Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Az Európai Unió pénzügyi felügyeleti hatóságának jövőképe

Csaba Kandrács — 2017-10-15

A pénzügyi felügyeleti hatóságok Európai Unión belüli együttműködési rendszere az elmúlt évtizedekben látványosan fejlődött, jelenleg a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében (ESFS) és a bankunióban valósul meg. Az ESFS működésének fontos szereplői az európai pénzügyi felügyeleti hatóságok, a hitelintézetekért felelős EBA, a biztosítókért felelős EIOPA, valamint a tőkepiacért felelős ESMA. Az európai pénzügyi felügyeleti hatóságok együttműködésének jelenlegi rendszere 2011-ben alakult ki és annak jogszabályi keretei azóta lényegesen nem változtak. Az Európai Bizottság azonban ez év tavaszán egy nyilvános konzultáció keretében kezdeményezte az EU pénzügyi felügyeleti hatóságaira vonatkozó keretek újragondolását. Jelen cikk célja, hogy összefoglalja az aktuális keretek kialakulásának előzményeit, a Bizottság javaslatait, valamint kritikus szemléletben elemezze a javaslat azon részeit, amelyek a hazai pénzügyi felügyelés helyzetére is jelentős hatással lehetnek.

Regionális szintű beruházások támogatása: hasznos vagy szükséges rossz?

Gábor Potvorszki — 2017-10-15

Számos elemzés vizsgálja, hogy az uniós források mennyire fűtik a gazdaságot. Ezek a szubvenciók azonban nem feltétlen azonosak az állami támogatásokkal, azoknak csupán egy része az, ami uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül. Így az azoknak tulajdonítani vélt hatás sokkal inkább tekinthető felülreprezentáltnak, mint amilyen valójában. Így abból a feltételezésből indulok ki, hogy az állami támogatásnak minősülő szubvenciók gazdaságra gyakorolt hatásának sokkal inkább kell reálisabb és árnyaltabb képet adnia azokhoz a támogatásokhoz képest, amik az uniós versenyjog szerinti állami támogatásokon kívül esnek. Jelen cikk keretében az uniós szabályrendszer ismertetése mellett empirikus úton kísérletet teszek az egyedi kormánydöntésén alapuló regionális beruházási támogatási program költségcsökkentő és bevétel- ill. foglalkoztatottság-növelő hatásának vizsgálatára 2005-2014 között.

Települési humán potenciál vizsgálata Magyarországon

Katalin Lipták — 2017-10-15

A tanulmányban kísérletet tettem a magyarországi települések humán potenciál (THP) értékeinek számítására olyan módszertan kidolgozásával és alkalmazásával, amely települési szinten megbízható eredményeket ad. A klasszikus értelemben vett HDI (humán fejlettségi index) már kistérségi szinten is csak erős torzításokkal becsülhető, amelyhez a kiinduló indikátorok listája is eltér a jól megszokott mutatóktól (úgy, mint a GDP vagy GNI, a születéskor várható átlagos élettartam és az oktatásban részt vevők aránya). A települési szintű humán potenciál meghatározására készített becslőszámítások erős fenntartásokkal kezelendőek, a tanulmányban a legkörültekintőbben jártam el az indikátorok kiválasztásánál. Kutatási kérdésként megfogalmaztam, hogy a magyarországi településeknél milyen mértékben változott a humán potenciál az egyes népszámlálási adatok tükrében és milyen térszerkezeti változások történtek?

Egy tiszta ember, tiszta gondolatai: gondolatok Muzslay István munkásságát bemutató emlékkötet kapcsán

György Kocziszky — 2017-10-15

A második világháborút követően a szovjet fennhatóság alá került Magyarországon az eszmei, ideológiai, gondolati terror, a múlt értékeinek tudatos elhallgatása és meghamisítása káros hatással volt nemcsak történelem-felfogásunkra, de közgazdasági gondolkodásunkra is.

A kommunista hatalomátvétellel a hazai közgazdasági munkák jelentős része egyik napról a másikra nemkívánatossá váltak, a könyvtárak nyilvános polcairól eltűntették azokat a gazdaságelméleti és gazdaságtörténeti írásokat, melyeket az új nomenklatúra nem tolerált.

Ennek a drasztikus „eszmei tisztogatásnak” lett a következménye, hogy felnövekvő generációk sora közel negyven évig egyáltalán nem vagy csak említés szintjén találkozhatott a kiegyezést követő, majd a két világháború közötti korszak kiemelkedő magyar közgazdász egyéniségeinek munkásságával (pl. Kautz Gyuláéval, Surányi-Unger Tivadaréval, Heller Farkaséval, Popovics Sándoréval és másokéval).

Hasonló sorsra jutottak a második világháborút követően, hazájukat elhagyni kényszerült közgazdászok (pl. Káldor Miklós, Lámfalussy Sándor, Scitovszky Tibor), különös tekintettel a szakmájukat hivatásként gyakorló, magyarságukat az emigrációban megtartó, nemzetüket idegenben is tovább szolgálni kívánó, tanúságtevő emberekre.

Elkötelezettsége, tartása és tudományos munkássága alapján méltán közéjük sorolható a franciául és flamandul publikáló tudós jezsuita szerzetes, Muzslay István SJ, aki a Leuveni Katolikus Egyetem (Katholieke Universiteit Leuven) Alkalmazott Közgazdaságtan Karának érdemes professzoraként, s az egykori Mindszenty Diákotthon jogutódjául létrehozott Collegium Hungaricum igazgatójaként számos emigrációba kényszerült magyar fiatalnak vált segítőjévé, egzisztenciális és lelki támaszává.

G. Fekete Éva Nyári Egyetem - beszámoló

Katalin Lipták — 2017-10-15

Nyolcadik alkalommal került 2017. augusztus 14-16. között Irotán megrendezésre a Nyári Egyetem, (korábbi nevén: „Periféria (LHH) Nyári Egyetem”), amely idén az alapítóra Dr. G. Fekete Éva professzor asszonyra is emlékezett.

A nyári egyetem gondolata először nyolc évvel ezelőtt merült fel és évről-évre augusztus hónapban néhány napra egy kis csapat elvonult a Professzor Asszony által annyira szeretett Cserehát mesefalujába, Irotára, ahol mindig más témát körüljárva, a helyi fejlesztés, a vidékfejlesztés, a közösségfejlesztés, a szolidáris gazdaság rejtelmeit tanulhattuk neves előadóktól. A nyári egyetem célja mindig is az volt, hogy a közgazdász hallgatókat közelebb hozzuk a leghátrányosabb helyzetű térségekben élők mindennapjaihoz és terepmunkák segítségével „testközelből” tapasztalják meg a lehetséges változtatási lehetőségeket és azok korlátjait.

Egyenlőtlen fejlődés Európában: Társadalmi-gazdasági és politikai válaszok a regionális polarizációra RegPol Conference 2017. Lipcse

Dóra Szendi — 2017-10-15

Az IfL Leibnitz Intézet 2017. szeptember 27 és 29. között rendezte meg projektzáró konferenciáját Lipcsében, Egyenlőtlen fejlődés Európában: Társadalmi-gazdasági és politikai válaszok a regionális polarizációra címmel (Coping with uneven development in Europe: Socio‐economic and political responses to regional polarisation). A konferencia témája a regionális polarizáció és egyenlőtlen fejlődés vizsgálata volt, melyen alapvetően az Intézet keretein belül futó RegPol projekt (Socio-economic and Political Responses to Regional Polarisation in Central and Eastern Europe) záró konferenciája volt.

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói az Egyenlőtlen fejlődés a számok tükrében című szekcióban mutatták be eredményeiket (Prof. Dr. Kocziszky György, Veresné Prof. Dr. Somosi Mariann, Dr. Szendi Dóra, Prof. Dr. Benedek József: Socio-spatial differences in the wealth recovery of households following the financial crisis from 2008.). A szerzők a tanulmányban egyrészt a 2008-as pénzügyi válságnak a háztartások jövedelmi és nettó vagyoni helyzetére gyakorolt hatásait, másrészt a jövedelmek helyreállításának esélyeit tekintették át a V4 országok NUTS-2 szintű területi egységeinek adatai alapján.

Regionális polarizáció és egyenlőtlen fejlődés Kelet-Közép-Európában: Kihívások az innovatív területi politikák számára RSA Central & Eastern Europe Conference 2017. Kolozsvár

Dóra Szendi — 2017-10-15

A Regional Studies Association 2017. szeptember 10 és 13. között rendezte meg éves vándorgyűlését Kolozsváron (RSA Central & Eastern Europe Conference 2017), a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A konferencia témája a regionális polarizáció és egyenlőtlen fejlődés vizsgálata volt Kelet-Közép-Európában (Regional Polarisation and Unequal Development in CEE: Challenges for Innovative Place-based Policies). A konferencián speciális szekciót hoztak létre a társadalmi innováció kutatási eredményeinek bemutatására. A konferencián, ennek támogatása érdekében, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói 3 előadást mutattak be, melyek fókuszában a társadalmi innováció állt.

Válságállónak bizonyult-e az új neoklasszikus szintézis?

Zsolt Pilhál — 2017-10-15

A 2008-tól kibontakozó és pénzügyi, társadalmi hatásait tekintve máig tartó válság nyomást gyakorol a közgazdaságtanra. Uralkodó nézetek kérdőjeleződnek meg, míg számos olyan megközelítés kerülhet előtérbe, amelyek korábban periférikus helyzetben voltak, de kiállták a nehéz idők próbáit.

Nem kivétel ez alól a makroökonómia sem: a XX. század utolsó évtizedeiben kibontakozó, majd a fejlett országok gazdaságirányítási gyakorlatába átültetett új neoklasszikus szintézis, amely egyes vélemények szerint nem tudta előrejelezni (bár erre magát képesnek tartotta) és kezelni a válságot, miközben módszertana és progresszivitása alapján a tudomány és a gazdaságpolitikai irányítás ezt elvárta volna.

A szintézis alkalmazásával kialakított gazdasági intézményrendszer, a pénzügyi piacok automatizmusai iránt elkötelezett hit, valamint az öncélú optimalizálás hozzájárult a gazdasági szereplők kockázatérzékenységének tompulásához. A következő évtizedek egyik legfontosabb társadalomtudományi feladata a közgazdasági gondolkodás és a társadalomtudomány kapcsolódó diszciplináinak, így elsősorban az etikának, a jogtudománynak és a pszichológiának a szintézisbe foglalása lehet.