Települési humán potenciál vizsgálata Magyarországon
Kulcsszavak:
települési humán potenciál, térszerkezetAbsztrakt
A tanulmányban kísérletet tettem a magyarországi települések humán potenciál (THP) értékeinek számítására olyan módszertan kidolgozásával és alkalmazásával, amely települési szinten megbízható eredményeket ad. A klasszikus értelemben vett HDI (humán fejlettségi index) már kistérségi szinten is csak erős torzításokkal becsülhető, amelyhez a kiinduló indikátorok listája is eltér a jól megszokott mutatóktól (úgy, mint a GDP vagy GNI, a születéskor várható átlagos élettartam és az oktatásban részt vevők aránya). A települési szintű humán potenciál meghatározására készített becslőszámítások erős fenntartásokkal kezelendőek, a tanulmányban a legkörültekintőbben jártam el az indikátorok kiválasztásánál. Kutatási kérdésként megfogalmaztam, hogy a magyarországi településeknél milyen mértékben változott a humán potenciál az egyes népszámlálási adatok tükrében és milyen térszerkezeti változások történtek?
Hivatkozások
BHATNAGAR, R. K. (2002): Constructing the Human Development Index: Effect of the adaptive multi-step formulation of utility function – a research note. South Asia Economic Journal, 3. évfolyam, 2. szám, pp.253-263.
CSITE, A. – NÉMETH, N. (2007): Az életminőség területi differenciái Magyarországon: A kistérségi szintű HDI becslés lehetőségei. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, MTA-KTI 3. szám, 67 p.
EGRI, Z. (2016): Települési egészségegyenlőtlenségek a gazdasági fejlettség triadikus felbontása alapján. Studia Mundi Economica, 4. évfolyam, 3. szám, pp. 32-44.
FARKAS, M. B. (2012): A korrigált humán fejlettségi mutató kistérségek közötti differenciáltsága Magyarországon. Területi Statisztika, 52. évfolyam, 3. szám, pp.230-249.
UNDP (2010): Human Development Report 2010. http://hdr.undp.org/sites/default/files/reports/270/hdr_2010_en_complete_reprint.pdf (Letöltés ideje: 2017.október 26.)
HUSZ, I. (2001): Az emberi fejlődés indexe. Szociológiai Szemle 10. évfolyam, 2. szám, pp.72-83.
KRISTÓF, T. (2003): Magyarország gazdasági fejlettségének lehetséges forgatókönyvei. Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 12. szám, pp. 1090-1104.
LIPTÁK, K. (2009): Development or decline? Determination of human development at subregional level with the estimation of HDI. EU Working Papers 12. évfolyam, 4. szám, pp.87-103.
LIPTÁK, K. (2013): A globalizáció hatása a regionális foglalkoztatás fejlődésére – kiegyenlítődés vagy leszakadás? Ph.D. értekezés, Miskolc
LIPTÁK, K. (2015): The changes of the human development on micro-regional and settlement levels. DETUROPE, 7. évfolyam, 2. szám, pp. 275-290.
MALATYINSZKI, SZ. (2008): Az emberi erőforrás mérése települési szinten Békés megyében. Ph.D. értekezés, Pécs
MALATYINSZKI, SZ. (2010): A települések emberi erőforrásának mérése. Földrajzi Közlemények, 134. évfolyam, 1. szám, pp. 45-59.
OBÁDOVICS, CS. – KULCSÁR, L. (2003): A vidéki népesség humánindexének alakulása Magyarországon. Területi Statisztika, 43. évfolyam, 4. szám, pp. 303-322.
RECHNITZER, J. – SMAHÓ, M. (2005): A humán erőforrások sajátosságai az átmenetben. KTI Könyvek, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest
SZENDI, D. (2015): A lokális humán fejlettségi index eloszlása és területi autokorrelációja Németország és Magyarország esetében,. Területi Statisztika, 55. évfolyam, 6. szám, pp. 556-591.
TÓTH, G. – NAGY, Z. (2013): Eltérő vagy azonos fejlődési pályák? A hazai nagyvárosok és térségek összehasonlító vizsgálata. Területi Statisztika, 53. évfolyam, 6. szám, pp. 593-612.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
