Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Delphine Guex: Turizmus, mobilitás és regionális fejlesztés a svájci Alpokban Montreux, Finhaut és Zermatt a XIX századtól napjainkig

Gabriella Csizmadia — 2024-09-16

Jean-Michel Valantin: Egy rendezetlen bolygó geopolitikája - Az antropocén sokkhatása

Gabriella Csizmadia — 2024-09-16

Hardi Tamás: Urbanizáció és környezet

András Náhlik — 2024-09-16

Izsák Éva – Szabó Pál (szerk.): Budapest 150, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Budapest, 2023.

Egon Nagy — 2024-09-16

Románia partiumi megyéinek munkaerőpiaci sajátosságai

Ferenc Szilágyi — 2024-09-16

A vizsgált megyék Románia észak-nyugati részén, az Európai Unió belső határán helyezkednek el és Románia gazdasági félperifiáriáját alkotják, ugyanakkor többnyelvű határrégióként jelentős mértékben vették ki a részüket a munkaképes korú népesség kibocsájtásában. A EU irányába zajló munkaerővándorlást precízen követni meglehetősen nehéz, az elvándorló népesség jellemzően nem jelentkezik ki a romániai lakcíméről, a népességi statisztikákban csak elenyésző arányban tudják ezt a folyamatot kimutatni. A ténylegestől eltérő elméleti népességszámmal kifejezett fajlagos társadalmi-gazdasági mutatókat ugyanakkor alapvetően befolyásolják ezek az eltérések. Tanulmányunkban az öt partiumi megye munkaerőpiaci helyzetét vizsgáljuk az évezred második (válság-) évtizedének változásaira fókuszálva. Vizsgálatunk eredményei rámutatnak a földrajzi elhelyezkedés felemás hatásaira. A nyugati peremhelyzet a kapufunkció révén részben kedvezően hat a partiumi munkaerőpiacra, más tekintetben viszont a (fél-)periféria jelleg domborodik ki (gazdaságirányítási és tudásintenzív ágazatok alacsonyabb, a feldolgozóipar és a szállítás országosnál magasabb aránya). A kedvező hatások a fő szállítási útvonalak mentén jelentkeznek, a vizsgált régió kettészakad: a déli részen Bihar és Arad a centrum megyékhez való felzárkózás erőteljes jeleit mutatja a munkaerőpiac mutatói alapján, viszont a három északi megye (Szatmár, Szilágy, Máramaros) teljesítménye sokkal visszafogottabb.

Rurális stratégiák az urbanizáció korában. Az Érmellék példája

Katalin Gál — 2024-09-16

Amikor már a világ lakosságának a fele városokban él, fontos megérteni, hogy milyen fejlesztési irányokat fogalmaznak meg a vidéki térségek, és hogyan reagálnak az urbanizációs folyamatok által előidézett kihívásokra. Fontos figyelmet fordítani arra, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a társadalmi jólét előmozdítása érdekében. A területi kohéziót vizsgálva Bihar megye érmelléki kistérségének 12 településén a 2021-2027-re szóló helyi fejlesztési stratégiák tartalmát elemeztük társadalmi, főképp demográfiai és gazdasági szempontból.

Városképi változások és önvezető járművek: a fiatal városlakók öt perszóna típusa Magyarországon

Miklós Lukovics — 2024-09-16

Egyre több tudományos és gyakorlati forgatókönyv lát napvilágot arról, hogy miképpen hat majd az önvezető járművek (Autonomous Vehicles, AV) tömeges megjelenése a városi közlekedésre és ezen keresztül a városlakók egyéni életére. Egyre többen fogadják el azt a logikát, hogy a saját autó tulajdonlással szembeni önvezetőflotta-használat jelentősen csökkentheti az utakon levő járművek számát is, amelynek fontos területhasználati és városképi következményei lehetnek. Egyre többet tudunk már ezekről a lehetőségekről, ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk még arról, hogy mindezt miképpen fogadnák el a városlakók. Ráadásul a városi lakosság preferenciáit vizsgáló kutatások többsége a teljes alapsokaságra fogalmaz meg állításokat, nem pedig annak egyes részeire, így kevés információval rendelkezünk az önvezetőjármű-vezérelt jövőbeni mobilitásnak kimagaslóan kitett fiatalok városképi preferenciáiról.

Tanulmányunk célja annak megismerése, hogy a magyar fiatal városlakók különböző szegmentumai mennyire fogadnák el az önvezető járművek hatására potenciálisan bekövetkező konkrét városképi változásokat. Kutatásunk során a vizuálisan könnyen áttekinthető, a felhasználók számára leginkább vonzó attribútumszint kombinációinak meghatározására alkalmas módszertant alkalmazzuk. Teljes profilú conjoint elemzésünk során 1015 fiatal személyes adatfelvétel során 18 db nyomtatott kártya több lépésben történő értékelésével fejezte ki preferenciáit, melynek eredményeképpen a fiatal városlakók 5 perszóna típusát azonosítottuk: AV fanatikusok, Visszafogott AV szimpatizánsok, Fontolva haladók, Tech ambivalensek és Tech szkeptikus zöldek.

Vállalati környezetvédelmi célorientáció Magyarországon

Hajnalka Fekete-Berzsenyi — 2024-09-16

Jelen tanulmányban a szerzők a környezetvédelemmel kapcsolatos stratégiák tartalmi elemeit vizsgálták, a változók a körforgásos gazdaság szakirodalmában lefektetett keretrendszer alapján kerültek kiválasztásra. A kutatási eredmények arra engedtek következtetni, hogy azok a vállalatok, amelyek a környezeti célokat figyelembe veszik, elismerésre tesznek szert, értékteremtővé válnak. A főváros-vidék vizsgálatánál megállapítható, hogy a vidéki vállalatoknál nagyobb a hangsúly a környezeti célorientáltságon és ezzel igyekeznek ellensúlyozni a főváros erőteljes szerepét.

A magyarországi kis- és középvállalkozások ESG-minősítésének kiterjesztett területi áttekintése

Attila Zoltán Nagy — 2024-09-16

Tanulmányunk célja a hazai kis- és középvállalkozások ESG-minősítésében bekövetkező változások elemzése. A vizsgálatban közel 1200 vállalkozás ESG-minősítésének változását követtük nyomon 2022. szeptember 19. és 2023. október 19. közötti időszakon. Az eredmények azt mutatják, hogy a pozitív ESG-változás területén a szakmai tudományos, műszaki tevékenység iparág, a negatív ESG-változás területén az építőipar dominál. A regionális szintű elemzések a fővárosban (+3,7%) és a dél-alföldi régióban (+4,2%) mutatnak jelentős ESG-javulást, míg a legnagyobb negatív változás az észak-alföldi régióban (-4,8%) figyelhető meg. A megyei szintű vizsgálatok szerint a legnagyobb pozitív változás Csongrád-Csanád (8,4%), Veszprém (4,4%), Vas (4%), a legnagyobb visszaesés Nógrád (-6,4%), Hajdú-Bihar (-5,4%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (-4,4%) megyékhez köthető.

Célzott monetáris politika: Rendszertani összefüggések és jegybanki gyakorlat

Pál Péter Kolozsi — 2024-09-16

A jegybankok által alkalmazott eszközök az adott ország gazdasági, piaci, intézményi adottságaihoz, monetáris politikai szabályrendszeréhez, szakmai „hagyományaihoz” és törvényi felhatalmazásához illeszkednek. Az eszköztárakat a 2008-as pénzügyi válság előtt az „általános hatókörű” eszközök uralták, a célzott jegybanki programok a válságkezelés részeként „érkeztek meg” ebbe a keretrendszerbe. Jelen tanulmányban definiálásra kerül az általános és a célzott jegybanki eszköz fogalma, rámutatva, hogy a célzott programok eredetileg a monetáris transzmisszió hatékonyabbá tételét célozták, de bizonyos iparágak eltérő kezelésére is lehetőséget nyújthatnak. A célzott eszközök kínálta lehetőségek mellett a kapcsolódó kihívásokat is ismertetem, majd a célzott programok négy rendszertani pillérét (hozzáadott érték, célmeghatározás, legitimáció és intézményi keretek, illetve operatív megvalósíthatóság) ismertetem. Dolgozatom a nemzetközi és hazai gyakorlati példák bemutatásával, illetve a jövőbeli várható trendek és kutatási irányok felvázolásával zárul.

A szervezeti kultúra jelenségének és a vezetői magatartás szerepe a COVID-19 után a szervezetek menedzselésében

Gergely Németh — 2024-09-16

A tanulmány célja egy korábbi kutatás eredményének secunder elemzésével rámutasson arra, hogy milyen kiemelkedő hatása van a vezető szerepben lévők viselkedésének. A viselkedések különböző szervezeti jelenségeken keresztül fejtik ki hatásukat, és ezek összefüggéséről sokat megtudtunk az elmúlt évtizedek kutatásai során. Most arra kerestük a választ, hogy valóban az erősebb kultúra (és annak közvetetten, vagy közvetlenül mutató eredményein keresztül, úgymint - szervezeti elégedettség, szervezeti kultúra dimenziók, vezetői szerepértelmezés) következményeként létrejön e hatékonyabb szervezet. A COVID időszak után még jobban felértékelődnek ezen szervezeti jelenségek, amelyekkel foglalkozni szükséges a szervezetek vezetésének. A gyenge kultúrát tartom a teljesítmény egyik legnagyobb ellenségének és az elvándorlás alapjának.

Fogyatékossággal élők társadalmi inklúziójának elősegítése a fizikai akadálymentesség mérőszámának megalkotásával – az akadálymentesítési index

István Piskóti — 2024-09-16

A fogyatékosság jelentős társadalmi probléma, melyet az érintettek nagy – és növekvő – létszáma is alátámaszt. Az érintettek hátrányait a társadalmi életben való részvétel korlátozottsága még inkább elmélyíti. A minél szélesebb körű társadalmi inklúzió feltétele az akadálymentes fizikai és társas környezet biztosítása. A tanulmány a fizikai akadálymentesítés témaköréhez kapcsolódva azáltal kívánja előmozdítani az inklúziós törekvéseket, hogy egy olyan saját fejlesztésű mérőszámot mutat be, mely az épületek fizikai akadálymentességének mérésére hivatott. A megalkotott akadálymentesítési index hasznos eszköze lehet a mozgásukban korlátozottak informálásának arról, hogy egy adott épület mennyiben használható számukra. A hasonló funkciójú intézmények összehasonlíthatóvá válnak akadálymentesítés szempontjából.

Innovációs pályázati forrásokat elnyert hazai kkv-k közép- és hosszú távú teljesítményváltozása

Kitti Tajti — 2024-09-16

Az innovációs tevékenység a vállalkozások esetében a stratégiai gondolkodásmód és napi szintű gazdasági döntések összességét jelenti. Az utóbbi években, évtizedekben az innovációs tevékenység vizsgálata fontos területté vált. Kutatások támasztották alá, hogy az innovációs tevékenység a vállalkozások életben maradásának biztosítéka, növekedésének egyik mozgatórugója lehet. A jelen kutatás arra keresi a választ, hogy a hazai KKV szektor egy olyan szegmense, amely innovációval kapcsolatos tevékenységre pályázati forrást vett igénybe, hogyan hasznosította ezt és ez milyen hatással volt a vállalkozás közép és hosszú távú eredményességére. Ehhez, a kutatás mintájának meghatározását követően az adott forrást lehívó vállalkozások listája került legyűjtésre, és ezt követően az eredményességet mérő mutatószámokhoz az elemezhető beszámolóadatok adatbázisa került felépítésre. A munka során létrehozott adatbázis 12 év beszámoló adatait tartalmazza. A vizsgálat törekedett arra, hogy az infláció hatásai kiszűrésre kerüljenek, valamint figyelembe vette a 2008-ban kezdődő gazdasági válság következményeit is. Továbbá a kutatás fontosnak tartotta, hogy a kapott eredmények más vállalkozások eredményességi adataival is összevethetőek legyenek. Következtetésképpen elmondható, hogy a vizsgálat kimenetelei alátámasztották az innovációs tevékenység fontosságát és a kapott eredményességi mutatók számszerű adatokkal is igazolták a feltételezéseket.

A foglalkoztatás elősegítése Miskolc két leszakadó városrészében

Attila Adrián Krabák — 2024-09-16

A hátrányos helyzetű, leszakadó társadalmi csoportok foglalkoztatása, társadalmi integrációja számos terület szakembereinek kihívást jelentő feladat. Ezen csoportok tagjai gyakran szegregátumokban, slum-okban koncentrálódnak, ahol számos probléma egyszerre jelenik meg, köztük a foglalkoztatási-foglalkoztathatósági nehézségek is. A központi kérdés, hogy hogyan lehet az akadályok ellenére a szegregátumokban élők foglalkoztatását, társadalmi integrációját elősegíteni, támogatni. A fenntarthatóság és a hatásosabb beavatkozások érdekében azonban a hagyományos megoldásoktól eltérő, innovatív módszerek alkalmazása szükséges. Erről szól az EaSI keretprogramba illeszkedő, Miskolc Önkormányzata által kezdeményezett, 4IM mozaikszóval illetett kísérleti projekt. A tanulmányban a projekt foglalkoztatásfejlesztési folyamatának alakulását elemzem esettanulmányszerűen a projekt beavatkozási területét képező két leszakadó városrészben. Időigényes, változékony folyamatról van szó, rögös úttal és kockázatokkal, de az eredmények a kevés résztvevő ellenére némi bizakodásra adhatnak okot. Üzemlátogatás, re-integrációs és pályaorientációs foglalkozások, álláskeresési tréningek valósultak meg, 34 fő egyéni foglalkoztatási tanácsadásban részesült és néhányan elhelyezkedtek, a lakosság aktivitása pedig általánosságban nőtt. Ezalatt szakmaközi kapcsolatok jöttek létre és erősödtek meg.