Settlement and settlement policy in the Southern Great Plain from the expulsion of the Turks until 1944

Hajdú Zoltán

doi:10.32976/stratfuz.2023.21

Szerzők

Hajdú Zoltán KRTK Regionális Kutatások Intézete, Pécs

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.21

Kulcsszavak:

állami beavatkozás, telepítéspolitika, közigazgatási átszervezések, várospolitika

Absztrakt

1683-ban a török vereséget szenvedett Bécs ostromakor. A győztes keresztény koalíció megkezdte a török által megszállt magyar területek felszabadítását. 1686-ban felszabadult Buda, s ezzel forduló pont következett be a felszabadító háborúban. 1688-ban Kollonics Lipót és szakértői csapata kidolgozta a teljes visszafoglalás utáni időszakra vonatkozó, szinte minden lényegi kérdést átfogó reformtervét. Egészében nem fogadta el a Habsburg-ház, de sok elemét megvalósította. A leglkényegesebb elem a volt hódoltsági területek újbóli benépesítése volt. 1711 után kezdődtek meg igazán a tömeges betelepítések. Mária Terézia a Dél-Alföld területén kijelölte az új szabad királyi városokat, mint a térség jövőbeni központjait. A volt hódoltsági területen 1044 új, szabályos alaprajzú falut hoztak létre. A soknemzetiségűvé vált területen gyors helyreállítási, majd növekedési és gazdagodási folyamat bontakozozott ki. Az I. világháború, illetve az országhatárok és impérium változások alapvető következményekkel jártak a lakosság egymás közötti viszonyaira. Az új délszláv állam erőteljes etnopolitikát folytatott a kisebbségek (mindenek előtt a magyarok és németek ellen). A II. világháború alatt ismét változtak a határok, s visszatért a terület egy részére a magyar hatalom. A bukovinai székelyek betelepítésével 1941-ben a magyar kormány szintén etnopolitikát valósított meg, a kiszorított szerbek helyére telepítették őket. 1944 őszén a székelyek nagy része elmenekült a Dunántúlra. A helyben maradt magyarokra a térség történetének egyik legvéresebb megtorlása várt.

Információk a szerzőről

Hajdú Zoltán, KRTK Regionális Kutatások Intézete, Pécs

az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Hivatkozások

ACSÁDY I. 1896: Magyarország népessége a pramatica sanctio korában 1720-21. Budapest, Statisztikai Hivatal.

BÁTKY ZS. – KOGUTOWICZ K. (szerk.) 1921: Kogutowicz zsebatlasza az 1922. évre. Budapest, A Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya.

BELUSZKY P. 1990: A polgárosodás törékeny váza – városhálózatunk a századfordulón. – Tér és Társadalom, 4. 13 – 56.

BODOR A. 1914: A délmagyarországi telepítések története és hatása a mai közállapotokra. Budapest, Stephaneum nyomda.

BOROVSZKY S. (szerk.) 1909: Bács-Bodrog vármegye I - II. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest. Országos Monográfia Társaság.

BOROVSZY S. (szerk.) 1912: Torontál vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, Országos Monográfia Társaság.

BOROVSZKY S. (szerk.) 1914: Temes vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, Országos Monográfia Társaság.

BOROVSZKY S. (szerk.) 1914: Temesvár. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, Országos Monográfia Társaság.

CZOCH G. _ SZABÓ G. – ZSINKA L. 1993: Változások a magyar város- és településrendszerben 1784 és 1910 között. – AETAS 4. 113 – 133.

CSIZMADIA A. 1979: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Gondolat Kiadó, Budapest, 585 p.

CSKŐKE M. 2022: Bácska és a bukovinai székelyek. – Művelődés, LXXV. évf. február.

CSUKA J. (1941) Délvidéki városaink. - Délvidéki Szemle, 121-125.

EDELÉNYI-SZABÓ D. 1928: Magyarország közjogi alkatrészeinek területváltozásai. – Statisztikai szemle 6. évf. 6. sz. 648-714.

FOLLAJTÁR E. (1942): Baranya vármegye eltűnt helységei. Pécs, Magyar Szociográfiai Intézet. Községi adattár 4. szám.

GAVRILOVIC, S. 1991: A szerbség magyarországi bevándorlásának és megtelepedésének kérdései. In: ZOMBORI I. (szerk.) A szerbek Magyarországon. Szeged, Móra Ferenc Múzeum.

GULYÁS L. 2013: A Délvidék története, No. 3. (Trianontól a királyi Jugoszlávia összeomlásáig, 1941). Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására.

HAJDÚ Z. 2014/a: A modern magyar nagyvárosok kialakulásának és fejlődésének alapkérdései a dualizmus kori magyar tudományos irodalomban. – Erdélyi Múzeum, LXXVI. kötet, 4. sz. 255 – 271.

HAJDÚ Z. 2014/b: A városba tódulás és városfejlődés a dualizmus korszakában Magyarországon. In: TAKÁCS Z. – RICZ A. (szerk.) Regionális kaleidoszkóp. Szabadka Regionális Tudományos Társaság. 81 -90.

HORNYÁK Á. 2018: A Délvidék a délszláv állam közigazgatásában 1918 – 1941. Magyar Közigazgatás, 1. 76 – 93.

HORNYIK M. 1985: A Délbácska története (1920-1929). Újvidék, A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete.

KOGUTOWICZ K. 1922: Osztrák vélemény a Monarchia geográfiai alapjairól. – Föld és Ember, I. évf. 2. sz. 97-104.

KOCSIS K. 1989: Vegyes etnikumú területek társadalmának népességföldrajzi kutatása Szlovákia és a Vajdaság példáján. Debrecen. Studia Geographica, No. 6. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetének kiadványa. KÓKAI S. 2010: A Bánság történeti földrajza. Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola Földrajzi Tanszéke.

JUHÁSZ P. 2020: Egy példa a népességcserére a Délvidék pusztulása a török háborúkban. – Létünk, 1. sz. 7-30.

MARUZSA Z. 2008: A Vajdaság, mint történeti régió. Közép-európai Közlemények, 1. 71-79.

MÁK F. 2013: Magyarok a Vajdaságban, 1918-1945. Kronológia. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.

MENDÖL T. 1939: Az új települési rend. In: DOMANOVSZKY S. (szerk.) Magyar művelődéstörténet, IV. kötet. Barokk és felvilágosodás, Budapest, 167 – 189.

MIRNICS K. 2000: A vajdasági magyar népesség fejlődésének fő vonulatai napjainkig. In: GÁBRITYNÉ MOLNÁR I. – MIRNICS ZS. (szerk.) Vajdasági marasztaló. MTT Könyvtár 3. Szabadka.

NAGY I. (szerk.) 2007: Vajdaság. A Kárpát-medence régiói 7.Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó.

Népszámlálás 1870: A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején vlégrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal. Pest, 1871.

PAPP Á. 1997: A Délvidék magyar újratelepítése 1699 és 1945 között. – Létünk, 27. 3-4. 308-331.

PORTMANN, M. 2016: ’Ethnic clensing’ in peace time? Yugoslav/Serb colonization projects in Vojvodina in the twentieth century. – Journal of Genocide Research, 18. 4. 447-462.

PRINZ GY. – CHOLNOKY J. – TELEKI P. – BARTUCZ L. é. n.: Magyar föld, Magyar faj.

PRINZ GYULA é. n. Magyar földrajz III. kötet. Az államföldrajzi kép. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 494 p.

SAJTI E. (szerk.) 1989: Jugoszlávia 1918-1941. Dokumentumok. Társadalomtudományi Kör, Szeged.

SAJTI E. 2004: Impériumváltások, revízió, kisebbségek. Magyarok Jugoszláviában, 1917 – 1948. Napvilág Kiadó, Budapest.

SZÁNTAY A. 2008: Regionális igazgatás a 18. századi Magyarországon. – Történelmi Szemle L. évf. 1. sz. 313-333.

SZÉCHENYI I. 1848: A magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony, Belnay.

THIRRING G. 1938: Magyarország népessége II. József korában. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

VARGA J. J. 1991: Berendezési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában. Az „Einrichtungswerk.”. – Századok, 125. évf. 1 – 2. szám, 449 – 488.