Az érdemtelenség és a kitagadás jogintézményeinek rendezése Magyarországon a XX. század elején
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2021.003Kulcsszavak:
érdemtelenség, kitagadás, kötelesrész, öröklés, végrendelet, jogtörténetAbsztrakt
Magyarországon a magánjogi kodifikáció más európai országokkal ellentétben még a XX. század elején sem mutatott előrehaladást, hazánk bíróságai továbbra is az utolsó írott jog, Werbőczy István 1514-ben megjelent Hármaskönyve szerint látták el tevékenységüket. A számos kodifikációs kísérlet közül kiemelendő Szászy-Schwarz Gusztáv jogtudós századfordulón készült kitűnő öröklési jogi tervezete, amelynek csak töredékével, az érdemtelenség és a kitagadás rendezésével foglalkozik jelen dolgozat.
Hivatkozások
500. szám. Törvényjavaslat. Magyarország Magánjogi Törvénykönyve. Az 1927. évi január hó 25-ére összehívott országgyűlés képviselőházának irományai. VIII. kötet. Budapest, Váci kir. országos fegyintézet könyvnyomdája, 1928.
1878. évi V. törvénycikk XXXII. Fejezet. Okirat hamisítás. Lásd: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878-ki V. törvényczikk, betűrendes tárgymutatóval. A hivatalos törvénytár hű másolata. Tettey Nándor és társa, Budapest, 1878.
A Magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezete. Első szöveg. Budapest, Grill Károly Cs. és Kir. Udv. könyvkereskedése, 1900.
A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag. Előterjeszti az igazságügyministeriumban szervezett állandó bizottság vezetősége. I. kötet. Budapest, Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedése, 1904.
ALFÖLDY Dezső: Észrevételek a Magyar Magánjogi Törvénykönyv Javaslatának az ági öröklést, özvegyi jogot és kötelesrészt szabályozó részeihez. Jogtudományi Közlöny 1930/19., 171–173.
Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett Országgyűlés képviselőházának irományai. XXXI. kötet. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1914.
Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett Országgyűlés képviselőházának irományai. XXXIII. kötet. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1914.
Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett Országgyűlés képviselőházának irományai. XLVIII. kötet. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1915.
Az 1927. évi január hó 25-ére hirdetett országgyűlés felsőházának naplója. II. kötet. Budapest, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat nyomása, 1928, 41–453.
Az 1927. évi január hó 25-ére hirdetett országgyűlés felsőházának naplója. V. kötet. Budapest, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat nyomása, 1929, 231–254.
Az 1927. évi január hó 25-ére hirdetett országgyűlés felsőházának naplója. VI. kötet. Budapest, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat nyomása, 1931, 157–183.
Az Igazságügyi és Közjogi Bizottság együttes jelentése «Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényhozási tárgyalásáról» szóló 1199. számú törvényjavaslat tárgyában. Az 1927. évi január hó 25-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. XXIV. kötet, Budapest, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat nyomása, 1931, 533.
Igazságszolgáltatás. Magyar egyetemi tanár előadása Bécsben. Az Ujság 1917/79., 10.
BALLA Ignác: A véka alá rejtett nagy magyar törvénymü. Ujság 1936/215., 26.
Törvényszéki csarnok. Magyar jogtudós előadása Lipcsében. Budapesti Hirlap 1917/265., 12.
Szemle. Belföld. Jogtudományi Közlöny 1915/50., 506–508.
KATONA Mór: Az érdemetlenség viszonya a kitagadáshoz. Jogtudományi Közlöny 1906/14., 115–117.
LUDVIG Rezső: Végrendelet. Jogtudományi Közlöny 1930/1., 2–3.
Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslatáról. Magyar Jogászegyleti Értekezések XX/98. füzet, Budapest, Franklin-Társulat bizománya, 1928.
MÁDL Ferenc: Magyarország első polgári törvénykönyve – az 1959. évi IV. törvény – a polgári jogi kodifikáció történetének tükrében. A Magyar Tudományos
Akadémia Társadalmi – Történeti Tudományok Osztályának közleményei X/1–2., Budapest, Akadémiai kiadó, 1960, 3–88.
MÁNGOLD Ármin: A kötelesrész elvonása és korlátozása a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. Jogtudományi Közlöny 1903/19., 159–160.
MISNER Ignácz: A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének a házastársi és özvegyi öröklést tárgyazó rendelkezései. Ügyvédek Lapja 1901/2., 5–7.
MOSCOVITZ Iván: A magyar általános polgári törvénykönyv tervezete. A Jog 1900/45., 321–322.
PESTHY Pál: Magyarország Magánjogi Törvénykönyve. Pesti Napló 1928/53., 1–2.
SÁNDOR István: Szászy-Schwarz Gusztáv munkássága. Acta Facultatis Politico- iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae XLVIII. (2011), 147–179.
SÁNDORFALVI PAP István: Hozzászólásaim a Magyar Magánjogi Törvénykönyv javaslatához a Magyar Jogászegyletben. Jogtudományi Közlöny 1930/19., 169–171.
SCHWARZ Gusztáv: Codificationalis dolgozatok. Budapest, Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedése, 1902.
SZÁSZY-SCHWARZ Gusztáv: A polgári törvénykönyv és a háború. Jogtudományi Közlöny 1916/22., 193–195.
SZLADITS Károly: A Magánjogi Törvénykönyv javaslata. Jogtudományi Közlöny 1928/6., 49–50.
SZLADITS Károly – FÜRST László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1935.
Magyarország tizennégy legkitűnőbb jogásza készítette évek óta a magyar magánjog törvénykönyvét. Ujság 1928/50., 4.
TELLER Miksa: A hitvestárs érdemetlensége. Jogtudományi Közlöny 1928/17., 159–162.
TELLER Miksa: A kitagadási okok lényeges kiterjesztése a Mjtj.-ban. Jogtudományi Közlöny 1929/2., 15–16.
TÉRFY Gyula (szerk.): Grill-féle uj döntvénytár. XVII. kötet, 1916–1924. Grill Károly könyvkiadóvállalata, Budapest, 1927.
