Szerzői útmutatók
Útmutató az Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények szerzői számára
Tisztelt Szerzők!
Folyóiratunk, az Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények számára az alkalmazott nyelvészet és az általános nyelvészet ágaihoz és a határterületekhez kapcsolódóan várunk tanulmányokat. Szívesen közlünk recenziókat a legfrissebb tudományos munkákról, és helyt adunk hazai, illetve külföldi konferenciákról szóló beszámolóknak is.
Kérjük, hogy a tanulmányok benyújtásakor szerzőink az alábbi tudnivalókat, továbbá formai követelményeket vegyék figyelembe.
Általános tudnivalók
● A tanulmányok átlagos terjedelme 25 000–40 000 karakter (szóközökkel).
● A recenziók és a konferenciabeszámolók átlagos terjedelme 10 000–15 000 karakter (szóközökkel).
● A tanulmányokhoz magyar és angol nyelvű absztraktot, valamint magyar és angol nyelvű kulcsszavakat egyaránt kérünk.
● A tanulmányok címét szintén két nyelven (magyarul és angolul) kell megadni.
● A tanulmány szerzőire vonatkozó adatok (név, munkahely, annak címe és az elérhetőség) szerepeljenek a cikk végén.
● A cikkeket két lektor véleménye nyomán közöljük, szükség esetén az írást a szerzőnek – kiegészítések, javítások céljából – visszaküldjük.
Formai követelmények
● A címet mindkét nyelven Times New Roman betűtípussal, 12-es betűnagysággal, nagybetűvel kell megadni.
● A szöveget egyes (szimpla) sorközzel, Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűnagysággal, sorkizártan, elválasztás és oldalszámozás nélkül, egyszerű, a számítógépes jelölésben „normál” formában kérjük.
● A cím, alcím utáni első bekezdés első sora sorkizártan kezdődik (tehát nem bekezdéssel). A további bekezdéseket 0,5 cm-es behúzással kezdjük.
● Az esetleges alfejezetek címei legyenek sorszámozva, decimális számozással. A Bevezetés és az Összefoglalás is kap decimális számot, az Irodalom nem. A fejezetek, illetve alcímek után egy sor kimarad.
● Az alfejezeteket általában három szintig számozzuk: az első színtű alcímeket (1.) félkövér, a második szintű (1.1.) alcímeket félkövér dőlt (kurzív), a harmadik szintű (1.1.1.) alcímeket dőlt (kurzív) betűtípussal jelöljük. Betűtípus és betűméret: Times New Roman, 12-es.
● Az értelmi kiemelések jelölése: félkövérrel.
● A szövegen belül említett nyelvi példákat dőlt betűtípussal jelöljük.
● Értelmi kiemelés a nyelvi példán belül: dőlt és félkövér.
● A 40 szónál hosszabb szakirodalmi idézet sorkihagyással, normál szedéssel, balról egy bekezdésnyi beljebb szedéssel, idézőjel nélkül.
● A tanulmányban szereplő minden ábrának és táblázatnak legyen száma és elnevezése! Ezt az ábrák esetében az ábra alatt, a táblázatok esetében pedig felette tüntessük fel középre igazítva.
● A felsorolások, listák, valamint az elkülönített nyelvi példák esetében fölötte és alatta használjunk sorkihagyást.
Hivatkozás szöveg közben
● A szerző neve normál szedéssel (nem kiskapitális/small caps), pl.: (Szabó 2001).
● A szövegben a szokásos hivatkozással élünk: (szerző családi neve + évszám + kettőspont + oldalszám tól-ig) vagy (szerző családi neve + évszám), pl.: (Tolcsvai Nagy 2017: 42–50); (Kocsány 1996: 55). Csak a kettőspont tapad az évszámhoz.
● A hivatkozást lehet mondatszerkezetbe is építeni, pl.: …ahogy azt Kocsány (1996: 55) kifejti, …
● Több szerző esetén a családnevek között közepes, tapadó (azaz szóköz nélküli) kötőjel (Ctrl + kötőjel a numerikus billentyűzeten), pl.: (Prószéky–Indig 2016).
● Mind a szövegközi hivatkozásokban, mind tanulmányvégi irodalomban az oldalszámokat teljes formában adjuk meg, pl.: 311–319.
● A szövegben idézett cikk- v. könyvcím dőlt betűs, idézőjel nélkül. Például: Megalapozza Pilinszky Négysorosának és általában a Harmadnapon verseinek poétikáját.
Irodalom
● A hivatkozott szakirodalmat az Irodalom megnevezés alatt adjuk meg.
● Az irodalomjegyzékben minden, a cikkben idézett (és ott hivatkozással ellátott) műnek szerepelnie kell, és megfordítva: az irodalomjegyzékben csak olyan műveket szerepeltessünk, amelyekre a cikkben hivatkoztunk.
● Minden tétel kikezdéssel kezdődik, a további sorok bekezdéssel, azaz a behúzás típusa függő.
● A néven mindig teljes név értendő, vagyis keresztnévvel együtt; idegen nevek esetén családnév vessző keresztnév kiírva – több szerző esetén is ugyanebben a sorrendben; több szerző esetén a családnevek között közepes, nem tapadó (azaz szóközzel írt) kötőjel (Ctrl + kötőjel a numerikus billentyűzeten).
● A könyvcímet vagy a gyűjteményes kötetcímet vagy a folyóiratcímet kurziváljuk.
● Az angol címek esetében is csak az első szót, illetve a tulajdonneveket kezdjük nagybetűvel.
● Ha több név szerepel a kiadás helyeként, a nevek között vessző van: Berlin, New York.
● Könyv esetén:
név + évszám + pont. Könyvcím + pont. Megjelenés helye + kettőspont + kiadó. Pl.:
Klaudy Kinga 1997. Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica.
Verschueren, Jef 1999. Understanding pragmatics. London: Edward Arnold.
● Kötetben megjelent tanulmány esetén:
név + évszám + pont. Tanulmánycím + pont. + In: + szerkesztők neve családnévvel kezdve + (szerk.): + gyűjteményes kötet címe+ pont. Megjelenés helye + kettőspont + kiadó + pont. Oldalszám tól-ig (közepes kötőjellel) + pont. Pl.:
Pelyvás Péter 2002. A kognitívmodell-alkotás és -váltás néhány nyelvi kifejezőeszköze a magyarban. In: Maleczki Márta (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 5. Szeged: SZTE. 405–419.
Sanders, José – Spooren, Wilbert 1997. Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In: Liebert, Wolf-Andreas – Redeker, Gisele – Waugh, Linda (eds.): Discourse and perspective in cognitive linguistics. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. 85–112.
● Folyóiratban megjelent tanulmány esetén:
név + évszám + pont. Cikkcím + pont. Folyóiratnév + évfolyamszám (ahol szükséges, ill. lehetséges) + oldalszám tól-ig (közepes kötőjellel) + pont.
Klaudy Kinga 2004. A kommunikatív szakaszhatárok eltűnése a magyarra fordított európai uniós szövegekben. Magyar Nyelvőr 389–407.
● Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a jelzés kötetszám, perjel, lapszám, utána vessző, pl.:
Heltai Pál – Juhász Gabriella 2002. A névmások fordításának kérdései angol–magyar és magyar–angol fordításokban. Fordítástudomány 12/2, 46–62.
● Ha egy szerzőnek több, egy évben megjelent cikke van egy bibliográfiában, a címszó részben a különbséget az évszám után a latin ábécé betűivel jelöljük, pl.:
Ladányi Mária 2000a. Képzett szavak jelentése: Lexikális, aktuális és potenciális jelentés. In: Gecső Tamás (szerk.): Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 179–184.
Ladányi Mária 2000b. Productivity, creativity and analogy in word formation: derivational innovations in Hungarian poetic language. In: Alberti, Gábor – Kenesei, István (eds.): Papers from the Pécs Conference. Approaches to Hungarian 7. Szeged: JATEPress. 73–90.
● Ha a tétel maga szerkesztett mű, szintén a szerző(k) neve szerepel a szócikk élén, a (szerk.) stb. megjelölés után, pl.:
Stefanowitsch, Anatol – Gries, Stefan Thomas (eds.) 2006. Corpus-based approaches to metaphor and metonymy. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.
● Internetes források esetén az irodalomjegyzékben szerepeljen a letöltés időpontja; például:
Jászberényi József 2008. Az „öregek” nem is léteznek? Médiakutató. https://mediakutato.hu/cikk/2008_03_osz/03_oreg_idos_reklam (Letöltve: 2022. 11. 16.)
A szerző nélküli internetes oldalakra való hivatkozás esetén a szövegben a W1, W2… jelölést kell alkalmazni. Például:
W1. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/blog/show/helyes-blog (Letöltve: 2022. 11. 16.)
● A szerzőket betűrendben soroljuk fel!
● Kérjük szerzőinket, hogy a felhasznált nyelvi példák forrását az irodalomjegyzéktől különválasztott jegyzékben tüntessék fel.
