Allocating investigative resources within the Hungarian police force

Authors

  • Vince Vári Departement of Criminal Procedure Law, Faculty of Law, UPS, Hungary,

DOI:

https://doi.org/10.46941/2024.se1.6

Keywords:

authority, competence, police, efficiency, law enforcement, investigative authority

Abstract

The distribution of authority and competence is essential for all organizations, including law enforcement. The main focus is not just the existence of this distribution but its actual functionality, particularly from a professional and scientific standpoint regarding resource allocation. Distributing work tasks involves determining the general investigative authority's capacity to respond to crimes across different geographical areas. The aim is to deploy the appropriate forces and tools to different cases. Efficient distribution of resources is crucial as it impacts the quality of criminal investigation work, minimizes crime-related costs, and mitigates social effects. This study aims to evaluate how well the current regulations and practices match investigative resources with arising tasks and what principles guide the allocation of police forces and assets for law enforcement purposes. The focus is on whether the police's investigative activities are effective socially and scientifically rather than purely from a statistical viewpoint.

References

Barabás A. T. (2019) ’Alternatív büntetések hatékonysága a magyar igazságszolgáltatás rendszerében.’ Miskolci Jogi Szemle, 14(2) (special issue) pp. 43-48.

Barnes, G. C., Hyatt, J., M. (2020) ’Policing and Crime Harm: Applying the Crime Harm Index to Police Resource Allocation,’ Journal of Experimental Criminology 16(3), pp. 347-372; https://doi.org/10.1007/s11292-020-09490-5.

Bögöly, Z., Budaházi, K., Csányi, T., Sléder, J. (2010).’Büntetőeljárási jog: Jegyzet.’ Budapest: Rejtjel.

Borbíró, A. (2009) ’A kriminálpolitika hatékonysága.’ in Kriminológiai Közlemények Különkiadása, VI. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés. Magyar Kriminológiai Társaság, Miskolc: Bíbor. pp. 123-134.

Chwala-Fülöp, J., Sléder, J. (2000). Büntetőeljárás-jog. Budapest: Rejtjel.

Curtis-Ham, S. (2022). ‘Measuring Harm with Crime Harm Indices.’ in Bland, M., Ariel, B., Ridgeon, N. (eds) The Crime Analyst's Companion. Cham: Springer, pp, 177-192; https://doi.org/10.1007/978-3-030-94364-6_13.

Davis, R. C. (2012). Selected International Best Practices in Police Performance Measurement, Santa Monica, Calif.: RAND Corporation, TR-1153-MOI, [Online]. Available at: http://www.rand.org/pubs/technical_reports/TR1153.html (Accessed: 10 August 2024).

Déri, P. (1996) ’Hozzászólás Szikinger István és Dános Valér előadásaihoz.’ Kriminológiai Közlemények 54, pp. 89-96.

Farkas, Á. (2007) ’A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának korlátai’ in Harsági, V., Wopera, Zs. (eds.) Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században: tanulmánykötet Gáspárdy László professzor emlékére, Budapest: HVG-ORAC, pp. 77-90.

Farrall, S., Jansson, K. (2004) ’The British Crime Survey and its Uses in Evaluation’. Evaluation, 10(2), pp. 177-191; https://doi.org/10.1177/1356389004043567.

Finszter, G. (1999). Zéró Tolerancia a kontinentális jog országaiban. Főiskolai Figyelő, 1999(2), pp. 39-46.

Hanvay, Cs. (2004) ’Rejtett tartalékok a rendőrségnél.’ Belügyi Szemle. 52(9), pp. 24-35.

Hope, T. (2005) ’What do crime statistics tell us? A comparison of the British Crime Survey and police recorded crime data’. Crime Prevention and Community Safety, 7(1), pp. 7-22; https://doi.org/10.1057/palgrave.cpcs.8140078.

House, P. D., Neyroud, P. W. (2018) ‘Developing a Crime Harm Index for Western Australia: the WACHI.’ Camb J Evid Based Polic 2018/2, pp. 70–94; https://doi.org/10.1007/s41887-018-0022-6.

Inzelt, É., Kerezsi, K., Kó, J., Gosztonyi, G. (2009) ’A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának hatékonysága: a fiatalkorú elítéltek utánkövetéses visszaesési vizsgálata’, Család Gyermek Ifjúság, 18(4) pp. 35-37.

Kertész, I. (2002) ’Statisztikai mozaik.’ Belügyi Szemle, 50(4), 29–32.

Korinek, L. (2006) ‘Nomádok és letelepedettek.’ Jogtudományi Közlöny, 61(7–8), pp. 247–267.

Ligeti, M. (2008) ’Gondolatok a rendszerváltás utáni magyar rendőrségről.’ Rendészeti Szemle, 56(7-8), pp. 132-152.

Ratcliffe, J, H. (2015) ‘Towards an Index for Harm-Focused Policing.’ Policing: A Journal of Policy and Practice, 9(2), pp. 164–182; https://doi.org/10.1093/police/pau032.

Renys, B. W., Randa, R., Brady P. (2023) ’Identifying and Explaining the Harmful Effects of Stalking Victimization: An Analysis of the National Crime Victimization Survey.’ Justice Quarterly, 41(2), pp. 218–242; https://doi.org/10.1080/07418825.2023.2188066.

Schwind, H.-D. (2011) ’Kriminologie. Eine praxisorientierte Einführung mit Beispilen.’ 21. Aufl. Kriminalistik Verlag, Heidelberg: Kriminalitat in Hell und Dunkelfeld. pp. 21-61.

Sherman, L., Neyroud, P. W., Neyroud, E. (2016) ’The Cambridge Crime Harm Index: Measuring Total Harm from Crime Based on Sentencing Guidelines,’ Policing: A Journal of Policy and Practice, 10(3), pp. 171–183; https://doi.org/10.1093/police/paw003.

Szabó L. (1993) ’Magyar Büntető eljárási jog I.’ in Cséka E. (ed.) Egységes Jegyzet. Kézirat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Szabó, I. (2007) ’A hatékonyság megvalósítható cél vagy eljárási elv?’ in Harsági, V., Wopera, Zs. (eds.) Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. Században: tanulmánykötet Gáspárdy László professzor emlékére, Budapest: HVG-ORAC, pp. 363-378.

Szabóné, N. T. (1974) Büntetőeljárás-jog. Budapest: BM Tanulmányi és propaganda csoportfőnökség.

Szikinger, I. (1996) ’A rendőrség és a közvélemény.’ Kriminológiai közlemények 54, pp. 26-45.

van Ruitenburg, T., Ruiter, S. (2022). ‘The adoption of a crime harm index: A scoping literature review.’ Police Practice and Research, 24(4), pp. 423–445; https://doi.org/10.1080/15614263.2022.2125873.

Vári, V. (2014) ’Bűnügyi statisztika és a bűnüldöző szervezet teljesítményértékelése – avagy hatékony-e, ami „objektív”?’ in Ádám, A. (ed.) PhD Tanulmányok 13. Pécs: Pécsi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskola, pp. 389–422.

Vári, V. (2016) ’A bűnüldözés relatív hatékonysága és a rendőrség’ in Szabó, Cs. (ed.) Studia Doctorandorum Alumnae: Válogatás a DOSz Alumni Osztály tagjainak doktori munkáiból, Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, pp. 477-582.

Vári, V. (2017) ’Teljesítmény és hatékonyságmérés a rendőrségen, kérdőíves kutatás a rendőrség egyéni teljesítményméréséről’. Magyar Rendészet, 17(5), pp. 161-183.

Downloads

Published

2024-11-14

How to Cite

Vári, V. (2024). Allocating investigative resources within the Hungarian police force. European Integration Studies, 20(1 (spec. edition), 101–122. https://doi.org/10.46941/2024.se1.6