Az egészséges munkakörnyezethez való jog a munkaviszony tekintetében
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2024.020Kulcsszavak:
munkakörnyezet, kóroki tényezők, munkahelyi biztonság, munkavédelemAbsztrakt
A foglalkoztatásban a koronavírus-járvány hatására átalakuló munkaerőpiacon minden eddiginél fontosabbá vált a magyar munkavállalók számára a munkahelyük biztonsága, a munkakörnyezet. A munkavégzés és annak korábbi formái gyökeresen és visszavonhatatlanul átalakultak. Az új helyzet még számtalan területen további kihívásokat hordoz egyaránt a munkáltatónak és a munkavállalónak. A foglalkozással összefüggő megbetegedések és a foglalkozási betegségek előfordulását a munkakörnyezeti kóroki tényezők (kémiai, fizikai, biológiai, ergonómiai vagy pszichoszociális) okozta expozíció (mértéke és időtartama) és a munkavégzéssel járó megterhelés (fizikai, fiziológiai, szellemi, pszichés) együttesen határozzák meg.
Hivatkozások
CSÁK Csilla: A vállalatok környezeti felelőssége a compliance irányába tett lépések tükrében. Miskolci Jogi Szemle, A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi
Karának folyóirata 17. évf., 2022, 5, 3. különszám, 76. https://doi.org/10.32980.mjsz.2022.5.2188
MAJTÉNYI Balázs: Nemzetközi környezetvédelmi jog. Budapest, 2001.
EFF Lajos: Hogyan lehet alkotmányos jog az egészséges környezethez való emberi jog? Ökotáj 1992.
CSINK Lóránt – T. KOVÁCS Júlia: Paradigmaváltás a környezet alapjogi jellegében? Jogelméleti Szemle 2013/4., 42–55.
BÁNDI Gyula: Környezetjog. Szent István Társulat, Budapest, 2011.
BÁNDI Gyula: Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.
UNGVÁRY György: Munkaegészségtan. Medicina Kiadó, Budapest, 2000.
KUN Attila: A munkahelyi egészségkárosodások megtérítése a magyar munkajogban − felelősségi szabályok és kompenzáció. MAGYAR MUNKAJOG E-folyóirat 2014/1., 91–119.
KARDOS Gábor: Emberi jogok egy új korszak határán. T-Twins Kiadó, Budapest, 1995.
