Brexit: társadalmi és jogi változások az uniós polgárság helyzetében
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2020.009Kulcsszavak:
brexit, uniós polgárság, mobilitás, tartózkodás, európai értékek, európai identitás, európai életmód, koronavírus, Covid–19Absztrakt
Korunk Európai Uniója számos kihívással, válsággal, veszéllyel kényszerül szembenézni. A gazdasági világválság után új lendületet vett integráció aktuális kihívásai között az ukrajnai válság, a menekültválság, a brexit és legújabban a Covid–19-világjárvány okoz társadalmi és jogi próbatételeket, melyek szükségszerűen gazdasági hatásokkal is járnak. Jelen tanulmányban a szerzők arra vállalkoznak, hogy elsődlegesen az Egyesült Királyság kilépésének egyénekre (uniós polgárság) gyakorolt társadalmi és jogi hatásait feltárják. A tanulmány kitér a magánszemélyekhez kapcsolódó jelentős európai értékekre (mobilitás) és az új Európai Bizottság (továbbiakban Bizottság) (2019–2024) programja által előmozdítani hivatott európai életmódra is. A fő vizsgálati tárgyunk a szabad mozgás és tartózkodás, mint az uniós polgárság immanens elemei, melynek változásait a kilépés tükrében érdemes bemutatni. Azonban a téma komplexitásából látható, hogy a társadalmi és jogi változások nem mentesülnek a brexitnél is aktuálisabb koronavírus miatti veszélyhelyzettől, ezért a vizsgálathoz szükséges mértékben ezen tényezők is bemutatásra kerültek.
Hivatkozások
ANGYAL Zoltán: Az Európai Unióból való kilépés aktuális jogi kérdései. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica XXXIV, 2016/1., 115–124.
ASZTALOS Zsófia: Az uniós polgárság és a diszkrimináció tilalma. PhD értekezés, 2009, elérhető, http://midra.uni-miskolc.hu/document/5665/1492.pdf, 2019. december 20.
Claude BLUMANN: Citoyenneté européenne et champ d’application personnel du droit communautaire. Revue des affaires européennes 2003–2004/1., 73–82.
Dimitry KOCHENOV – Martijn van den BRINK: Against ’Associate EU Citizenship’. 57 JCMS 2019 (Forthcoming), University of Groningen Faculty of Law Research Paper No. 4/2019, 1–24.
Dimitry KOCHENOV: EU Citizenship and Withdrawals from the Union: How Inevitable Is the Radical Downgrading of Rights? Carlos Closa (ed.): Troubled Membership: Dealing with Secessions from a Member State and Withdrawals from the Union. Cambridge University Press, 2017, 257–287, University of Groningen Faculty of Law Research Paper 2016-23, LEQS Europe in Question Paper No. 111/2016.
Dora KOSTAKOPOULOU: ‘Scala Civium: Citizenship Templates Post-Brexit and the European Union’s Duty to Protect EU Citizens’. JCMS: Journal of Common Market Studies 2018/4., 854–869.
Eleanor SPAVENTA: Seeing the wood despite the trees? On the scope of Union Citizenship and its constitutional effects. Common Market Law Review 2008, 45 13–45.
Francesca STRUMIA: Brexiting European Citizenship through the Voice of Others. Some Initial Thoughts on Legal and Democratic Implications. German Law Journal Vol. 17. – Brexit Supplement, 2016, 109–116.
Éva GELLÉRNÉ LUKÁCS: From Equal Treatment to Positive Actions Through Non-discriminative Obstacles – Regarding the Free Movement of Persons. Elte Law Journal 2018/2., 101–126.
GELLÉRNÉ LUKÁCS Éva: Munkavállalás az Európai Unióban. KJK-Kerszöv, Budapest, 2004.
Jo SHAW: The Interpretation of European Union Citizenship. Modern Law Review 1998, 61 (3), 293–317.
Jo SHAW: Citizenship, Migration and Free Movement in Brexit Britain. German Law Journal Vol. 17. – Brexit Supplement, 2016, 99–104.
Jure VIDMAR: The Scottish Independence Referendum in an International Context. Canadian Yearbook of International Law 2014, 51, 259–288.
KISS Lilla Nóra: Brexit: A jéghegy csúcsa? Régi-új társadalmi érdekellentétek. ADR Európa – Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Európai Szemle 2017/2., 70–93., elérhető: https://adreurope.uni-miskolc.hu/files/73/ADR-2017-2_Kiss_Lilla.pdf, 2020. március 20.
KISS Lilla Nóra: Az Európai Unióból való kilépés jogi kérdései. PhD értekezés, 2019.
KISS Lilla Nóra: Új szabályozás vagy reformok? Az uniós polgárság egyes elméleti és gyakorlati kérdései a Brexit tükrében. Jog-Állam-Politika: Jog és politikatudományi folyóirat XI/2., 2019, 81–101.
KISS Lilla Nóra: Kilépés az Európai Közösségekből Lisszabon előtt: Grönland esete. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica XXXVI/1, 2018/1., 75–86.
Lilla Nóra KISS: Exiting the EU: Pre- and Post-Lisbon. Curentul Juridic Year XXI, No. 3 (74), 3 pp. 13–26. Paper: http://revcurentjur.ro/old/arhiva/attachments_201803/recjurid183_1F.pdf, 2018, 13.
LEHOCZKI Balázs: Uniós polgár és valamely EU-n kívüli állam állampolgárságával rendelkező házastársának joga a családi életre az Unió területén. ACTA HUMANA 2017/6., 187–192., elérhető: https://folyoiratok.uni-nke.hu/document/nkeszolgaltato-uni-nke-hu/WEB---Acta%20Humana_2017_6_09.pdf.
Oliver GARNER: After Brexit: Protecting European citizens and citizenship from fragmentation. EUI Working Paper LAW 2016/22.
Patricia MINDUS: European Citizenship after Brexit, Freedom of Movement and Rights of Residence; Towards a Funcionalist Reading of Union Citizenship. Palgrave Studies in European Union Politics, Cham, 2017., https://link.springer.com/book/10.1007%2F978-3-319-51774-2m 2020. március 10.
Philippe CAYLA – Catriona SETH: EU-Citizens Should Have the Right to Vote in National Elections. In: Rainer Bauböck (ed.): Debating European Citizenship. 2019, 21–23.
Roxana BARBULESCU: Mobile Union Citizens Should Have Portable Voting Rights Within the EU. In: Rainer Bauböck (ed.): Debating European Citizenship, 81–84.
SCHIFFNER Imola: A harmadik államok állampolgárainak jogi helyzete az Európai Unióban, avagy az uniós denizenship jogállása. Miskolci Jogi Szemle 2015/1., 70–93.
Imola SCHIFFNER: New Aspects in the Family Reunification Procedure in the Case-Law of the Court of Justice of the European Union. In: Erzsébet Csatlós (ed.): Recent Challenges of Public Administration 3 : Papers Presented at the Conference of ‘3rd Contemporary Issues of Public Administration’ on 26th September 2018. Szeged, Iurisperitus Kiadó, (2019) 142–156.
SCHIFFNER Imola: Az uniós polgár családtagjainak jogi helyzete az Európai Bíróság legújabb jogeseteiben, különös tekintettel a Zambrano-doktrína alkalmazására. Jogelméleti Szemle 2018/1., 132–150.
SULYOK Márton: „Une photo de famille”, Pillanatkép a családi élet és a házastársfogalom Európai Unió Bírósága általi elemzéséről. Európai Tükör 2018/3., 117–131.
TÓTH Judit: Státusjogok. Lucidus Kiadó, Budapest, 2004.
Wil ARTS – Loek HALMAN: National Identity in Europe Today: What the People Feel and Think. International Journal of Sociology Vol. 35, No. 4, Changing Identities of Europeans, Winter, 2005/2006, 69–93.
WOPERA Zsuzsa: Az európai családjog gyakorlata. Wolters Kluwer, Bp., 2017.
