BODROGKÖZI KISTÉRSÉG

Absztrakt

A bodrogközi kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén, a szlovák határ szomszédságában helyezkedik el. A 311/2007 (XI.17) Korm. Rendelet alapján az ország fejlettségi rangsorában a 173. helyen található a 174 statisztikai kistérség közül. A Bodrogközi kistérség 2004. január 1-jétől vált el a Sátoraljaújhelyi kistérségtől. Egyetlen városát, Cigándot csak 2004 augusztusában emelték városi rangra, így ma még nem tölti be vezető szerepét a térségben.
A kistérség lélekszáma: 19 262 fő. A Bodrogközi kistérséghez tartozó 17 település közül egyedül Alsóberecki település népsűrűsége nagyobb, mint 120fő /km2. (125 fő/km2). Legkisebb népsűrűségű települések: Lácacséke 25,23 fő/km2; Kisrozvágy 25,9 fő/km2; Dámóc 27,52 fő/km2.
A helyi adottságokra alapozott gazdaságfejlesztési programok megvalósításával egy új fejlődési pályára helyezett helyi fejlődés indulhat el. A mezőgazdaságban külső és belső tőke bevonásával, a piaci igényekhez alkalmazkodó, a biotermékek, alternatív energia-alapanyagok, ipari alapanyagok, speciális élelmiszerek irányába eltolódó struktúraváltás és a megtermelt alapanyagokat feldolgozó kapacitások létrehozása megerősíti a térség gazdasági szereplőit. A települések infrastrukturális hátterének fejlesztése, a közlekedés színvonalának javítása a tranzit közlekedésből adódó előnyök maximális kihasználására is. Oktatási programok, a szabad kihasználatlan munkaerő (át)képzése hozzájárul a helyi kis és középvállalkozások termelési feltételeinek javulásához. A településkép és a közszolgáltatások javítása erősíti a térség megtartó képességét. A fejlődés elindulásához alapfeltétel a humánerőforrás bázis minőségi javulása, amióta térség alapfokú oktatásiintézményeinek fejlesztésével érhető el. A jelenleg nagyszámú hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztató képzését a helyben elérhető szakszolgálatok színvonalas működése biztosítja. A helyben lévő középfokú oktatási intézmény a térség új fejlődési pályájának bejárásához és a fejlődési pálya folyamatos korrigálásához szükséges szakmai kompetenciák és innováció-képesség megerősítésében jut meghatározó szerephez. Az új típusú foglalkoztatási kezdeményezések megvalósítása a hátrányos helyzetűek így különösen a romák munka világába történő visszavezetése mellet valós, részben szintén a romák integrációját segítő helyi szükségletek kielégítéséhez is hozzá járul.