A családalapítás és a munka összehangolása a digitális korszakban
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2020.022Kulcsszavak:
család, munka, összehangolás, rugalmasság, munkajog, értékváltozás, atipikus foglalkoztatás, garancia, családpolitikaAbsztrakt
A család a társdalom alapja és a gazdaság mozgatórugója is egyben. Emiatt a családpolitika kiemelt jelentőséggel bír. A családpolitika a szociális terület mellett kihatással van a munkajogi szabályokra. Az elmúlt évtizedekben megváltozott családszerkezet, az öregedőben lévő társadalom problémája, valamint a digitalizáció okozta változások mind új kihívások elé állítják a munka világát. Jelen tanulmányban a család és a munka összehangolásának kérdéseit vizsgálom meg. Ezt az összhangot pedig elsősorban a munkajogi és szociális jogi szabályok tudják megvalósítani és lehetővé tenni.
Hivatkozások
ARANY-TÓTH Mariann: A magánélet védelméhez való jog újraszabályozásának hatása a munkaviszonyban a magánélet védelméről szóló törvény alapján. 1. rész. Munkajog 2019/2., 39–45.
ARANY-TÓTH Mariann: A magánélet védelméhez való jog újraszabályozásának hatása a munkaviszonyban a magánélet védelméről szóló törvény alapján. 2. rész. 3.2. A magánélethez való jog megsértésének a Mavétv.-ben nem nevesített esetei. Munkajog 2019/3., 27–34.
ENGLER Ágnes: Család és karrier. Felsőoktatási Kutató- és Fejlesztő Központ, Budapest, 2018.
FÖLDHÁZI Erzsébet: A családformák változása. Vigilia 2016/9., 661–668.
GROSCH Mária – HORVÁTH Anna – KEVEHÁZI Katalin – KOLTAI Luca – KOMKA Norbert – RABI Edina – SÁFRÁNY Réka – VUCSKÓ Bernadett: A munka – magánélet összeegyeztetését segítő és gátló tényezők Magyarországon. Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda, Budapest, 2007, 45–53.
KEVEHÁZI Katalin: Közelebb a távmunkához, avagy az atipikus munkaformák tipikussá válásának lehetőségei. JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2013.
KUN Attila: Az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) jogi keretei a munka világában, különös tekintettel a munkaviszonyra. Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum XIX, Patrocinium Kiadó, Budapest, 2017, 29.
KUN Attila: Új irányvonalak az uniós CSR stratégiában. HR Portál, https://www.hrportal.hu/hr/uj-iranyvonalak-az-unios-csr-strategiaban-20120223.html, 2020. február 26.
KRISTON Edit: A család fogalma a társadalmi innováció sűrűjében, különös tekintettel a jogi és szociológiai megközelítésre. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica Tomus XXXVI/2, 2018/2., 396– 407.
MÉLYPATAKI Gábor: Az új foglalkoztatási formák és a társadalmi innováció hatása a szociális biztonságra. Magyar Munkajog E-folyóirat 2019/1., 14–26.
MUNINKÓ Lívia: Első elköltözés a szülői házból Magyarországon. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2013.
PÁL Lajos: A szerződéses munkahely meghatározása – a „home office” és a távmunka. Munkajog 2018/2., 56–59.
RÁCZ Ildikó: Az ’uberizált’ munkaerő jelene és jövője. In: Jog és innováció tanulmánykötet. (Szerk.: Bogárdi Dóra – Kocsis Gergő), Stádium Intézet Alapítvány, Budapest, 2017, 6–16.
SÁRY Pál: Pogány birodalomból keresztény birodalom. A Római Birodalom kereszténnyé válása a Codex Theodosianus tükrében. Szent István Társulat, Budapest, 2009.
SIPKA Péter – ZACCARIA Márton Leó: A munka és magánélet közötti egyensúly kialakításának alapvető követelményeiről a 2019/1158 irányelvre figyelemmel. Munkajog 2020/1., 24–30.
SPÉDER Zsolt: Elköltözés a szülői házból és az első párkapcsolat kialakítása. Tanulmány, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2013.
TÓTH Hilda: A munkajog új kihívásai: a „gig” gazdaság munkavállalói csoportjai. In: Ünnepi tanulmányok Csécsy György 65. születésnapja tiszteletére. (Szerk.: Szikora Veronika – Török Éva), Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 2017, 393–400.
