Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Kocsis János Balázs – Tomay Kyra Város és környéke Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pécs, 2025.

Petra Varga-Péterfi — 2025-11-05

Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék településeinek társadalmi innovációs szempontú vizsgálata

Géza Tóth — 2025-11-05

Jelen tanulmányunk a társadalmi innovációs potenciál által alkotott komplex képet elemzi Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék tekintetében. Vizsgálatunkban azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a két vármegye településeit – igazodva korábbi kutatási irányainkhoz – ismételten megvizsgáljuk társadalmi innovációs szempontból. Jelenlegi elemzésünk célja a legfontosabb folyamatok feltérképezése volt, mellyel összevethetők korábbi eredményeink. A területi folyamatok viszonylag lassú változása miatt arra törekedtünk, hogy viszonylag nagyobb időtáv elemzését kíséreljük meg. Ennek megfelelően esett a választásunk a legutóbbi 3 népszámlálási évre (2001, 2011 és 2022), és mutatóinkat – lehetőség szerint – vagy ezekből az évekből, vagy pedig az ehhez leginkább közelálló évből gyűjtöttük össze. A térképes vizsgálat során doboztérképeket használtunk, és vizsgáltuk a két vármegye településeinek relatív pozícióváltozását (2001-2022) a társadalmi innovációs potenciál alapján. Kutatásunk keretei között tanulmányoztuk a települések népességének alakulását a társadalmi innovációs potenciál pozícióváltása szerint, valamint a vándorlási egyenleget. Eredményeink alapján a társadalmi innovációs potenciál és a vándorlási egyenleg között alapvetően szoros és pozitív irányú kapcsolat van, ugyanakkor a javuló pozíció csak rövid időszakok esetén jelent egyben kedvezőbb vándorlási helyzetet a két vizsgált vármegyében, nem a teljes időszak vonatkozásában.

A kiterjesztett humán fejlettségi index területi megoszlása Magyarországon

Evelin Zapreskó-Farkas — 2025-11-05

Jelen tanulmány célja, hogy a lokális humán fejlettségi index alkalmazásával előtérbe kerüljenek Magyarország azon NUTS3-as területei, amelyek kiemelkedően teljesítenek életminőségben. Az LHDI módszertanában megtartottam a hagyományos HDI három fő komponensét (oktatás, egészség, jövedelem), azonban az adatok elérhetőségének korlátai miatt „eltérő” indikátorok kerültek alkalmazásra. Az LHDI vizsgálat eredményeit tekintve kijelenthető, hogy fejlettebb térségek kiemelkedően teljesítettek a vizsgálat során az életminőség szempontjából is és a 2008-2009-es válság negatív hatása kismértékben befolyásolta az értékeket.

Munka vagy anyaság? – Strukturális feszültségek a kisgyermekes nők munkaerőpiaci visszatérésében

Lívia Henye — 2025-11-05

A kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszatérésének kérdése komplex társadalmi, gazdasági és pszichológiai összefüggések metszéspontjában helyezkedik el. A tanulmány a szerzők kvantitatív kérdőíves vizsgálatának eredményeit mutatja be, melyet kisgyermeket nevelő nők körében végeztek. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy milyen akadályok, dilemmák és támogatási lehetőségek befolyásolják a nők munkaerőpiaci reintegrációját, különös tekintettel a szerepkonfliktusokra és a „maternal wall bias” jelenségére. A nemzetközi gyakorlatokkal való összevetés rávilágít a hazai rendszer erősségeire és hiányosságaira. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a visszatérés nem csupán egyéni, hanem strukturális és társadalmi kihívás is, amely közös felelősségvállalást igényel.

KKV források lehívása a V4 országokban – azonosságok és eltérések

Patrícia Fanni Porkoláb — 2025-11-05

A kkv szektor meghatározó szereplője minden gazdaságnak, azonban versenyképességük és fejlődésük tekintetében szükségük van külső támogatásokra. Az Európai Unió a tagországok számára az egymáshoz való felzárkózás érdekében különféle alapokon keresztül nyújt támogatásokat, így a kkv szektor is a célcsoportok között jelenik meg. Jelen tanulmányban a Visegrádi országokban a kkv szektor támogatására irányuló operatív programok dokumentumai kerülnek összehasonlításre két tervezési időszakban, 2007-2013 és 2014-2020.

Mit üzen egy egyetemi központi épület karbonlábnyoma a menedzsmentnek?

László Gyarmati — 2025-11-05

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy kiemelt jelentőségű felsőoktatási intézmény – amely tanulási, oktatási, találkozási, konferencia- és szolgáltatási térként is funkcionál – milyen karbonterhelési jellegzetességeket mutat és milyen kulcsfontosságú tanulságok vonhatók le a menedzsment számára, ha a kapott eredményeket referenciaként kívánják alkalmazni a fenntarthatósági stratégia kialakítása során. megállapítottuk, hogy az intézmény környezeti terhelésének közel felét az energiahordozók felhasználása adja és kicsivel több, mint felét az ellátási lánchoz kötődő beszerzések. A kapott eredmények alapján az energiahordozók felhasználásának redukálása és az infrastruktúra használók alternatív utazási módjainak ösztönzése járulhat hozzá jelentősen a karbonlábnyom csökkentéséhez.

A jövedelem területi különbségei a romániai Bánságban

Panna Szilágyi — 2025-11-05

Kutatásunkban a jövedelmi viszonyok különbségeit vizsgáljuk a Románia nyugati részén elterülő bánsági megyékben: Arad, Temes és Krassó-Szörény területén. Az önkormányzati szinten végzett elemzés fókuszában az egy főre jutó befizetett személyi jövedelemadó összegeinek 2023. évi alakulása áll. A három megye összesen 254 önkormányzatára gyűjtöttünk adatokat, amelyeket népesség- és településföldrajzi változókkal vetettünk össze, mint a népességszám, népsűrűség, település megyeszékhelytől való távolsága, település régióközponttól való távolsága, régióközpont autós elérési ideje és a település urbanizációs foka. Tanulmányunk célja annak a vizsgálata, hogy a fent említett tényezők milyen mértékű hatást gyakorolnak a befizetett jövedelemadó értékének alakulására. További cél feltárni, hogy milyen területi különbségek figyelhetők meg a személyi jövedelemadó egy főre jutó értékeiben a Bánság területén. A vizsgálatokat különböző statisztikai elemzési módszerekkel végeztük, köztük egyváltozós lineáris regresszióval, varianciaanalízissel (ANOVA), bootstrap-eljárással, valamint Spearman-féle rangkorrelációs vizsgálattal. A vizsgált téma időszerűsége és relevanciája abban rejlik, hogy a személyi jövedelemadó helyi szintű alakulása érzékeny mutatója a térség jövedelmi viszonyainak, ugyanakkor fontos információt nyújt az önkormányzatok költségvetési mozgásteréről és a gazdasági fejlődés lehetőségeiről.

A Z generáció menedzsment ambíciói, munkahelyi elvárásai és gazdasági hatásai – kérdőíves kutatás eredményei

András Farkas — 2025-11-05

A tanulmány célja, hogy feltérképezze a Z generációs (1995–2005 között született) fiatal munkavállalók menedzsment ambícióit, munkahelyi elvárásait, motivációit és ezek gazdasági hatásait Magyarországon. Az online kérdőíves kutatás során 420 fő válaszait elemeztük, különös tekintettel a szakmai fejlődés, rugalmas munkavégzés, anyagi elismerés, előrelépési lehetőségek, munkahelyi kultúra, felelősségvállalás, munka-magánélet egyensúlya, innováció, valamint a stabilitás és biztonság kérdéskörére vonatkozóan. A válaszadók csoportosítása alapján három fő munkavállalói típust azonosítottunk, és kiszámoltuk, hogy kezelésük milyen pénzügyi ráfordítást igényel egy magyar vállalat számára. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a tartós munkavállalók megtartása a legköltséghatékonyabb, míg a magas fluktuációval járó csoportok jelentős többletköltséget okoznak. A kutatás eredményei segíthetik a vállalatokat, oktatási intézményeket és döntéshozókat abban, hogy jobban támogassák a fiatalokat a vezetői szerepük felé vezető úton, valamint, hogy a magyar munkaerőpiacot a 21. század kihívásaihoz igazítsák.

Háromdimenziós munkaerőpiaci elemzési keret kidolgozása és elméleti megalapozása

Imre Virág — 2025-11-05

A tanulmány célja a magyar regionális munkaerőpiacok jellemzőinek feltárása és értelmezése a háromdimenziós munkaerő-piaci szegmentációs (3D-LMS) modell keretében. A kutatás azon a felismerésen alapul, hogy a munkaerőpiac nem homogén és egységes rendszerként írható le, hanem inkább a régiók, a foglalkozási csoportok és a munkakörök értékkategóriáinak metszéspontjaiban kialakult számos szegmensként. A modell lehetővé teszi az egyensúlyi bérek meghatározását és a munkaerő-piaci illeszkedés elemzését nemcsak aggregált szinten, hanem térbeli és foglalkozási bontásban is. A 3D-LMS modell nemcsak a munkaerő-piaci folyamatok pontosabb megértéséhez járul hozzá, hanem közvetlen gyakorlati következményekkel is jár. Kormányzati szinten támogatja a célzott bérpolitikákat és képzési programokat; a vállalatok számára szegmentált bérreferenciákat és rugalmas munkaerő-stratégiákat biztosít; az oktatási rendszerben pedig rávilágít a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési pályák szükségességére. A modell így mind elméleti keretet, mind döntéshozatali eszközt kínál a magyar munkaerőpiac fenntartható fejlődéséhez.

A regionális tudományok kutatása és oktatása Miskolcon: 30 éves a Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, Regionális Gazdaságtan Tanszéke

György Kocziszky — 2025-11-05

Kerek évszámok alkalmat adnak a számvetésre még akkor is, ha ezek történelmi léptékben aligha értelmezhetők. Mégis egy-egy kerek évforduló kapcsán indokolt összefoglalni, hogy tudományterületünk művelése során mit értünk el, mit sikerült ebből átadni az utánunk következő generációknak, mennyiben sikerült abból a társadalom hasznára fordítani. Erre lehetőséget ad, hogy Intézetünk 25 éves, a Regionális Gazdaságtan Tanszék pedig 30 éves.

Tehetségek kinevelése és tudományos pályára állítása Hantos Elemér Gazdálkodás- és Regionális Tudományi Doktori Iskola

Tamás Sikos T. — 2025-11-05

A Doktori Iskola története a nem intézményesített és akkreditált időszakot is figyelembe véve, több mint 30 éves múltra tekint vissza. A Gazdaságtudományi Kar 1992-ben indította el kísérleti doktori programját, majd a „Vállalkozáselmélet és gyakorlat” doktori programja 1994-ben nyerte el akkreditációját az Országos Akkreditációs Bizottság 1994/1/18 sz. (1994.05.24.) állásfoglalása alapján. A doktori program keretében első alkalommal 1996-ban szereztek abszolutóriumot a hallgatók, míg az első PhD fokozatot 1997-ben állították k