Az észak-magyarország régió lakosságának mentális állapotjellemzői egy évvel a pandémia után
DOI:
https://doi.org/10.35925/j.multi.2024.1.4Kulcsszavak:
COVID–19-pandémia, mentális egészség, szociális, emocionális és pszichológiai jóllét, hátrá-nyos helyzetű lakosságAbsztrakt
A szerzők a keresztmetszeti kvantitatív kutatás során a pandémiát követő időszakban tapasztalható mentális állapotjellemzőket vizsgálták. A kutatás a depresszió, a szorongás és a stressz felmérése mellett a mentális állapotot és jóllétet védelmező és veszélyeztető tényezőinek feltárására irányult. A vizsgálatban összesen 1157 felnőtt válaszadó (n = 1157) vett részt (átlagéletkor: 36,1 év; szórás: 14,6). A válaszadók közül 791 fő (68,36%) az Észak-Magyarország régióban él, ők a vizsgálat almintáját képezik. A kérdőívben a szociodemográfiai adatokra vonatkozó kérdések mellett a szubjektív egészségi állapot, a vallásgyakorlás és a mentális egészség jellemzőinek feltárását célzó kérdések szerepeltek. Az eredmények arra utalnak, hogy a depresszió, a szorongás és a stressz vonatkozásában a nem, az iskolai végzettség, a település típusa, a családi kapcsolatok és a vallásgyakorlás is fontos szerepet töltenek be. A vizsgált minta mentális egészségszintje a magyar lakossági átlaga alatti, az országos értékekhez viszonyítva lényegesen rosszabb képet mutat.