Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Benedek József (szerk.) 2020: Erdély. Tér, Gazdaság és Társadalom. Iskola Alapítvány Kiadó – Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár. 687 p.

Tamás Sikos T. — 2020-09-14

John Blewitt (2015): Understanding sustainable development Routledge, 2 Park Square, Milton Park, Abingdon, Oxon, (2nd Edition)

Júlia A. Nagy — 2020-09-14

A bevándorlás jellemzői Japánban a 20. század elejétől napjainkig

Tamás Deák — 2020-09-14

Japán elöregedő társadalma a 2. világháború utáni látványos gazdasági fejlődés munkaerő igényét részben külföldi munkavállalókkal tudja biztosítani. A földrajzi közelség és a történelmi kapcsolatok jelentős számú kínai és koreai vendégmunkás érkezését tették lehetővé. Az állam által szervezett, jogi keretek között zajló bevándorlás a közeli ázsiai, kevésbé fejlett országokat érinti, de a folyamat globális jellegét erősíti a távoli kontinensekről származó közösségek jelenléte. Az össznépességen belül a külföldiek aránya 2010-ben 1,7% (2,1 millió), 2012-ben 1,6% (2 millió), 2014-ben 1,7,% (2,1 millió), 2016-ban közel 1,9% (2,4 millió), napjaikban 2% feletti a 124 milliós népességű országban.

Az Észak-magyarországi régió egészségügyi ellátórendszerének fejlődése a legutóbbi negyedszázadban a legfontosabb népegészségügyi mutatók tükrében

István Takács — 2020-09-14

A tanulmány a hazai egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának rövid áttekintését követően az Észak-magyarországi régió egészségügyi rendszerének fejlődését értékeli. Elemzi a kórházak eladósodásának okait, az adósságállomány újra termelődésének lehetőségeit. Vizsgálja a kórházi ágyak, a járóbeteg-gyógykezelési esetek számának alakulását, a régió egészségügyi ellátó rendszere hatékonyságnövelésének lehetőségeit.

Társadalmi innováció mint horizontális eszköz szerepe az intelligens szakosodás megvalósulásában

Ágnes Varga — 2020-09-14

A tanulmány célja, hogy a szakirodalom alapján rámutasson az intelligens szakosodás mint gazdaságfejlesztési koncepció megvalósításában a társadalmi innovációk szerepére és indokoltságára. Az általában bottom-up módon kialakuló, a helyi igényekre reflektáló társadalmi innovációk, amelyek sokszor a gazdasági és technológiai innovációk nem kívánt negatív következményeinek megoldására irányulnak jól alkalmazhatók, és a kevésbé versenyképes régiókban szinte elengedhetetlenek az alapvetően place-based intelligens szakosodási koncepció gyakorlati életben történő eredményes megvalósításához. A tanulmány az intelligens szakosodás megjelenése és kapcsolódási pontjainak áttekintése mellett kitér a gazdasági szerkezetváltáshoz elengedhetetlen társadalmi tanulási folyamat és a hagyományos tudásrendszerek és közigazgatás kényszerű átalakulásának szükségességére a versenyképes gazdaság kialakításának érdekében.

Társadalmi innovációs szintek jellemzőinek és gyakorlati megvalósulásának vizsgálata

Gabriella Metszősy — 2020-09-14

A társadalmi innováció napjainkban az élet minden területén jelen vannak (pl.: fair trade, hospice, távoktatás stb.). Az elmúlt két évtizedben megszámlálhatatlan társadalmi innováció magánszemélyeknek, szervezeteknek, alapítványoknak vagy éppen tágabb területen létrejövő mozgalmaknak köszönhetőek. Azon kihívások megoldásában való részvétel, melyek a társadalom meghatározott rétegeit érintik, aligha lehetséges a társadalmi innovációban való szélesebb körű részvétel nélkül. Ehhez szükséges azon jellemzők fejlesztése, melyek elengedhetetlen eszközei a társadalmi innováció megvalósításának, és ezen keresztül a társadalmi tanulás internalizációs folyamatának. A cikk a társadalmi innováció folyamatorientált megközelítésén keresztül mutatja be a szemlélet adaptálásának szükségességét, előtérbe helyezve az eltérő megvalósítási szinten lévő társadalmi innovációs jellemzők bemutatását, valamint konkrét esetpéldákkal világít rá a különböző szinten megvalósuló gyakorlatok támogatásának szükségességére.

A munkanélküliség és felnőttképzés területi eloszlása az Észak-magyarországi régióban

Dávid Hajdú — 2026-10-20

Jelen tanulmány az Észak-magyarországi régióban található megyék munkanélküliségi problémáinak és felnőttképzési aktivitásának területi különbségeit vizsgálja. Szeretnék rámutatni arra, hogy a területileg és szakmailag jól megszervezett felnőttképzés hatékony munkaerőpiaci eszköznek minősülhet. Kutatásomat szekunder adatbázisok feldolgozásával végeztem el, a vizsgálatok középpontjába a régió három megyéje között mutatkozó eltéréseket helyeztem. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind a támogatottság, mind a felnőttképzésben résztvevők száma alapján a legmagasabb mutatószámokkal rendelkezik. Nógrád megye rendelkezik a legmagasabb önköltséges részvételi aránnyal, ez alapján fontos lenne a megyében támogatott képzéseket is nagyobb számban indítani, hisz a tanulni akarás kimutatható a megyében. Heves megyében a kedvezőbb munkaerőpiaci folyamatok miatt kevésbé érzékelhető a támogatott képzések hiánya. Az Európai Unió által támogatott képzések nagyobb részét tréningek, kompetencia képzések és általános felnőttképzések jelentik, amelyek számos kompetencia elsajátításához hozzájárulnak, azonban munkaerőpiaci potenciálja és gazdasági hatása nagy mértékben nincs. Ezért inkább szakmai képzéseket kellene előtérbe helyeznie a támogatónak, hisz sokkal nagyobb eséllyel tudnak majd elhelyezkedni egy új szakmával, mint egy kompetencia fejlesztésére irányuló képzéssel. A képzéseket, legfőképpen a szakmai képzéseket a vidéki helyszíneken kellene oktatni, mert csökkenthetné az elvándorlást a leszakadó, rurális térségekből.

Szerződéstípusok stratégiai jelentősége az ellátási lánc tagjainál

Tamás Faludi — 2020-09-14

A tanulmány célja bemutatni a szerződéstípusokkal történő ellátási lánc koordinációt. Napjainkban az ellátási láncok koordinációja egy nagyon fontos témakör az ellátásilánc-menedzsmenten belül. A láncok nagyon sok tagot számolnak, és emiatt nagyon nehézzé vált a vállalatok közötti partneri kapcsolat menedzselése. A szerződéstípusok viszont potenciálisan jó megoldást nyújthatnak ebben a problémában. A vállalatok hatékony és eredményes működése fokozható, hogyha a kapcsolatnak és a vállalatok egyedi attitűdjeinek, dominanciájának megfelelő szerződéstípust választanak. Ezek mind befolyásoló tényezőkként jelennek meg. Tehát ez egy nagyon komplex és összetett döntési szituáció. A tanulmány tartalmaz egy esettanulmányt is, melynek célja bemutatni, hogy mennyire fontos kérdés a megfelelő szerződés kiválasztása. Egy számszerű példa során a felállított szempontrendszer alapján kiértékelésre kerül a három, előre kiválasztott szerződések, az esettanulmányban szereplő vállalatok profiljainak megfelelően pedig a koordinációs erejük is összehasonlításra kerül.

The Neuromarketing Analysis and the Categorization of Television Commercials

László Nagy — 2020-09-14

This paper is in line with the international and local trend and deals with the categorization of TV ads, defining experiential and functional commercials. Introducing their characteristics and presenting the importance of measuring emotions. Particularly presenting two dimension of factors, the product category and the economic development of a market that can influence the successful and effective TV ad communication strategy.