Válságállónak bizonyult-e az új neoklasszikus szintézis?
Kulcsszavak:
gazdaságelmélet, új-neoklasszikus szintézis, válság, inflációs célkövetésAbsztrakt
A 2008-tól kibontakozó és pénzügyi, társadalmi hatásait tekintve máig tartó válság nyomást gyakorol a közgazdaságtanra. Uralkodó nézetek kérdőjeleződnek meg, míg számos olyan megközelítés kerülhet előtérbe, amelyek korábban periférikus helyzetben voltak, de kiállták a nehéz idők próbáit.
Nem kivétel ez alól a makroökonómia sem: a XX. század utolsó évtizedeiben kibontakozó, majd a fejlett országok gazdaságirányítási gyakorlatába átültetett új neoklasszikus szintézis, amely egyes vélemények szerint nem tudta előrejelezni (bár erre magát képesnek tartotta) és kezelni a válságot, miközben módszertana és progresszivitása alapján a tudomány és a gazdaságpolitikai irányítás ezt elvárta volna.
A szintézis alkalmazásával kialakított gazdasági intézményrendszer, a pénzügyi piacok automatizmusai iránt elkötelezett hit, valamint az öncélú optimalizálás hozzájárult a gazdasági szereplők kockázatérzékenységének tompulásához. A következő évtizedek egyik legfontosabb társadalomtudományi feladata a közgazdasági gondolkodás és a társadalomtudomány kapcsolódó diszciplináinak, így elsősorban az etikának, a jogtudománynak és a pszichológiának a szintézisbe foglalása lehet.
Hivatkozások
BODNÁR K. (2002): Phillips-görbe-modellek az újklasszikus és az újkeynesi elméletekben. Competitio, I. évf. 1. szám, (szeptember), pp. 55-72.
CHARI, V.V. – KEHOE, P. J. (2006): Modern Macroeconomics in Practice: How Theory is Shaping Policy. NBER Working Paper Series (No. 12476), National Bureau of Economic Research, 1050 Massachusetts Avenue Cambridge, MA 02138. (August).
CSABA L. (2015): Áttörés a világ közgazdaságtanában – vagy mégsem? Köz-Gazdaság, 3, pp. 1-16.
DECISION OF THE EUROPEAN CENTRAL BANK of 19 November 2014 on the implementation of the asset-backed securities purchase programme (ECB/2014/45), https://www.ecb.europa.eu/ ecb/legal/pdf/en_ecb_2014_45_f_sign.pdf
DE VROEY, M. – DUARTE, P. G. (2012): In Search of Lost Time: The Neoclassic Synthesis, The BE Journal of Macroeconomics, November.
DIMAND, R.W. (2014): James Tobin and Modern Monetary Theory, Center for the History of Political Economy at Duke University, CHOPE Working Paper No. 2014-05, February.
GERNER V. (2010): Radikális vélemény. Fordulat, 2, (9). pp. 80-85.
HO, K. (2012): A befektetési bankárok fegyelmezése, a gazdaság fegyelmezése. Fordulat, 1, (17.), 96-123.o.
JOÓB M. (2010): A gazdaság és a társadalom közötti viszony etikai alapon történő meghatározásának szükségessége. Gazdaság & Társadalom, 1, pp. 64-81.
KABOUB, F. – TODOROVA, Z. – FERNANDEZ, L. (2012): Pénzügyi instabilitás és egyenlőtlenség. Fordulat, 1, (17). pp. 28-52.
KAHNEMAN, D. (2013): Gyors és lassú gondolkodás. HVG Kiadó, Budapest.
KEYNES, J. M. (1965): A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
KISS Á. (2010): Élet és (közgazdaság) tudomány. Fordulat, 2, (9), pp. 20-45.
KORTEN, D. C. (1996): Tőkés gazdaságok világuralma. Magyar Kapu Alapítvány EKF Hálózat, Budapest.
KRUSPER B. (2010): Gondolatok az elefántcsonttoronyból. Fordulat, 2, (9), pp. 6-17.
LUCAS, R. E., JR. (1976): Econometric Policy Evaluation: A Critique. Journal of Monetary Economics, Supplementary Series, 1:2. pp. 19-46.
LUCAS, R. E. JR. – RAPPING, L.A. (1969): Real Wages, Employment, and Inflation. The Journal of Political Economy, Vol. 77, pp. 721-754.
LUCAS, R. E., JR. (1972): Expectations and the Neutrality of Money. Journal of Economic Theory, Vol. 4, pp. 103-124.
MELLÁR T. (2010): Válaszút előtt a makroökonómia? Közgazdasági Szemle, LVII. évf.(július-augusztus). pp. 591-611.
PIKETTY, T. (2015): A tőke a 21. században, Kossuth Kiadó.
SAMUELSON, P. A. – NORDHAUS, W. D. (2012): Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó. (a 19. angol nyelvű kiadás fordítása).
SARGENT, T.J. – WALLACE, N. (1975): „Rational” Expectations, the Optimal Monetary Instrument, and the Optimal Money Supply Rule, The Journal of Political Economy, Vol. 83, No. 2., pp. 241-254.
SHILLER, R.J. (2002): Tőzsdemámor. Alinea Kiadó.
SMITH, MURRAY E. G.(2010): A világgazdasági válság okai és következményei. Fordulat, 4, (11). pp. 83-98.
SUDGEN, R. (2010): Hihető világok: A közgazdaságtani elméleti modellek helyzetéről. Fordulat, 2, (9.), pp. 46-79.
SZŰCS F. (2005): A pénzügyi válságok elméleteinek áttekintése. Competitio, 4. évf. 2. pp. 89-105.
TOBIN, J. (1969): A General Equilibrium Approach To Monetary Theory. Journal of Money, Credit and Banking, Vol 1. No. 1, February. pp. 15-29.
TVERSKY, A. – KAHNEMAN, D. (2013): Ítéletalkotás bizonytalanság mellett – heurisztikák és torzítások. Megjelent Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás (HVG Kiadó, Budapest) c. könyvének függelékében (pp. 531-554.) magyar fordításban.
TVERSKY, A. – KAHNEMAN, D. (2013): Választások, értékek és keretek. Megjelent Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás (HVG Kiadó, Budapest) c. könyvének függelékében (pp. 555-578.) magyar fordításban.
WADE, R. (2008): Pénzügyi rezsimváltás. Fordulat, 2008-2009/4, 4. szám, pp. 36-53.
WOODFORD, M. (2008): Convergence in Macroeconomics – Elements of the New Synthesis. Prepared for the session „Convergence in Macroeconomics?” at the annual meeting of the American Economics Association. New Orleans, January 4, Downloaded: http://www.columbia.edu/~mw2230/Convergence_AEJ.pdf
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
