Balancing family life and work in the digital age
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2020.022Keywords:
family, work, harmonize, flexibility, labour law, change in value, atypical employment, guarantee, family policyAbstract
The family is both the foundation of society and the driving force of the economy. For this reason, family policy is of paramount importance. Family policy has an impact on the social area and labor law rules. In recent decades the changed family structure, the problem of an aging society, and the changes brought about by digitalization all present new challenges to the world of work. In the present study, I examine issues of reconciling family and work. This harmonization can be achieved and made possible primarily by labor and social law rules.
References
ARANY-TÓTH Mariann: A magánélet védelméhez való jog újraszabályozásának hatása a munkaviszonyban a magánélet védelméről szóló törvény alapján. 1. rész. Munkajog 2019/2., 39–45.
ARANY-TÓTH Mariann: A magánélet védelméhez való jog újraszabályozásának hatása a munkaviszonyban a magánélet védelméről szóló törvény alapján. 2. rész. 3.2. A magánélethez való jog megsértésének a Mavétv.-ben nem nevesített esetei. Munkajog 2019/3., 27–34.
ENGLER Ágnes: Család és karrier. Felsőoktatási Kutató- és Fejlesztő Központ, Budapest, 2018.
FÖLDHÁZI Erzsébet: A családformák változása. Vigilia 2016/9., 661–668.
GROSCH Mária – HORVÁTH Anna – KEVEHÁZI Katalin – KOLTAI Luca – KOMKA Norbert – RABI Edina – SÁFRÁNY Réka – VUCSKÓ Bernadett: A munka – magánélet összeegyeztetését segítő és gátló tényezők Magyarországon. Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda, Budapest, 2007, 45–53.
KEVEHÁZI Katalin: Közelebb a távmunkához, avagy az atipikus munkaformák tipikussá válásának lehetőségei. JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2013.
KUN Attila: Az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) jogi keretei a munka világában, különös tekintettel a munkaviszonyra. Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum XIX, Patrocinium Kiadó, Budapest, 2017, 29.
KUN Attila: Új irányvonalak az uniós CSR stratégiában. HR Portál, https://www.hrportal.hu/hr/uj-iranyvonalak-az-unios-csr-strategiaban-20120223.html, 2020. február 26.
KRISTON Edit: A család fogalma a társadalmi innováció sűrűjében, különös tekintettel a jogi és szociológiai megközelítésre. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica Tomus XXXVI/2, 2018/2., 396– 407.
MÉLYPATAKI Gábor: Az új foglalkoztatási formák és a társadalmi innováció hatása a szociális biztonságra. Magyar Munkajog E-folyóirat 2019/1., 14–26.
MUNINKÓ Lívia: Első elköltözés a szülői házból Magyarországon. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2013.
PÁL Lajos: A szerződéses munkahely meghatározása – a „home office” és a távmunka. Munkajog 2018/2., 56–59.
RÁCZ Ildikó: Az ’uberizált’ munkaerő jelene és jövője. In: Jog és innováció tanulmánykötet. (Szerk.: Bogárdi Dóra – Kocsis Gergő), Stádium Intézet Alapítvány, Budapest, 2017, 6–16.
SÁRY Pál: Pogány birodalomból keresztény birodalom. A Római Birodalom kereszténnyé válása a Codex Theodosianus tükrében. Szent István Társulat, Budapest, 2009.
SIPKA Péter – ZACCARIA Márton Leó: A munka és magánélet közötti egyensúly kialakításának alapvető követelményeiről a 2019/1158 irányelvre figyelemmel. Munkajog 2020/1., 24–30.
SPÉDER Zsolt: Elköltözés a szülői házból és az első párkapcsolat kialakítása. Tanulmány, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2013.
TÓTH Hilda: A munkajog új kihívásai: a „gig” gazdaság munkavállalói csoportjai. In: Ünnepi tanulmányok Csécsy György 65. születésnapja tiszteletére. (Szerk.: Szikora Veronika – Török Éva), Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 2017, 393–400.
