Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Gazdasági függőség: gondolatok Joel Kotkin „Neofeudalizmus eljövetele” című könyvéről

György Kocziszky — 2026-04-30

Varga Norbert: A Biblia és a Korán gazdaság- és társadalomképe – komparatív elemzés. (Kolozsvár: Exit, 2013, 168 old.)

Sándor András Gaál — 2026-04-30

Mike Károly Szelíd kapitalizmus. A szabad együttműködés rendje. Budapest, 2020: Gondolat Kiadó. ISBN 978-963-556-066-0

Bence Kucsera — 2026-04-30

Versengő regionális központok között – jövedelmi polarizáció a Partiumban

Ferenc Szilágyi — 2026-04-30

Kutatásunk a Románia északnyugati részén fekvő Partium öt megyéjének (Arad, Bihar, Máramaros, Szilágy, Szatmár) 381 önkormányzatát vizsgálja a jövedelmi területi megoszlásának szempontjából. Az elsődleges indikátor az önkormányzatoknak a 2023-as évi költségvetés keretében visszaosztott személyi jövedelemadó fajlagos (egy főre jutó) értéke.

Az adatbázist népesség‑ és településföldrajzi változókkal egészítettük ki, valamint – OpenStreetMap‑alapú útvonaltervezésre támaszkodva – a megyeszékhelyekhez, Nagyváradhoz és a legközelebbi régióközpontokhoz (Kolozsvár, Temesvár, Debrecen, Szeged) mért közúti távolságokkal és elérési időkkel. A vizsgálatot többváltozós lineáris regresszióval, bootstrap‑eljárással, egyszempontos varianciaanalízissel (DEGURBA‑csoportok), valamint térbeli lag‑modellel végeztük. Eredményeink szerint a népsűrűség következetesen pozitív és szignifikáns kapcsolatban áll az egy főre jutó jövedelemadóval, míg a megyeszékhelytől mért távolság és elérési idő negatív irányú hatást mutat; az időalapú elérhetőség kismértékben jobb prediktor a kilométertávolságnál. A Nagyváradtól mért távolság magyarázó ereje mérsékeltebb, mint a megyeszékhelyeké, ami arra utal, hogy a jövedelmi polarizációban a megyei központok dominálnak. A fajlagos jövedelemadó nagyságát az urbanizációs fok is szignifikánsan differenciálja, a térbeli regresszió pedig erős szomszédsági (spillover) hatásokat jelez. A befizetések önkormányzati koncentrációja kiugró (Gini=0,86), míg a fajlagos mutató egyenlőtlensége mérsékeltebb, de szintén magas (Gini=0,44); a határkapu funkciójú és a szuburbán települések – különösen Bors – fajlagos teljesítménye kiemelkedő. Az eredmények arra utalnak, hogy a megyei központokhoz fűződő funkcionális kapcsolatok erősítése, az elérhetőség javítása és a határ menti integráció célzott eszközei mérsékelhetik a peremterületek leszakadását.

A Z generáció integrálása a vállalati menedzsmentbe: látens változók rendszerszintű elemzése és súlymodellezése

András Farkas — 2026-04-30

A tanulmány a Z generáció vállalati beilleszkedését vizsgálja rendszerszemléletű megközelítésben. A kutatás célja annak feltárása, hogyan kapcsolódik egymáshoz négy látens változó – a céghűség, a motiváció, az önképzés és a csapatmunka – egy 420 főre kiterjedő kérdőíves mintában. Az elemzés alapját a fentiekre vonatkozó, ötfokozatú Likert-skálán értékelt kérdések képezik. Az elemzés az Analytic Hierarchy Process (AHP) módszert és korrelációs indexeket alkalmaz a változók súlyának kiszámítására, majd mintaszámítással példázza a modell alkalmazhatóságát. Az eredmények azt igazolják, hogy a motiváció és a céghűség együttesen a viselkedés elsődleges meghatározói (≈ 80%), miközben az önképzés és a csapatmunka támogató szerepű. A modell újszerű módszertani megközelítést kínál a fiatal munkavállalók motivációs mintázatainak kvantifikálására és a vállaltok humánstartégiájának kidolgozásához.

Agrotechnológiai startupok és agrárinnováció: nemzetközi trendek és magyarországi sajátosságok

Petra Kinga Kézai — 2026-04-30

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése a mezőgazdaságban is jelentős innovációkat eredményezett, melyek elsősorban startup vállalkozásokhoz köthetők. A tanulmány az agrotechnológiai (AgTech) vállalkozásokat vizsgálja szekunder adatbázisok alapján, mint a Crunchbase, Dealroom és European Startups. A kutatás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a legsikeresebb, egy millió dollár értékű startup vállalkozások, az úgy nevezett unikornisok jellemzően Észak-Amerikában találhatóak. Európai társaik ezen a téren lemaradtak. Ugyanakkor számos innovatív kezdeményezés reagál a régió agrárkihívásaira. A tanulmány áttekintést nyújt a magyar agrártechnológiai startupokról, valamint a területen aktív vállalkozásösztönző programokról, végül a NAK Techlab (2019) program esettanulmánnyal zárul.

Foglalkoztatás a gyógynövénytermesztő szektorban

Norbert Pászk — 2026-04-30

A munkaerőhiány az agrárszektorban hazánkban is megjelenik és nehéz megküzdenie vele a gyógynövénytermesztő vállalkozásoknak. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a kistelepüléseken található gyógynövénytermesztő vállalkozások hozzájárulnak-e a foglalkoztatáshoz és ha igen, akkor milyen mértékben, bekapcsolódnak-e közmunkaprogramba, illetve nyitottak lennének-e rá. Primer kutatásként félig strukturált szakmai interjúkat készítettem 32 gyógynövénytermesztő vállalkozással. Az eredmények egy részét mutatom be jelen tanulmányban.

Digitális érettség és szervezeti alkalmazkodóképesség a magyar és DACH-régiós építőipari gépkereskedelemben

Adrienn Balázs-Kalász — 2026-04-30

E tanulmány a Logisztika 4.0 és digitális technológiák adaptációját vizsgálja DACH-régiós (Németország, Ausztria és Svájc) építőipari vállalatoknál, összehasonlítva azonos iparágból származó magyar vállalatokkal. A kutatás Németország (DE), Ausztria (A), Svájc (CH) és Magyarország (H) gépkereskedelmi szektorára fókuszál. A vizsgált vállalatok főként az építőipar általános szektorában, út- és alagútépítésben, valamint bányászatban tevékenykednek. A kutatás célja a digitális érettség és a szervezeti alkalmazkodóképesség közötti kapcsolat részletes vizsgálata. A módszertan online kérdőívet, szakirodalmi áttekintést és SPSS statisztikai elemzéseket – kereszttábla, korreláció és regresszió elemzést – foglal magában. A primer adatokra alapuló kutatás arra keres választ, hogy hogyan befolyásolja a digitális transzformáció a gazdasági versenyképességet és a társadalmi alkalmazkodást a digitalizált világban. Az eredmények szerint a Logisztika 4.0 elméleti ismerete pozitív korrelációt mutat a logisztikai folyamatok hatékonyságával. Szoros összefüggés mutatható ki a digitális önértékelés és a szakértelem között. A digitális stratégia puszta megléte azonban nem befolyásolja szignifikánsan a technológiák alkalmazásának mértékét. A szervezeti képzési és továbbképzési programok, valamint az új technológiákba való befektetési hajlandóság kulcsszerepet játszanak a digitális készségek fejlesztésében és a hosszú távú pénzügyi siker elérésében.

Az endogén fejlődést meghatározó tényezők vizsgálata a magyar járások körében

Zoltán Oláh — 2026-04-30

Az utóbbi évtizedekben, a tudományos szakirodalomban egyre népszerűbbé vált az endogén fejlődés teóriája. Az endogén megközelítés felértékelődése kiváltképp tapasztalható a gazdasági fejlődés vizsgálata kapcsán. Egyre inkább, nem csak a vidéki terek vonatkozásában, előtérbe kerül a helyi erőforrások hasznosítása, kiaknázása. Erre a megközelítésre számos modell épül, ilyen például a területi tőke modellje.

Munkánk tudományos kérdéseként azt vizsgáltuk, hogy az egyes tőketényezők esetében megfigyelhetők-e „szokásos” hazai területi mintázatok. Eredményeink alapján a gazdasági és a humán tőke esetében egyértelműen kirajzolódik egy általánosnak tekinthető térbeli koncentráció és sűrűsödés. A társadalmi tőkét két dimenzió mentén elemeztük: „humán aktivitás” és „közösségi aktivitás”. A „humán aktivitás” térszerkezete a gazdasági és humán tőkéhez hasonló, előzetesen feltételezett mintázatot mutat. Ezzel szemben a „közösségi aktivitás” térszerkezete ettől eltérő képet rajzol ki, ami a társadalmi tőke belső dimenzióinak eltérő területi működésére utal.

A látható és láthatatlan mesterséges intelligencia a HR-folyamatokban: Attitűdvizsgálat a Technológiaelfogadási Modell (TAM) segítségével

János Hackl — 2026-04-30

A mesterséges intelligencia (MI) integrációja a humánerőforrás-menedzsment területén alapjaiban írja felül a toborzási és kiválasztási stratégiákat. A jelen tanulmány célja a HR-döntéshozók MI-alapú eszközökhöz fűződő attitűdjeinek vizsgálata, különös tekintettel a tanulmányban részletezett „láthatatlan MI” (invisible AI) koncepciójára. Az elméleti keretet a kiterjesztett Technológiaelfogadási Modell (TAM) szolgáltatja, kiegészülve az algoritmikus redukcionizmus és a transzparencia kérdéskörével. Az empirikus kutatás egy kérdőíves felmérésen alapul (n = 202), amelynek adatait leíró statisztikákkal, Khi-négyzet próbákkal és Kruskal-Wallis tesztekkel elemeztük. Az eredmények rávilágítanak, hogy a szakmai tapasztalat, a szervezet mérete és a szektorális hovatartozás szignifikánsan befolyásolja a technológia észlelését. Míg az MI-t elsősorban hatékonyságnövelő eszközként értékelik, komoly aggályok merülnek fel az emberi tényezők elhanyagolása és a folyamatok átláthatatlansága (fekete doboz effektus) kapcsán. A tanulmány gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg a transzparencia növelésére és a humán kontroll megőrzésére a jövő HR-stratégiáiban.

Magyarország keleti és nyugati nagyrégióiban élő fiatalok pénzforrásainak és pénzkezelési szokásainak összehasonlító elemzése

Zoltán Kovács — 2026-04-30

Kutatásunk során a keleti és nyugati nagyrégiókban élő végzős középiskolások pénzkezelési szokásait vizsgáltuk a fiatalok gyakorlati pénzügyi ismereteinek felmérése céljából. Eredményeink alapján a középiskolások pénzforrásaiban kimutathatóak különbségek, azonban a különböző forrásokból (jövedelem, illetve zsebpénz) származó bevételek kiegyenlítik egymást. A különbségek nem magyarázhatóak a két nagyrégió közötti gazdasági különbségekkel. A tanulók pénzügyi tudása területenként egységes, de iskolatípusonként jelentős eltérések tapasztalhatóak. A fiatalok önálló pénzkezelésének még nem része a tudatos takarékosság és a megtakarítások befektetése.