Statistical analysis of the long-run relationship between regional integration and convergence, the European Union and integration theories

Barna Szabó; Magdolna Csath; Lóránt Dénes Dávid

doi:10.32976/stratfuz.2025.15

Szerzők

Szabó Barna National Tax and Customs Administration of Hungary
Magdolna Csath National University of Public Service
Lóránt Dénes Dávid Hungarian University of Agriculture and Life Sciences

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2025.15

Kulcsszavak:

integration theories, regional integration, EU, ITLS, CEW, convergence, European Union (EU)

Absztrakt

Since the mid-twentieth century, the development of the world economy has been driven by integration processes in several dimensions. According to some integration theories, the intensive and free flow of goods, services, capital and labour creates conditions similar to those of domestic economic relations, ultimately leading to convergence. European Union (EU) policy makers are trying to increase convergence and reduce divergence within the framework of a predefined regional policy. The objective of this paper, on the other hand, is not to analyse the policy of reducing regional disparities, but to statistically examine the relationship between regional integration and convergence across EU Member States within the longest time frame allowed by the methodology used. In our research, we have used a novel indicator (ITLS and CEW) to measure each of these two variables.

Szerző életrajzok

Szabó Barna, National Tax and Customs Administration of Hungary

PhD, Investigator

Magdolna Csath, National University of Public Service

DSc, Research Professor

Lóránt Dénes Dávid, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences

PhD, Professor

Hivatkozások

ANJANI, I. R., & PRASETYO, P. E. (2024). Beta and sigma convergence analysis of inclusive economic growth on national and regional economic growth in Indonesia. International Journal of Multidisciplinary: Applied Business and Education Research, 5(5), 1858–1871. http://dx.doi.org/10.11594/ijmaber.05.05.29

BALASSA, B. (1961). The Theory of Economic Integration. Homewood. Illinois: Richard D. Irwin.

BENCZES, I. (2011). A regionális moetáris integráció néhány elméleti kérdése. In: Palánkai, T. et al. (Eds), A globális és regionális integráció gazdaságtana. (pp. 174-200). Budapest: Akadémiai Kiadó.

BOD, P. Á. (2020). Bevezetés a gazdaságpolitikába. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634546016

BÓKA, É. (2001). Az európai egységgondolat fejlődéstörténete. Budapest: Napvilág Kiadó

BOTOS, K. (2013). Fizetési mérleg: a gazdaságpolitika mostohagyereke. Közép-európai közlemények, 6(1-2). 77-88. https://www.analecta.hu/index.php/vikekkek/article/view/12150/12009

CHENG, H., & KE, W. (2023). Multi-factor productivity growth with natural capital and undesirable output: A measurement for OECD and G20 countries. Innovation and Green Development, 2(2), 1–14. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2949753123000073

CONSTANTINOVITS, M., & SIPOS, Z. (2014). Nemzetközi üzleti technikák. Budapest: Akadémiai Kiadó.

CSATH, M. (2001). Kiút a globalizációs zsákutcából. Budapest: Kairosz Kiadó.

CSATH, M. (2021). Fejlődési csapdaveszély a pandémia után. Budapest: Kairosz Kiadó.

CSATH, M. (2022). A versenyképesség fogalma és szerepének mérése. In M. Csath (Ed.), Versenyképességi mozaik (pp. 16–54). Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547587

CSATH, M. (2023). Közgazdaságról közérthetően. Budapest: Kairosz Kiadó.

DEATON, A., & SCHREYER, P. (2022). GDP, wellbeing, and health: Thoughts on the 2017 round of the International Comparison Program. Review of Income and Wealth, 68(1), 1–15. https://doi.org/10.1111/roiw.12520

DŐRY, T., & PONÁCZ, GY. M. (2003). Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városhálózatban. Tér és társadalom, 17(3), 165–181. https://ponacz-gyorgy-mark.weebly.com/uploads/1/2/0/6/12064579/2003t%C3%A9t-tanulm%C3%A1ny.pdf https://doi.org/10.17649/TET.17.3.906

DYNAN, K., & LOUISE, S. (2018). GDP as a measure of economic well-being. Hutchins Center Working Papers, 43(1), 1–52. https://www.brookings.edu/wp-content/uploads/2018/08/WP43-8.23.18.pdf

ESZE, M. et al. (2009). Integrálódó Európa. Budapest: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó.

FELDSTEIN, M. (2017). Underestimating the real growth of GDP, personal income, and productivity. Journal of Economic Perspectives, 31(2), 145–164. https://doi.org/10.1257/jep.31.2.145

HALMAI, P. (2020). Európai gazdasági integráció. Budapest: Dialóg Campus.

HAMILTON, J. D. (2021). Measuring global economic activity. Journal of Applied Econometrics, 36(3), 293–303. https://doi.org/10.1002/jae.2740

HUSSAIN, M. R. (2022). Measuring the impact of globalization on countries using composite indexes. Cross-Curtular Management Journal, 24(2), 121–142. https://seaopenresearch.eu/Journals/articles/CMJ2022_I2_5.pdf

KASZALIK, Z. (2023). Az Európai Unió kohéziós törekvései – az oktatás, képzés mint beavatkozási altényezők. In Kecskés, P., Tompos, A., & Szőke, J. (Eds.), Kultúra, kommunikáció, nemzetközi kapcsolatok (pp. 125–132). Győr: Széchenyi István Egyetem. https://ntk.sze.hu/images/Kutat%C3%A1s/NTKT_2023_Kult%C3%BAra_kommunik%C3%A1ci%C3%B3_nemzetk%C3%B6zikapcsolatok.pdf

KISS, G. F. (2021). Regionalitás az Európia Unió kohéziós politikájában. Forrásallokációs dilemmák a fővárosi régiók speciális helyzetének tükrében. (PhD dissertation) Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. https://doi.org/10.32559/et.2021.4.4 http://phd.lib.uni-corvinus.hu/1202/1/Kiss_Gabor_Ferenc_dhu.pdf

KURUCZLEKI, É., LONDON, A., & PELLE, A. (2017). Klubjavak, konvergencia és komplexitás az Európai Unióban. In Homoki-Nagy, M. (Ed.), Katona Tamás ünnepi kötet (pp. 42–60). Szeged: Szegedi Tudományegyetem. http://acta.bibl.u-szeged.hu/73590/1/juridpol_082_041-060.pdf

KUTASI, G. (2011). Monetáris uniók elemei a regionális integrációkban. In Palánkai, T. et al. (Eds.), A globális és regionális integráció gazdaságtana (pp. 201–216). Budapest: Akadémiai Kiadó.

LOSONCZ, M. (2011). Az Európai Unió Rómától Budapestig. Tatabánya: Tri-Mester.

MADDISON, A. (2003). The world economy: Historical statistics. Paris: OECD. https://doi.org/10.1787/9789264104143-en

MATOLCSY, GY. (2020). Quo vadis Hungária? – Arccal egy új világ felé. Polgári Szemle, 16(1–3), 13–35. https://doi.org/10.24307/psz.2020.0703

MÉSZÁROS, Á. (2007). Regionális integrációk a világgazdaságban. In BLAHÓ, A. et al. (Eds.), Világgazdaságtan (pp. 251–279). Budapest: Akadémiai Kiadó.

MINK, R. (2022). Happiness and happiness researchers. In MINK, R. (Ed.), Official statistics – A plaything of politics? (pp. 275–292). Cham: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-031-04624-7_11

NGUYEN, D., & PACZOS, M. (2020). Measuring the economic value of data and cross-border data flows: A business perspective. OECD Digital Economy Papers, (297), 1–47. https://doi.org/10.1787/6345995e-en

PALÁNKAI, T. (2002). Vámunió-elméletek. In Blahó, A. (Ed.), Világgazdaságtan II. (pp. 357–359). Budapest: Aula Kiadó.

PALÁNKAI, T. et al. (2011). A globális és regionális integráció gazdaságtana. Budapest: Akadémiai Kiadó.

PINTÉR, T. (2017). Az európai integráció – gazdasági és politikai alapú elméleti megközelítések. Polgári Szemle, 13(4–6), 341–364. https://doi.org/10.24307/psz.2017.1225

PUCHALA, D. J. (1972). Of blind men, elephants and European integration. Journal of Common Market Studies, 10(3), 267–286.

QUIROS-ROMERO, G., & MARSHALL, B. R. (2020). Measuring economic welfare: What and how? Washington, D.C.: International Monetary Fund. https://dspace.ceid.org.tr/xmlui/bitstream/handle/1/992/MEASURING%20ECONOMIC%20WELFARE.pdf?sequence=1

ROSS, S. (2019). What are the best measurements of economic growth. https://www.investopedia.com/ask/answers/032515/what-are-best-measurements-economic-growth.asp (downloaded: March 2025)

SIMAI, M. (2003). Globalizáció és regionális együttműködés a XXI. század elején. In Blahó, A. (Ed.), Európai integrációs alapismeretek (pp. 41–66). Budapest: Aula Kiadó.

SOUTHERN AFRICAN CUSTOMS UNION (2025). https://www.sacu.int/ (downloaded: April 2025)

SZABÓ, B., & DÁVID, L. D. (2023). A gazdasági teljesítmény mérése a konvergencia-vizsgálat során GDP-től a nemzeti vagyonig. Polgári Szemle, 19(1–3), 31–47. https://doi.org/10.24307/psz.2023.0904

SZABÓ, B. (2021a). A regionális integrációk fejlődésének elmélete és konvergencia hatásuk mérésének gyakorlata. (PhD dissertation) Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő https://uni-mate.hu/documents/20123/336900/Szabo_Barna_ertekezes.pdf/6247655e-4d2e-80dc-0575-73c9e30b4d85?t=1645785925286

SZABÓ, B. (2021b). Liberális-, vs. regulációs integrációelméletek, azaz konvergencia, vagy divergencia. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok – Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat, (2), 95–123. https://doi.org/10.33565/MKSV.2021.02.05

TÓTH, J. (Ed.). (2010). Világföldrajz. Budapest: Akadémiai Kiadó.

UNITED NATIONS DEVELOPMENT PROGRAM. (2020, 2022). Human Development Reports. https://hdr.undp.org/data-center/documentation-and-downloads (downloaded: June 2024)

VARGA, A. (2016). Regionális fejlesztéspolitikai hatáselemzés. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634540151

WORLD BANK. (2020, 2022). Data Bank – World Development Indicators. https://databank.worldbank.org/source/world-development-indicators# (downloaded: October 2020, Juli 2022)

WORLD TRADE ORGANIZATION. (2025). https://www.wto.org/index.htm (downloaded: April 2025)