Szellem és Tudomány

Prohászka Ottokár, mint public intellectual, avagy tekinthetünk-e közszereplőnek egy történelmi személyiséget?

Csaba Fazekas — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy egy politikatudomány által gyakran elemzett, a szakirodalomban népszerűnek számító jelenség, a public intellectual („közszereplő értelmiségi”) jellemzőit történelmi példán keresztül próbálja meg értelmezni. Kérdésként, hipotézisként kívánja felvetni, hogy felhasználható-e ez a megközelítés a történeti életrajzok szintén „divatos” műfajában. Az elemzés tárgyául választott személy Prohászka Ottokár (1858–1927) nagy hatású katolikus pap, közíró, tudós és szónok, 1905-től haláláig a székesfehérvári egyházmegye püspöke. Ha a public intellectual legfontosabb jellemzőit csokorba gyűjtjük, azt az összegző megállapítást tehetjük, hogy igen, a püspök közéleti tevékenysége alapján minden ponton megfelelt a közszereplő értelmiségiek társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos elvárásoknak.

„Ezért az óráért jöttem”. A szent három nap kenotikus mélysége a balthasari teológiában

Anita Hegedűsné Veréb — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

Hans Urs von Balthasar szeretet-teológiája teljesen átöleli egész gondolkodási rendszerét. A szentháromságos önkiüresedést a szeretet dinamikája alapján látja megvalósulni. A teremtett véges létező szabadságában elutasítja a Teremtőt. Az öröktől fogva engedelmes Fiú az elutasító, bűnös emberhez fordul megtestesülésével. Az emberi természetet felvéve egy lesz közülünk. Önkiüresedésének és szeretetének csúcspontja a Getszemáni kertben megélt Isten nélkülisége, elidegenedettsége, mely a kereszten és az alvilágban a legmélyére süllyed. A feltámadás eseményében Jézus isteni dicsőségét visszakapja az Atyától és megmutatja magát a kiválasztottaknak, tanítványainak. Megdicsőült teste teljesen egyedülálló. A feltámadás örömével és békéjével tárja fel, és mutatja meg magát.

A közösségi coach, mint újszerű szereplő a társadalmi felzárkózás elősegítésében?

Attila Adrián Krabák — sze, 01 júl 2026 00:00:00 +0200

A közösségi coaching egy innovatív megközelítésű módszer a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének a javítására, amely által bevonódhatnak az őket érintő fejlesztésekbe, javulhatnak életkörülményeik és képessé válhatnak tenni saját jólétükért. A módszer a coaching alapelveire támaszkodik, így az közösségi célok megtalálását támogatja, a megvalósítást facilitálja, a kölcsönös tanulást támogatja, illetve alternatívákra mutat rá. Jelen tanulmány célja a közösségi coaching szűkebben vett elméleti alapjainak megalapozása és bemutatása, különböző szerepeinek felderítése, leírása és a potenciális alkalmazási lehetőségeire való rávilágítás, tágabban a társadalmi felzárkózásban betöltendő szerepének elemzése. Az látható, hogy a közösségi coaching a társadalmi leszakadás kezelésében jelentős potenciállal bír, ahogy egyre inkább kikristályosodik és jól alkalmazható módszerré válik.

Az élet első ezer napja és a korai intervenciós programok jelentősége biopszichoszociális keretrendszerben

Kinga Szabó-Tóth — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

Az első ezer nap – a fogantatástól a második életév végéig tartó időszak – a fejlődés egyik legkritikusabb és legérzékenyebb periódusa, amelyben a biológiai, pszichológiai és társadalmi folyamatok egymásba ágyazott módon strukturálják az életpályát. Az írás integrált bio-pszichoszociális keretben vizsgálja e szakasz jelentőségét, összekapcsolva a neuroplaszticitás kutatásait, a Developmental Origins of Health and Disease (DOHaD) paradigmát, a biológiai beágyazódás elméletét, a kötődés- és stresszszabályozás mechanizmusait, valamint a társadalmi reprodukció szociológiai modelljeit. A tanulmány amellett érvel, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek már az első életévekben biológiai lenyomatot hagynak, így a strukturális hátrány szó szerint „testet ölt” a fejlődő szervezetben. A korai intervenciós programok nem csupán egyéni fejlődési kimeneteket javítanak, hanem jelentős társadalmi megtérüléssel is járnak, csökkentve a bűnözést, az egészségügyi kiadásokat és az intergenerációs szegénység újratermelődését. Az első ezer nap támogatása ezért nem pusztán gyermekvédelmi kérdés, hanem stratégiai társadalompolitikai befektetés.

A tanácsdemokrácia elmélete Anton Pannekoek gondolkodásában – Kritika, alternatíva és gyakorlati koncepció

Tamás Albert Fodor — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

A tanulmány Anton Pannekoek tanácsdemokrácia-elméletét vizsgálja politikafilozófiai és történeti szempontból. A dolgozat bemutatja Pannekoek kritikáját a parlamentáris demokráciával és a bolsevik pártállami modellel szemben, valamint elemzi a munkástanácsok szerepét, mint az önigazgatás és a közvetlen demokrácia formáit. A tanulmány összehasonlítja Pannekoek nézeteit más tanácsdemokratikus és baloldali gondolkodók elképzeléseivel, továbbá kitér az 1956-os magyar munkástanácsok tapasztalataira és a tanácselvű szerveződés kortárs példáira. A dolgozat arra a következtetésre jut, hogy a tanácsdemokrácia nem pusztán történeti jelenség, hanem a demokratikus részvétel és önigazgatás modern alternatívájaként is értelmezhető.

A 20. század történelmének hatása a kelet-közép-európai kereszténydemokrácia sajátosságaira

Vivien Rabócz, Szabolcs Fonó — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

Dolgozatunk célja azoknak az okoknak a bemutatása, amelyek alátámaszthatják, hogy a kereszténydemokrata mozgalmak és pártok miért alakultak ki különböző módokon Kelet- és Nyugat-Európában az 1945-ös háború utáni és az 1990-es rendszerváltásokat követő időszakokban. Fő állításaink, hogy a kereszténydemokrata mozgalmak kialakulását Nyugaton olyan társadalmilag beágyazott intézmények és külső körülmények segítették, amelyek Keleten a posztkommunista rendszerekben nem voltak jelen. Emellett az említett mozgalmak és pártok nem ugyanazon ideológiai-morális síkon kellett, hogy elhelyezkedjenek, így amíg Nyugaton a centrumot egyértelmen azonosíthatjuk a kereszténydemokrácia ideájával, Keleten teljesen más kiinduló alaphelyzetet ismerhetünk meg. Ezen okok pedig olyan intézményi-ideológiai hátteret biztosítottak Kelet-Közép-Európa kereszténydemokrata pártjainak, amelyek determinálták szerepük marginális mivoltát, lehetőséget adva más, meghatározásukban nem elsősorban kereszténydemokrata pártoknak a retorikájuk használatára. Ezen folyamat megértésére is kísérletet teszünk, ugyanis hipotéziseink részét képezi, hogy bemutassuk, a populizmus is hatással bírt az említett pártok marginalizálódására, magyarázó erejű lehet annak megértésére. Hipotézisünk szerint az is akadályozta a kereszténydemokrácia keleti megerősödését, hogy a kommunista korszak elnyomó politikája miatt az egyházak társadalmi és politikai beágyazottsága nem volt olyan erős, mint Nyugat-Európában. A vallási intézmények nem tudtak olyan stabil bázist biztosítani, amelyre önálló, tömegeket megszólító kereszténydemokrata pártok épülhettek volna.

A dolgozatban nagyrészt kvalitatív módszerekkel, szakirodalmak vizsgálatával, saját gyűjtésekkel és összehasonlító módszerekkel kívánjuk bemutatni mind a nyugati, mind a keleti kereszténydemokrata pártokat. Emellett kvantitatív módszert is használunk a felállított megállapításaink ellenőrzésére.

Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael Iránnal vívott háborújának előzményei a perzsa stratégiai örökség tükrében

Máté János Takács — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

A tanulmány az Amerikai Egyesült Államok és Izrael Iránnal vívott 2026-os háborújának előzményeit térképezi fel, kiemelt figyelemmel a perzsa állam eszkalálódó gazdasági és stratégiai kihívásaira, amelyek jelen elemzés szerint annak stratégiai gondolkodásából, illetve a nemzetközi rendszerbe való integrációjának több szempontból is korlátozott lehetőségéből fakadnak. A sokezer éves perzsa civilizáció és az általa tanúsított történelmi korokon átívelő reziliencia jelenlegi iterációja egy olyan többdimenziós nemzetközi szereplő, amely önnön megfogalmazása szerint egyszerre nemzetállam és forradalmi bázis, magát egyszerre vallja univerzálisan iszlámnak, de emellett síitának és etno-kulturálisan perzsának is. Identitásának eddig szintézisre nem hozott, egymással potenciálisan ellentmondásba kerülő pólusai miatt, Irán számára állandó kihívás olyan stratégiai célok megfogalmazása, amelyek elérésére tett törekvései egymást nem akadályozzák. Ugyanakkor az Irán jelentette nemzetközi kihívás, illetve a nemzetközi rendszer által a perzsa állam számára jelentett kihívás, meglátásom szerint az ország nemzetközi történelmében visszatérő mintázatok feltérképezésével hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlegi háború előzményeit, majd egy következő tanulmányban esetleg magát a konfliktust is, a perzsa stratégiai örökség horizontján tudjuk értelmezni.

A tanzániai választások margójára

Zsolt András Udvarvölgyi — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

Az írás áttekinti a kelet-afrikai Tanzánia politikai fejlődésének főbb állomásait a függetlenség kivívásától a 2025-ös választásokig, külön kitérve a Forradalmi Párt (Chama Cha Mapinduzi) tartós politikai dominanciájára és a jelenlegi államfő, Samia Suluhu Hassan szerepére. A 2025. októberi 29-i választásokat követően erőszakos tiltakozások bontakoztak ki, amelyek kapcsán az ellenzék súlyos visszaélésekről és jelentős számú áldozatról számolt be, különösen a nagyvárosi központok térségében.

A 2026 januárjában – mintegy két és fél hónappal az eseményeket követően – tett személyes látogatás tapasztalatai azt mutatták, hogy a zavargások közvetlen nyomai már nem voltak érzékelhetők. A mindennapi élet stabil keretek között zajlott, a turizmus működött, a köztereken ugyanakkor még láthatók voltak a választási kampány maradványai. A helyszínen készített fotók ezt a konszolidálódott állapotot dokumentálják: egy olyan társadalmi közeget, amelyben a politikai feszültségek rövid idő alatt lecsillapodtak, és a lakosság figyelme elsősorban a megélhetésre és a gazdasági stabilitás fenntartására irányul.

Water Security in a Changing World: A Case Study of Central and Eastern Europe

Argiro Maria Ermidi — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

Every living creature on the planet depends on water consumption to survive. From plants to animals, microorganisms, and humans, water is the fundamental element of life that allows existence on Earth. That is why having access to clean water is considered to be a basic human right that is protected under the UN charter of Human Rights (Resolution A/RES/64/292). For developed regions, access to clean and drinkable water is not considered an everyday struggle, or at least it wasn’t until a couple of years ago, with climate change affecting every corner of the world. For developing and least developed countries, water security issues are an ongoing problem that are threatening not only their well -being, but also their existence. Even though water security is considered to be a serious matter in the international arena of politics, there are a lot of difficulties regarding the research of this concept, due to the fact that water security is such an extensive topic. There are many approaches that can be considered when researching the subject of water security; transboundary water conflicts, international aid and water development or the role of international organisations, are just a few examples of water security perspectives. Throughout European history, Central Europe was, and still is to this day, the bridge between East and West, the border between Western and Eastern civilizations. Many of the most important water resources of the European continent are found in Central Europe, with rivers such as the Danube River, Rhine River and Elbe River being important social, economic and cultural elements of Central European countries. The importance of these rivers is great from a water security perspective; they are sources of fresh and clean water, thus they can influence the industrial sector and agriculture. From a geopolitical perspective they play a crucial role in key trade routes, connecting Central Europe with the Black Sea, and the European South and North. Of the eleven CEE countries, only four (Germany, Poland, Slovakia and Lithuania) have a direct access to the sea. Sea routes are important not only from an economic perspective but also from a geopolitical perspective as well. Next to gold, oil and gas, as well as other natural elements, water has been, is, and is going to be one of the most influential political and geopolitical tools of the political global stage.

The Role of International Bodies in Solving Conflicts in the Middle East

Kenaan Arij — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

This research paper examines the conflict resolution process in the Middle East, focusing on the roles of the United Nations, European Union, the Arab League, and the Organization of Islamic Cooperation in this process. It also contains an analysis of peacekeeping operations, mediation, humanitarian assistance, and diplomatic efforts in this field. This paper argues that while it is true that international organizations operate deeply in global conflicts, several limitations occur where they constrain the organizations' effects structurally, politically, and legally. These international bodies face challenges during their performance, such as great power rivalry, veto power usage, state sovereignty, and institutional weakness. Through a case study on the Lebanese Civil War (1975–1990), this research sheds light on how a fragmented mandate, political alignment, and lack of neutrality affect the success and failure of international intervention. However, the Taif Agreement succeeded in achieving peace and institutional reconstruction.

This research concludes that international efforts are important in this interconnected world in order to maintain peace, but their success is strongly tied to coordination between the concerned bodies, political will, institutional reform, and local legitimacy.

An informational narrative on Slovakia's energy dependence on Russian gas

Sergej Sinicyn, Mária Denciová, Gabriel Eštok — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

Energy security is a key factor shaping public policy in Central Europe. The issue of importing Russian natural gas to Slovakia became a major subject of public debate following Russia’s invasion of Ukraine in 2022. The topic remains particularly salient in Slovakia, which, together with Hungary, continues to rely heavily on Russian gas, where it occupies a dominant position in the energy import structure. Due to this dependence, issues such as attacks on energy infrastructure, the diversification of energy sources, and the application of sanctions have become matters of intense public debate. This article focuses on the analysis of narratives related to the import of Russian gas that emerge within the Slovak online information space. The objective of the study is to map the dynamics, and structure of discussions on Russian gas imports, with particular emphasis on identifying key political actors involved in the generation and reproduction of these narratives. The period under analysis spans from November 2024 to November 2025, covering discourse during the suspension of Russian gas transit through Ukraine and the campaign advocating for a referendum to stop applying anti-Russian sanctions. Data is collected using the Juno system developed by Gerulata. The methodological framework combines content analysis, discourse analysis, and frame analysis. The study aims to provide a comprehensive understanding of how narratives concerning Russian gas imports are formed and circulated in the Slovak information space.

Napjaink diktatúráinak logikájáról. Anne Applebaum: Autokrácia Rt.

Daniel Kiss — h, 01 jún 2026 00:00:00 +0200

/Recenzió/