Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Migráció gazdasági haszna, a hazautalások kérdései a XXI század elején

Turainé Vurom Brigitta, Dabasi-Halász Zsuzsanna — h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a világjelenséggé váló globalizáció, az angol nyelv világszintű kiterjedése, a kommunikációs technológiák fejlődése és a közlekedés gyorsasága gyökeresen átformálta az egész világot. Ma a világ lakosságának több mint 3%-a migráns. Így ha a migránsok számosságát tekintjük, semmi esetre sem hanyagolhatjuk el azt a tényt, hogy mindegyikük potenciális forrása lehet eseti vagy rendszeres nemzetközi pénzforgalomnak, ami több mint kétszáz millió ember esetén súlyos dollármilliókat jelent. A migránsok által megkeresett jövedelmek egy részének hazautalása tetemes mennyiségű pénzmozgásokat generál világszerte, napjainkra ez az összeg meghaladja az 530 milliárd amerikai dollárt is, ami felérne a világ 22. legerősebb gazdasági teljesítményével (IOM; Szvetnik, 2013). A hazautalásokat nem régóta tekintik fejlesztési eszközökként, ezért így a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk kapcsán még sok a nyitott kérdés. Az viszont biztosan elmondható, hogy a hazautalások javítják a fejlődő országok fizetési mérlegét és főképp a kisebb gazdaságú országokban.

A területi identitás magatartási megnyilvánulásai, különös tekintettel a költözési szándékra és annak magyarázatára

Marien Anita — h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

Napjainkra a területi verseny elméleteiben a területi identitás elfogadott tényezővé vált, aminek magatartási megnyilvánulásai következményeiben rejlik magyarázó ereje. Az egyik legfontosabb magatartási megnyilvánulás a helyben maradás vagy költözési szándék, ami az éles településverseny közepette kiemelt figyelmet kell, kapjon vizsgálódásainkban. A költözési szándékot befolyásoló tényezők megismerése segítséget ad a településmenedzsmentnek, amire különösen a vándorlási veszteséget elszenvedő területeken van szükség. Jelen írás a magyarok költözési szándékát magyarázó modellt verifikálja miskolci aktualitások mentén.

„Fel/eltörekvő” generáció migrációja Miskolcon

Dabasi-Halász Zsuzsanna, Hegyi-Kéri Ágnes — h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

A fiatalok mobilitása a gazdasági és társadalmi kutatókat, a politika aktorait egyaránt kiemelten érdekli, mivel könnyen belátható hogy ez az a generáció, amely képes hosszú távon meghatározni a mértékadó folyamatokat. Ebben a cikkünkben egy hosszabb kutatási folyamat pillanatképeként bemutatjuk az 1985 és 2000 között született fiatalok mobilitási attitűdjének néhány elméleti kérdését és egyik mérvadó jellemzőjét, az előző generációk migrációs tapasztalatát és ennek toló hatását. Primer adatok segítségével egyrészt magyarázzuk a dezindusztrializáció következményeként kialakult barnamezők taszító hatását és a hasonló okokra visszavezethető második generációs migrációs nyomást.

Legújabb trendek a magyarországi kivándorlásban

h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

A tanulmány egy négy éves projekt első 16 hónapjának kutatási eredményeit foglalja össze. Közismert, hogy Magyarországról az elmúlt években megnövekedett a kivándorlók száma. Sajnos erről pontos adatok nem ismertek, éppen ezért fontos az olyan terepi vizsgálat, amelyet ennek a projektnek a keretében végeztünk. Az alábbi kérdésekre kerestük a választ: milyen a kivándorlási szándéka a mai magyar lakosoknak; van-e ennek területi különbsége, ha igen, akkor ennek hátterében mi lehet; illetve milyen demográfiai jellemzőkkel írhatók le a kivándorolni készülők az itthon maradni akarókkal szemben.

A remigrációval kapcsolatos európai és magyarországi nemzeti politikák elemzése

Hegedűs Gábor, Lados Gábor — h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

Kutatásunkban azt elemezzük, hogy mi jellemző a különböző, remigrációval kapcsolatos európai és nemzeti szintű politikákra, illetve, hogy hogyan ítélik meg ezeket a Magyarországra visszatért emigránsok. Kutatási területünk Európa és Magyarország. Eredményeink alapján csak kisszámú európai és nemzeti szintű politika létezik, amelyek viszonylag újak és csak kevésbé átfogó jellegűek. Magyarországon a remigránsok viszont alapvetően kedvezően ítélik meg ezeket.

Egy európai kutatás kezdetén, a MOVE projekt rövid bemutatása

Dabasi-Halász Zsuzsanna — h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

A miskoci Egyetem Gazdaságtudományi Karának Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet egy konzorcium tagjaként az elkövetkező 36 hónapban részt vesz egy HORIZON2020 által támogatott kutatási projektbe. Ez a mostani írás ennek a kutatásnak a legfontosabb előzményeit, céljait, elképzeléseit kívánja bemutatni. H2020-YOUNG-SOCIETY-2014_RTD: THE YOUNG GENERATION IN AN INNOVATIVE, INCLUSIVE AND SUSTAINABLE EUROPE című felhívásra készült a projekt.

Akadémiai együttműködés a technológiatranszferért a magyar-szlovák-román-ukrán határtérségben

Kuttor Dániel — h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

Társadalmi innováció generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP 4.2.1.-D/1/15/KONV 0009

G. Fekete Éva — h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

A munkaerőpiaci-területi mobilitás vizsgálatának új dimenziói, kutatási módszerei és azok alkalmazása

Alpek B. Levente — h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

A jelen írás egy olyan új kutatási/elemzési módszert, mobilitás értékelési modellt mutat be, amely segítségével feltárhatóak, értékelhetőek, rangsorolhatóak és térképezhetőek az egyes települések térbeli, mobilitási minőségei, ezáltal pedig feltárhatóak annak korlátozó faktorai, fejlesztési lehetőségei. A bemutatott eszköz alkalmazását a Dráva-mente leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek példáján keresztül szemlélteti, ezáltal világítva meg Magyarország egyik szubperifériája mobilitási problematikájának rendszerét.

Jövőorientáció-vizsgálat a dél-hevesi fiatalok körében

Bogárdi Tünde — h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

Tanulmányom célja a dél-hevesi belső periféria fiataljainak a továbbtanulási, munkavállalási, családalapítási terveinek, illetve – kiemelten– a migrációs szándékuknak a vizsgálata. Az empirikus kutatás a járásközpontban található egyetlen középiskolában (Heves), illetve három falu (Átány, Kömlő, Tiszanána) általános iskoláiban zajlott. Eredményeképp felvázolható, hogy e hátrányos helyzetű térség leendő fiatal felnőttjei milyen jövőképpel rendelkeznek.

Az Észak-magyarországi túrázók turisztikai mobilitási szokásai

Kóródi Tibor, Siskáné Szilasi Beáta — h, 15 jún 2015 00:00:00 +0200

Az utóbbi években egyre divatosabbá, egyre „mainstream”-ebbé válik a túrázás Magyarországon. Ennek számos oka lehet. Az egyik leggyakrabban elhangzó indok, a szuburbanizáció során is vonzó tényezőként megjelenő „ki a természetbe, el a város zajától” jelenség. Más oldalról nézve a túrázás, mint sport egyre növekvő népszerűsége egyszerűségében és olcsóságában rejlik, hiszen egy alap túrához se felszerelésre se szakértelemre nincs feltétlenül szükség. Az utóbbi időben azonban egyre gyakoribb a komolyabb felszereléssel, nehezebb terepre és távolabbra elutazó kiránduló is. A túrázás bár nem új keletű turisztikai mobilitási forma, az utazási irodák palettáján például mégis csak nagyon ritkán szerepel, gyakran szállásfoglalással sem jár, ennél fogva mérése nehéz. A növekvő igények kielégítése végett azonban fontos azok meghatározása és számszerűsítése, ezen új térhódító turisztikai forma szolgáltatási szektorba való beágyazásának tervezés- és döntéstámogatása. A vizsgálatunk során az Észak-magyarországi túrázók körében szeretnénk megvizsgálni ezeket az igényeket. Kutatásunk fő kérdése, hogy melyek azok a területek, melyeket a túrázók legszívesebben keresnek fel és miért.