A munkáltató felelőssége a munkavállaló által, veszélyes dolog használatával vagy veszélyes tevékenység végzésével másnak okozott kárért a szerb jog szerint – esettanulmány
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2025.010Kulcsszavak:
veszélyes dolog, veszélyes tevékenység, a munkáltató másért való felelőssége, tárgyi felelősség, szerb Kötelmi viszonyokról szóló törvényAbsztrakt
A szerb jogban az 1978. évi Kötelmi viszonyokról szóló törvény a másért való felelősség esetei között szabályozza a munkáltató felelősségét a munkavállaló által harmadik személynek, a munkavégzés során vagy azzal kapcsolatban okozott kárért. A munkáltató kárfelelőssége azonban csak a munkavállaló felróhatósága esetén áll be, amit a törvény vélelmez. A munkáltató kimentheti magát a felelősség alól, amennyiben sikeresen megdönti ezt a vélelmet, azaz, ha bizonyítja, hogy a munkavállaló az elvárt gondossággal járt el. Nincs tehát munkáltatói kárfelelősség a munkavállaló felróható magatartása nélkül. Ezt figyelembe véve a szakirodalomban fellelhetők olyan álláspontok, amelyek a munkáltató kárfelelősségét a másért való alanyi felelősség eseteként minősítik. Azonban, az újabb szakirodalomban uralkodó álláspontnak tekinthető az a megközelítés, amely szerint a munkáltató kárfelelőssége a másért való tárgyi felelősség esete, mivel a munkáltató nem mentesülhet a felelőssége alól a saját felróható magatartása hiányára való hivatkozással.
Ettől eltekintve, mind a munkáltató, mind a munkavállaló felróhatóságának vizsgálata felesleges, és a munkáltató kárfelelőssége egyértelműen objektív, amennyiben a munkavállaló ún. veszélyes dolog közrehatásával vagy veszélyes tevékenység végzése közben okozta a kárt harmadik személynek. Ebben az esetben a tárgyi felelősség általános szabályai felülírják a munkáltató másért való felelősségére vonatkozó szabályokat, így ebben az esetben a munkáltató még akkor sem mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a munkavállaló az elvárt gondossággal járt el. Ilyenkor a munkáltató tárgyi felelőssége a veszélyes dolog vagy veszélyes tevékenységről eredő, fokozott kárveszélyen alapul. Ha a tárgyi felelősség szabályai alkalmazhatók a munkáltató másért való felelősségét megalapozó tényállásra, a munkáltató minősül a veszélyes dolog üzemeltetőjének, illetve a veszélyes tevékenységet végző személynek, függetlenül attól, hogy ténylegesen a munkavállaló van abban a helyzetben, hogy ellenőrzése alatt tartsa a veszélyes dologból eredő fokozott kárveszélyt, illetve a munkavállaló végzi a veszélyes tevékenységet.
A tanulmány betekintést nyújt, hogyan alkalmazzák a szerbiai bíróságok a tárgyi felelősség általános szabályait a munkáltató másért való felelősségét megalapozó tényállásokra. Ugyanakkor, feltárja azokat a tényezőket, amelyeket a bíróságok figyelembe vesznek a felelősség minősítésében, mindenekelőtt a veszélyesnek minősülő tevékenység természetét, illetve a tevékenység vagy a dolog által okozott fokozott kárveszély szintjét.
Hivatkozások
Oliver ANTIĆ: Obligaciono pravo [Law of Obligations]. Pravni fakultet Univerziteta u Beogradu, Beograd, 2012.
Mihajlo CVETKOVIĆ: Osnov neugovorne odgovornosti poslodavca za štetu koju radnik prouzrokuje trećem licu [The Employer’s Liability for Damage Caused by an Employee to a Third Party (Strict or Fault-based)]. Pravo i privreda LVI, 2018/7–9, 473–489.
Živomir ĐORĐEVIĆ – Vladan STANKOVIĆ: Obligaciono pravo (opšti deo) [Law of Obligations – General Part]. Naučna knjiga, Beograd, 1987.
Marija KARANIKIĆ MIRIĆ: Granice odgovornosti poslodavca za zaposlenog [The Scope of Employer’s Liability for Employee’s Acts]. In: Kaznena reakcija u Srbiji. Vol. 10. (ed. Đorđe Ignjatović) Univerzitet u Beogradu – Pravni fakultet, Beograd, 2020, 161–182.
Marija KARANIKIĆ MIRIĆ: Krivica kao osnov vanugovorne građanskopravne odgovornosti [Fault as Basis of Non-contractual Civil Liability]. Pravni fakultet Univerziteta u Beogradu, 2008.
Marija KARANIKIĆ MIRIĆ: Objektivna odgovornost za štetu [Strict Liability for Damage].
Službeni glasnik, Beograd, 2019.
Marija KARANIKIĆ MIRIĆ: Tort Law in Serbia. Wolters Kluwers, Alphen aan den Rijn, 2023.
Mihailo KONSTANTINOVIĆ: Obligacije i ugovori – Skica za Zakonik o obligacijama i ugovorima [Obligations and Contracts – Draft for a Code on Obligations and Contracts]. Reprinted in the series “Klasici jugoslovenskog prava”. Službeni list, Beograd, 1969.
Mihailo KONSTANTINOVIĆ: Obligaciono pravo – prema beleškama sa predavanja profesora Dr, M. Konstantinovića [Law of Obligations – According to the Lectures of Professor Dr, M. Konstantinović]. Savez studenata Pravnog fakulteta, Beograd, 1962.
Đorđe NIKOLIĆ: Obligaciono pravo [Law of Obligations]. Projuris, Beograd, 2016.
Bojan PAJTIĆ – Sanja RADOVANOVIĆ – Atila DUDAŠ: Obligaciono pravo [Law of Obligations]. Pravni fakultet u Novom Sadu, Centar za izdavačku delatnost, Novi Sad, 2018.
Slobodan PEROVIĆ (ed): Komentar Zakona o obligacionim odnosima [Commentary of the Obligations Act]. Savremena administracija, Beograd, 1995.
Slobodan PEROVIĆ – Dragoljub STOJANOVIĆ (eds.): Komentar Zakona o obligacionim odnosima [Commentary of the Obligations Act]. Kulturni centar Gornji Milanovac, Pravni fakultet Kragujevac, 1980.
Jakov RADIŠIĆ: Obligaciono pravo [Law of Obligations]. Nomos, Beograd, 2008.
Jožef SALMA: Obligaciono pravo [Law of Obligations]. Centar za izdavačku delatnost Pravnog fakulteta u Novom Sadu, Novi Sad, 2009.
Milan ŠEMIĆ: Prouzrokovanje i naknada štete. Gradska narodna biblioteka “Žarko Zrenjanin”, Zrenjanin, 1999.
