindenképpen érinteni fogja a működésüket környezeti hatásainak monitorozását és transzparenciáját elősegítő ESG (Environment, Social, Governance) keretrendszer kötelező érvényesítése Magyarországon is. A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az ESG keretrendszer fejlődéséről, a magyarországi bankszektor és vállalati szektor legjelentősebb szereplőinek ESG tevékenységéről és az ehhez kapcsolódóan megvalósuló közzétételek aktuális megvalósulásáról.

Social innovation initiatives of NGOs in a Hungarian disadvantaged area

2024-03-25T15:11:09+01:00

The study examines social innovation endeavours initiated by non-profit organisations in the Abaúji region53. Addressing the challenges facing the region (emigration, ageing, unemployment and educational inequalities) requires the accurate identification of local needs and the involvement of the population in decision-making. One of the tools for these initiatives is social innovation and support for social innovation endeavours. The key actors in the social innovation process are non-profit organisations (NGOs), which see social innovation primarily as a mission. The aim of our study is to present social innovation solutions initiated by NGOs in the region and to explore the possibility of their adaptation as good practice. The study also
identifies the main sets of criteria that, in addition to providing a structured record of each case study, will help to make good practices comparable. Documentation against the identified criteria will support the process of adaptation, which is critical to the successful implementation of social innovation initiatives.

The influence of Japanese automotive industry investment in East Nógrád

2024-03-26T09:39:30+01:00

This study explores Japanese-Hungarian economic relations, specifically focusing on foreign direct investments (FDI) in Hungary. The analysis delves into the historical development and current state of Japanese capital flow into Hungary, with a particular emphasis on the automotive industry. Foreign direct investments are shown to enhance productivity through
technology transfer and foster positive impacts on corporate relationships, contributing to economic growth. The study demonstrates the mutual benefits of Japanese FDI in the Hungarian automotive industry and includes a case study on the activities of a Japanese company in Hungary, examining its role in the regional labour market.

Migrációs szándék: egészségügyi dolgozók attitűdjének vizsgálata négy szerbiai általános kórházban

2024-03-26T10:13:52+01:00

Az egészségügyi szakemberek nemzetközi migrációja jelentős és összetett probléma globális szinten, az egészségügyi rendszerekre gyakorolt negatív hatása, illetve az országok gazdasági fejlődésére való közvetett hatása miatt. Az egészségügyi rendszer szükségleteinek azonosításához és kezeléséhez elengedhetetlen az elvándorlást kiváltó tényezők megértése. A szerbiai egészségügyi dolgozók migrációja a következő években veszélyeztetheti az egészségügyi rendszer stabilitását. Tekintettel Szerbia orvostöbbletére, jelenleg a „lemorzsolódás” mértéke nem jelent közvetlen veszélyt az egészségügyi ellátásra nézve, viszont együtt jár a magasan képzett munkaerő és szakértők kivándorlásával, a tudás és készségek elvesztésével. Négy szerbiai állami általános kórház egészségügyi dolgozói (n=395) körében végzett, az alkalmazottak elvándorlási szándékát érintő kutatásom legfontosabb kérdései, hogy melyek az elvándorlást leginkább befolyásoló tényezők, milyen az összefüggés ezek a tényezők és a válaszadók beosztása, illetve neme között, valamint melyek a kivándorlási célországok. A válaszadók 36,19% elvándorlási szándékot fejezett ki. A legkedveltebb kivándorlási célpontként a nyugat-európai és északeurópai országok szerepelnek, míg a munkaetika hiánya lett megjelölve az elvándorlást leginkább befolyásoló tényezőként, viszont hatásának értékelésében eltérés észlelhető a válaszadók különböző munkahelyi beosztású és nemű csoportjai között. Ezek az eredmények segítséget jelenthetnek a politikai döntéshozók számára a nemzeti egészségügyi rendszer stratégiái hiányosságainak kezelésében.

Fenntartható városfejlesztés az uniós lehetőségek tükrében: Miskolc és Győr fenntartható városfejlesztési stratégiájának összevetése a 100 klímasemleges és intelligens város misszió vonatkozásában

2024-03-26T10:58:02+01:00

Az elmúlt években a fenntartható fejlődés nemzetközi dimenzióinak vizsgálatát követően egyre nagyobb hangsúlyt helyeződött a téma lokális, helyi aspektusaira is. Mit jelent valójában, ha egy város klímasemleges, és mitől intelligens egy város? Miért célszerű egyáltalán a városok felől elindulni ezen az úton? Hogyan kapcsolódik mindehhez az Európai Unió? Melyek jelen kezdeményezés legnagyobb ellentmondásai? Jelen tanulmány célja Győr, valamint Miskolc sok szempontból azonos, számos aspektusban azonban mégis egymástól különböző városainak példáján keresztül elemezni az olyan Európai Uniós programokban való részvétel településfejlesztésre gyakorolt hatásait, mint például a 2022. tavaszán elindított ún. „100 klímasemleges és intelligens város” missziója a települések fenntartható városfejlesztési stratégiáinak (FVS) megvalósítása szempontjából. Arra keresi e tanulmány a választ, hogy mennyiben tapasztalható különbség a két megyei jogú város fenntartható városfejlesztési startégiája (és különösen annak gyakorlati megvalósítása) között és ennek milyen gyakorlati megvalósulásai figyelhetőek meg.