A mesterséges intelligencia és a robotok jogi személyiségének kérdéseinek vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.32978/sjp.2020.026Kulcsszavak:
mesterséges intelligencia, robotok, jogalanyiság, transzhumanizmusAbsztrakt
A mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) és a robotok jogi szabályozása kapcsán – mind a szakirodalomban, mind pedig a nemzetközi dokumentumokban – felmerült a technológia jogalanyisággal történő felruházásának lehetősége. Jelen tanulmány célja a jogalanyiság vizsgálata a MI és a fejlett robotok vonatkozásában. A fogalmi alapvetéseket követően ismertetni kívánjuk a legjelentősebb álláspontokat, legismertebb elméleteket eme különleges jogalanyiság vonatkozásában. Ezt követően általánosságban vizsgáljuk a polgári jogi jogalanyiság témakörét a MI és a robotok tekintetében, végezetül pedig a transzhumanizmus kérdésköréről is szólni kívánunk.
Hivatkozások
Atabek ATABEKOV – Oleg YASTREBOV: Legal Status of Artificial Intelligence Across Countries. Legislation on the Move. European Research Studies Journal Volume XXI, Issue 4, 2018, 773–782.
Woodrow BARFIELD: Cyber-Humans. Our Future with Machines. Springer, Switzerland, 2015.
BARZÓ Tímea: Az ember, mint jogalany. In: Civilisztika I. Általános tanok – Személyek joga – Szellemi alkotások joga (szerk.: Barzó Tímea – Papp Tekla), Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018, 103–170.
Nick BOSTROM: Szuperintelligencia. Ad Astra Kiadó, Budapest, 2015.
Nick BOSTROM: Transhumanist Values. In: Ethical Issues for the 21st Century. (Ed. Frederick Adams), Philosophical Documentation Center Press, 2003, 3–14.
Joanna J. BRYSON: Robots Should Be Slaves. in: Close engagements with artificial companions. Key social, psychological, ethical and design issues (ed.: Yorick Wilks), John Benjamins Publishing Company, Amsterdam, 2010, 63–74.
Thomas BURRI: Free movement of algorithms: artificially intelligent persons conquer European Union’ internal market. In: Research Handbook on the Law of Artificial Intelligence (eds.: Woodrow Barfield – Ugo Pagallo), Edward Elgar Publishing Limited, Cheltenham, 2018, 537–559.
EÖRSI Gyula – VILÁGHY Miklós: Magyar polgári jog. (I. kötet) Az általános rész és a tulajdonjog. (Ideiglenes tankönyv) Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.
FIALA-BUTORA János: A cselekvőképesség szabályozásának eltérő megközelítései az új Ptk. vitája során. In: Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve (szerk: Gárdos-Orosz Fruzsina – Menyhárd Attila), Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest, 2019, 57–68.
Julian HUXLEY: Transhumanism. In: New Bottles for New Wine. London, Chatto & Windus, 1957, 13–17.
L. Tyler JAYNES: Legal personhood for artificial intelligence: citizenship as the exception to the rule. AI & Society 2019 June.
Ágnes JUHÁSZ – Réka PUSZTAHELYI: Legal Questions on the Appearance of Self-driving Cars in the Road Traffic with Special Regard on the Civil Law Liability. European Integration Studies 12/1., 2016, 10–28.
Ágnes JUHÁSZ: The regulatory framework and models of self-driving cars. Zbornik Radova Pravni Fakultet (Novi Sad) 2018/3., 1371–1389.
Ágnes JUHÁSZ: Transition of the driver’s rights and duties in light of the automation of vehicles. In: Law, Commerce, Economy IX. Collection of Papers presented at an international scientific symposium LAW – COMMERCE – ECONOMY held from 23rd–25th of October 2019 in High Tatras Košice, Slovakia (eds. Suchoza, Jozef; Husár, Ján; Hucková, Reginá), Univerzita Pavla Jozefa Šafárika v Košiciach, 2019, 393–404.
KLEIN Tamás: Robotjog. In: Technológiai jog – Robotjog – Cyberjog (szerk.: Klein Tamás – Tóth András), Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2018, 179–215.
KOLOSVÁRY Bálint: A magyar magánjog tankönyve. Politzer-féle Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 19072.
Bert-Jaap KOOPS – Mireille HILDEBRANDT – David-Olivier JAQUETCHIFFELLE: Bridging the Accountability Gap. Rights for New Entities in the Information Society? Minnesota Journal of Law, Science & Technology Vol. 11, No. 2, 2010, 497–561.
MOÓR Gyula: A jogi személyek elmélete. MTA Jogtudományi Bizottság kiadványai 2, Budapest, 1931.
NAGY Teodóra: A jövő kihívásai: robotok és mesterséges intelligencia az alapjogi jogalanyiság tükrében. MTA Law Working Papers 2020/6., 1–23.
Giang NGUYEN – Stefan DLUGOLINSKY – Martin BOBÁK – Viet TRAN – Álvaro GARCÍA LÓPEZ – Ignacio HEREDIA – Peter MALÍK – Ladislav HLUCHÝIN: Machine Learning and Deep Learning frameworks and libraries for large-scale data mining: a survey. Artificial Intelligence Review 52, January 2019, 77–124.
Ugo PAGALLO: The Laws of Robots. Crimes, Contracts and Torts. Springer, Netherlands, 2013.
Ugo PAGALLO: Vital, Sophia, and Co. The Quest for the Legal Personhood of Robots. Information, 9, 230, 2018, 1–11.
Stephen PETERSEN: Designing People to Serve. In: Robot Ethics. The Ethical and Social Implications of Robotics. (Eds. Patric Lin – George Bekey – Keith Abney), MIT Press, Cambridge, Massachusetts–London, England, 2011, 283–298.
PUSZTAHELYI Réka: Bizalmunkra méltó MI. A mesterséges intelligencia fejlesztésének és alkalmazásának erkölcsi-etikai vonatkozásairól. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica XXXVII/2, 2019/2., 97–120.
Réka PUSZTAHELYI: Liability for intelligent robots from the viewpoint of the strict liability rule of the Hungarian Civil Code. Acta Universitatis Sapientiae Legal Studies 2019/2., 213–230.
Réka PUSZTAHELYI: Recent EU legislation relating to drones in the light of right to privacy. In: MultiScience XXXIII. microCAD International Multidisciplinary Scientific Conference (ed.: Tamás Kékesi), Miskolc-Egyetemváros, Miskolc, 2019, 1–9.
Réka PUSZTAHELYI: Reflections on civil liability for damages caused by unmanned aircrafts, Zbornik Radova Pravni Fakultet (Novi Sad) 2019/1., 311–326.
Réka PUSZTAHELYI: Strict liability implications of autonomous vehicles with a special view to programming choices in: Law, Commerce, Economy IX. Collection of Papers presented at an international scientific symposium LAW – COMMERCE – ECONOMY held from 23rd–25th of October 2019 in High Tatras Košice, Slovakia (eds. Jozef Suchoza – Ján Husár – Reginá Hucková), Univerzita Pavla Jozefa Šafárika v Košiciach, 2019, 468–478.
PUSZTAHELYI Réka: A veszélyes üzemi felelősség szabályozási környezete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2019.
Ioannis REVOLIDIS – Alan DAHI: The Peculiar Case of the Mushroom Picking Robot: Extra-contractual Liability in: Robotics, AI and the Future of Law (eds. Marcelo Corrales Compagnucci – Mark Fenwick – Nikolau Forgó), Springer Nature Singapore Pte. Ltd., Singapore, 2018, 59–79.
Jan-Erik SCHIRMER: Artificial Intelligence and Legal Personality: Introducing “Teilrechtsfähigkeit”: A Partial Legal Status Made in Germany. In: Regulating Artificial Intelligence. (Eds. Thomas Wischmeyer – Timo Rademacher), Springer International Publishing, Cham, 2020, 124–142.
Lawrence B. SOLUM: Legal Personhood for Artificial Intelligences. North Carolina Law Review Vol. 70, Issue 4 (1992), 1231–1287.
Gunther TEUBNER: Digitale Rechtssubjekte? Zum privatrechtlichen Status autonomer Softwareagenten. Digital Personhood? The Status of Autonomous Software Agents in Private Law. (Translated by: Jacob Watson), Ancilla Iuris 2018, 35–78.
Jacob TURNER: Robot Rules. Regulating Artificial Intelligence. Palgrave Macmillan, Cham, 2018.
Natasha VITA-MORE: History of Transhumanism. In: The Transhumanism Handbook. (Ed. Lee Newton), Springer Nature, Switzerland, 2019, 49–61.
Leon E. WEIN: The Responsibility of Intelligent Artifacts. Toward an Automation Jurisprudence. Harvard Journal of Law & Technology Volume 6, Fall 1992, 103–154.
ZŐDI Zsolt: Platformok, robotok és a jog. Új szabályozási kihívások az információs társadalomban. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018.
