The Relevance of the Passing of Time in Criminal Law, with Special Reference to Due Process
DOI:
https://doi.org/10.46941/2024.se1.5Keywords:
fair trial, prolongation of criminal proceedings, sentencing, passage of time, mitigating circumstancesAbstract
The requirement for the conclusion of criminal proceedings within a reasonable time appears as a component of the right to a fair trial in international human rights documents as well as among the national fundamental rights. The passage of time and the prolongation of criminal proceedings are considered by courts as mitigating factors during sentencing. However, taking these factors into account as mitigating circumstances is not unproblematic, as there is no objective point in time after which one can definitively state that the criminal authorities violated the requirement for adjudication within a reasonable time. In my study, I am investigating the criteria by which the European Court of Human Rights (ECHR) examines compliance with the requirement of reasonable time and how the prolongation of proceedings is treated as a mitigating factor in Hungarian judicial practice.
References
Antal D., (2018) ’Az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog és az új büntetőeljárási törvény külön eljárásai’, Eljárásjogi Szemle, 2018(3), pp. 22-29.
Balla, L., Kardos, S. (2005) ’A tisztességes eljárásról a strasbourgi bíróság gyakorlatában’, Bírák Lapja, 2005(1), pp. 34-53.
Berger, V. (1999) Az emberi jogok európai bíróságának esetjoga, Budapest: HVG-ORAC.
Cohen, G. J. (2002) Aspects européens des droits fondamentaux. Préparation au C.R. F. PA. Libertés et droits fondamentaux. 3rd Ed. Paris: Montchrestien.
Czine, Á. (2017) ’Mérlegen a tisztességes büntetőeljárás’. Alkotmánybírósági Szemle, 2017(1), pp. 103–108.
Czine, Á., Szabó S., Villányi, J. (2008) Strasbourgi ítéletek a magyar büntetőeljárásban, Budapest: HVG-ORAC.
Ficsor, G. (2015) ’A készülő új büntetőeljárási kódex margójára’, Büntetőjogi Szemle, 4(1-2), pp. 25–27.
Földvári, J. (1970) A büntetés tana. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Fűrész, K. (2002) A bíróság. in Kukorelli, I. (ed.) Alkotmánytan. Budapest: Osiris, pp. 445-527.
Grád, A. (2005) A Strasbourgi Emberi Jogi Bíráskodás Kézikönyve. Budapest: HVG-ORAC.
Halmai, G., Tóth, G. A. (eds.) (2003) Human Rights. Budapest: Osiris.
Herke, C. (2009) A büntetőeljárás gyorsításának új jogintézménye és további lehetőségei. The conference paper was presented at the event of the Hungarian Criminal Law Association on 14 October 2009, the written version [Online]. Available at: http://www.mbjt.hu/HerkeCsongor20091014.pdf (Accessed: 1 August 2024).
Kardos, D. (2021) A büntetéskiszabás elvei és rendszere, a büntetéskiszabási tényezők megjelenése a jogalkalmazói gyakorlatban. PhD Thesis, Budapest: Károli Gáspár Reformed University, Doctoral School of Law and Political Sciences, [Online]. Available at: http://real-phd.mtak.hu/965/1/ertekezes_KardosDora1_watermark.pdf (Accessed: 2 May 2021).
Koering-Joulin, R. (1996) Introduction générale, in Les nouveaux développements du procès équitable au sens de la Convention européenne des droits de l'homme. Bruxelles: Bruylant.
Nagy, A. (2011) ’A tisztességes eljáráshoz való jog az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországgal kapcsolatos gyakorlatában, különös tekintettel az ésszerű határidő követelményére’, Debreceni Jogi Műhely, 8(3); https://doi.org/10.24169/DJM/2011/3/3/3.
Pápai-Tarr, Á. (2024) A büntetéskiszabás aktuális kérdései, Budapest: Novissima.
Pápai-Tarr, Á. (2012) A büntetőeljárás gyorsításáról. Budapest: Gondolat.
Pradel, J. (2006) La célérité et les temps du procès pénal, Comparaison entre quelques législations européennes. in Mélanges en l'honneur du professeur Reynold Ottenhof. Le champ pénal. Paris: Dalloz.
Rácz, A. (1990) Alapvető jogok és kötelességek. Budapest: Államigazgatási Főiskola.
Renedeki, S. (1976) A büntetés kiszabása, Enyhítő és súlyosító körülmények. Budapest: KJK.
