Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

François Anctil és Liliana Diaz: Fenntartható fejlődés- Kihívások és pályák

Csizmadia Gabriella — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

Pascal Boniface: A mesterséges intelligencia geopolitikája - A digitális forradalom hogyan fogja feldúlni társadalmainkat

Csizmadia Gabriella — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

Sikos T. Tamás – Molnár Dóra (szerk.): Budapest, ahol a múlt a jövővel találkozik

Elekes Tibor, Nagy Egon — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

George Friedman: Vihar a csönd előtt- Amerika viszontagságai, A 2020-as évek válságai és a győzedelmes jövő

Csizmadia Gabriella — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

Jean-Yves Martin: A Fenntartható fejlődés? Doktrínák, Gyakorlatok, Értékelések

Csizmadia Gabriella — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

A zöld átmenet szerepe a Visegrádi országokban a KAYA-azonosság alapján

Holczinger Norbert, Sárvári Balázs — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

Jelen tudásunk szerint a gazdasági növekedés erőforrásszerkezetének megújítása nélkül a klímaváltozás tovább gyorsul és ennek következményeként egyre nőnek a kapcsolódó gazdasági károk. A zöld átállás megvalósítása tehát korunk egyik legsürgetőbb feladata, melyhez elméleti keretet adhat a Kaya-azonosság. Az energiaintenzitás csökkentése, valamint az energiahatékonyság javítása nagymértékben hozzájárulhat nemcsak a fenntarthatósági kockázatok mérsékléséhez, valamint a nemzetközi klímasemlegességi célok eléréséhez, hanem a versenyképesség javulásához is. A jelenlegi eredmények azonban az átállás felgyorsítását sürgetik, melyhez elengedhetetlen a pénzügyi rendszer, így a jegybankok részvétele. Ehhez szolgálhat jó példaként, ahogy a Magyar Nemzeti Bank több innovatív lépést tett a zöld átmenet ösztönzése érdekében.

Lakossági energetikai intézkedések: beruházással járó és nem járó megoldások elterjedtsége Észak-Magyarországon

Horváth Kata, Molnár László, Horváth Ágnes — k, 29 ápr 2025 00:00:00 +0200

Az észak-magyarországi régióban végzett kutatás célja a lakosság energetikai intézkedésekkel kapcsolatos attitűdjeinek és magatartásának feltárása volt. A beruházást igénylő és nem igénylő intézkedések elterjedtsége mellett négy fő lakossági szegmens specifikus jellemzői is azonosításra kerültek. Az eredmények rávilágítottak az energiahatékonysági döntések demográfia- és ingatlanspecifikus különbségeire, amelyek differenciált támogatási és szabályozási stratégiák kialakítását igénylik. A kutatás gyakorlati jelentősége a regionális energetikai politikák hatékonyabb tervezésének támogatásában rejlik, míg a korlátok között az adatok regionális fókuszáltsága és a reprezentativitás kihívásai említhetők.

Hol vannak az energiaszegények? Az energiaátmenet kihívásai Észak-Magyarországon

Szép Tekla — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

Az energiaátmenet megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a szénrégiókra. Tanulmányomban az Észak-magyarországi régió példáján keresztül mutatom be a fenntartható energetikai átmenet megvalósításának legfontosabb kihívásait, amelyek elsősorban a lakossági épületek alacsony energiahatékonyságból, a jelentős energiaszegénységből, intenzív lignitfelhasználásból és légszennyezésből adódnak. Azonosítom azokat a településeket, ahol a háztartások különösen ki vannak téve az energiaszegénység kockázatának és szakpolitikai javaslatokat fogalmazok meg ezen települések támogatására.

A működő tőke hatékonyságának változása a vállalati méret függvényében

Makai Szabolcs, Lakatos Vilmos — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

A kis-, közepes- és nagyvállalatok eltérő pénzügyi struktúrával és erőforrásokkal rendelkeznek, ami befolyásolja a készleteik, követeléseik és szállítói kötelezettségeik kezelését. A nagyvállalatok fejlettebb rendszereket alkalmaznak a működő tőke hatékonyabb optimalizálására, míg a kisvállalatoknak szigorúbb pénzügyi feltételek mellett kell működniük. A közepes vállalatok egy átmeneti zónában helyezkednek el, kihívásokkal a növekedés és pénzügyi rugalmasság tekintetében. A tanulmány egyrészt rávilágít arra, hogy a működő tőke hatékony kezelése kritikus jelentőségű minden vállalati méret számára, másrészt magyarországi növénytermesztő vállalkozások esetén elemzi a méret függvényében a jövedelem és jövedelmezőség összefüggéseket.

Tudományos és Technológiai Parkok osztályozásának összefüggései

h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

A kutatás célja a tudományos és technológiai parkok osztályozási szempontjainak vizsgálata. Ennek érdekében négy szempont mentén, a tulajdonosi kör, a parki tevékenységek orientációja, a betelepült szereplők köre, az ágazati fókuszáltság területén került sor egy 113 nemzetközi parkot érintő elemzésre. A felmérés alapján a cikk átfogó képet ad a nemzetközi tudományos és technológiai parkok egyes jellemzőiről. A négy terület osztályozási szempontokra épülő, páronkénti összefüggés-vizsgálata arra vezetett, hogy ezek között nincs kimutatható erős statisztikai kapcsolat. Ez alátámasztja, hogy a négy szempontra épülő osztályozási módszer alkalmas a parkok leírására, mint négy független szemszögből való értékelés. A vizsgált jellemzők átfogó elemzésével, statisztikai klaszterezés módszerévek maghatározásra kerültek tipikus parki osztályok, jellemző park típusok. Ennek gyakorlati jelentősége, hogy az eltérő parki sajátosságok eltérő menedzsment módszereket, különböző fejlesztési stratégiát igényelhetnek. Emellett, a hasonló jellegű parkok között jó lehetőség van a vélhetően hasonló menedzsment szempontok miatt a tapasztalatok megosztása és a kölcsönös tanulásra.

Az élelmiszerár-infláció meghatározó tényezői az Európai Unió 27 tagállamában

Balogh Jeremiás Máté, Sárvári Balázs — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

Jelen kutatás célja az élelmiszerár-infláció főbb meghatározó tényezőinek a vizsgálata az Európai Unió 27 tagállamában 2001. január és 2022. május között. A kutatás a tőzsdei nyersolajárak és a valutaárfolyam-ingadozások szerepére helyezi a hangsúlyt. Az elemzéshez kiegyensúlyozott panel adatbázist készítettünk havi adatok felhasználásával. A korábbi vizsgálatok eredményei nyomán az alábbi becslési módszereket alkalmaztuk: véletlen hatások (RE), panelkorrigált standard hibák (PCSE), módosított legkisebb négyzetek kointegrált becslése (FMOLS), valamint dinamikus legkisebb négyzetek (DOLS) regressziós módszere. Eredményeink azt mutatták, hogy az élelmiszerár-inflációt az olajárak növekedése és a valutaárfolyam-ingadozás egyaránt jelentős mértékben befolyásolták.

A magyarországi javítóintézeti hálózat történeti-térszerkezeti fejlődése a kezdetektől napjainkig

Izsák Hajnalka — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

A magyarországi javítóintézetek kialakulása és fejlődése – a 18. századi egyházi és magánkezdeményezések, a 19. századi reformkori próbálkozások, majd a 19. század végétől kezdődően az állami hálózat megszervezése – példaértékű folyamatként mutatja be, hogy miként lehet a fiatalkorú bűnelkövetők kezelését (megbüntetését, elzárását) összekapcsolni a pedagógiai és szociális gondozással.

Történelmünk során többször megszakadt, lecsökkent, átalakult ez a rendszer: a két világháború, a területvesztések és a politikai rendszerváltások mind-mind alakították a hálózatot. Mindazonáltal kijelenthetjük, hogy a javítóintézeti nevelés Magyarországon napjainkban is a gyermekvédelem speciális, egyszerre büntetőjogi és pedagógiai elemeket ötvöző, fontos eszköze. A jelenlegi intézmények (Aszód, Rákospalota, Budapest, Debrecen, Nagykanizsa) regionális lefedettséget tesznek lehetővé, és a 21. századi kihívásokhoz igazodva egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a családias légkör, az egyénre szabott fejlesztés, valamint a szabadulás utáni pártfogás biztosítására.

A történelmi kitekintés egyúttal rámutat arra is, hogy a területi elhelyezkedés és az intézményi hálózat térbeli szerveződése kulcsszerepet játszik a fiatalkorúak ellátásában. A különböző korokban és politikai helyzetekben eltérő prioritások érvényesültek: hol központosítás, hol regionális kiterjesztés valósult meg. E tanulmány a fennmaradt térképi források, statisztikák és levéltári adatok alapján vizsgálja a javítóintézeti hálózat fejlődését, kiemelve, hogy a Kárpát-medence különböző régiói miként kapcsolódtak be ebbe a sajátos gyermekvédelmi és büntetőintézeti rendszerbe.

COVID hatása a kórházak gazdálkodására Magyarországon 2020-ban

Horváthné Csolák Erika — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

A magyarországi állami egészségügyi rendszer nagyon sok problémával szembesült az elmúlt évtizedben a társadalmi változásoktól kezdve a gazdasági hatásokig. Folyamatos megújulásra és alkalmazkodásra kényszerül. Ebben a helyzetben érte a világjárvány 2020-ban, melyre reagálnia kellett. Kutatásom során egy 2016-2020-as, pénzügyi kimutatásokon alapuló adatbázist használva vizsgáltam a magyarországi államháztartás törvény hatálya alá tartozó, NEAK-kal szerződött kórházakat. Tanulmányban arra keresem a választ, leképeződött-e, ha igen miként a pandémiás helyzet a kórházak mérlegében, eredménykimutatásában. A központi intézkedések számos ellátást korlátoztak a COVID-os betegek ellátása érdekében. Ez hatással volt a kórházak teljesített ápolási napjára, osztályról elbocsátott betegszámra. Mind a teljesítmény mutatókban, mind az eredménykimutatásból számított mutatókban szignifikáns eltérés van a 2019-es és 2020-as év adatai között. A ráfordításfajtákat vizsgálva is az anyagköltség és a személyi jellegű ráfordítás esetében is szignifikáns eltérés van 2020-ban 2016 és 2019-hez képest is. Ezek alapján megállapítható, hogy a 2020-as év pandémiás helyzete statisztikailag kimutatható módon is hatással volt a kórházak tevékenységére mind pénzügyi, mind teljesítménymutatók vonatkozásában.

Magyarország menekültügyi helyzete – Kérdőíves felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei lakosok körében

Lázár Marcell Péter, Lipták Katalin — h, 28 ápr 2025 00:00:00 +0200

Az Európai Unió fontosnak tartja, hogy a beérkező migránsok, menekültek munkát találjanak és beilleszkedjenek a társadalomba. A fogadó országok számára hosszú távon a magasan és az alacsonyan képzett migráns, illetve menekült munkavállalók előnyökkel járnak. A magasan képzettek szakértelmet biztosítanak a fogadó ország számára, míg az alacsonyan képzettek képesek azokat az alapvető foglalkozásokat betölteni, amelyeket már a helyi lakosok már nem végeznek el. A migrációs folyamatok és a menekülthullámok számos társadalmi hatással bírnak. A különböző népcsoportok közötti kulturális csere kifejezetten előnyösnek tekinthető, viszont konfliktushelyzetekben inkább a negatív következmények kapnak nagyobb hangsúlyt. Politikai aspektusát tekintve jellemzően megnövekszik a nacionalizmus azokban az országokban, ahol nagy számban fogadnak menekülteket és migránsokat. Számos területen a helyi lakosság attól fél, hogy elveszítik a munkájukat a menekültek miatt és erős idegengyűlölet alakult ki, amely növelte a migránsokkal szembeni társadalmi feszültséget. A tanulmányban a magyarországi helyzetet ismertetjük és egy kérdőíves felmérés segítségével a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében élő lakosság véleményét is megkérdeztük.