Settlement and settlement policy in the Southern Great Plain from the expulsion of the Turks until 1944

Zoltán  Hajdú

doi:10.32976/stratfuz.2023.21

Authors

Zoltán Hajdú KRTK Regionális Kutatások Intézete, Pécs

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.21

Keywords:

state intervention, settlement policy, administrative reorganizations, urban policy

Abstract

In 1683, the Turks were defeated during the siege of Vienna. The victorious Christian coalition began the liberation of the Hungarian territories occupied by the Turks. In 1686 Buda was liberated, which marked a turning point in the war of liberation. In 1688, Leopold Kollonics and his team of experts elaborated a reform plan for the period after complete reconquest, covering almost all essential issues. As a whole, it was not accepted by the House of Habsburg, but implemented many of its elements. The most delicate element was the repopulation of the former conquered territories. It was after 1711 that mass settlements really began. Maria Theresa designated the new free royal cities in the Southern Great Plain as future centers of the region. In the former territory of occupation, 1044 new villages with regular layout were established. The multi-ethnic area underwent a rapid process of recovery, followed by growth and enrichment. After the World War I, the new South Slavic state pursued a strong ethno-policy against minorities (above all Hungarians and Germans). During World War II, the borders changed again, and Hungarian power returned to part of the territory. By settling the Szeklers of Bukovina in 1941, he also implemented an ethnopolicy, they were resettled in place of the displaced Serbs. In the autumn of 1944, most of the Szeklers fled to Transdanubia. The remaining Hungarians faced one of the bloodiest reprisals in the history of the region.

Author Biography

Zoltán Hajdú, KRTK Regionális Kutatások Intézete, Pécs

az MTA doktora, tudományos tanácsadó

References

ACSÁDY I. 1896: Magyarország népessége a pramatica sanctio korában 1720-21. Budapest, Statisztikai Hivatal.

BÁTKY ZS. – KOGUTOWICZ K. (szerk.) 1921: Kogutowicz zsebatlasza az 1922. évre. Budapest, A Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya.

BELUSZKY P. 1990: A polgárosodás törékeny váza – városhálózatunk a századfordulón. – Tér és Társadalom, 4. 13 – 56.

BODOR A. 1914: A délmagyarországi telepítések története és hatása a mai közállapotokra. Budapest, Stephaneum nyomda.

BOROVSZKY S. (szerk.) 1909: Bács-Bodrog vármegye I - II. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest. Országos Monográfia Társaság.

BOROVSZY S. (szerk.) 1912: Torontál vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, Országos Monográfia Társaság.

BOROVSZKY S. (szerk.) 1914: Temes vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, Országos Monográfia Társaság.

BOROVSZKY S. (szerk.) 1914: Temesvár. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, Országos Monográfia Társaság.

CZOCH G. _ SZABÓ G. – ZSINKA L. 1993: Változások a magyar város- és településrendszerben 1784 és 1910 között. – AETAS 4. 113 – 133.

CSIZMADIA A. 1979: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Gondolat Kiadó, Budapest, 585 p.

CSKŐKE M. 2022: Bácska és a bukovinai székelyek. – Művelődés, LXXV. évf. február.

CSUKA J. (1941) Délvidéki városaink. - Délvidéki Szemle, 121-125.

EDELÉNYI-SZABÓ D. 1928: Magyarország közjogi alkatrészeinek területváltozásai. – Statisztikai szemle 6. évf. 6. sz. 648-714.

FOLLAJTÁR E. (1942): Baranya vármegye eltűnt helységei. Pécs, Magyar Szociográfiai Intézet. Községi adattár 4. szám.

GAVRILOVIC, S. 1991: A szerbség magyarországi bevándorlásának és megtelepedésének kérdései. In: ZOMBORI I. (szerk.) A szerbek Magyarországon. Szeged, Móra Ferenc Múzeum.

GULYÁS L. 2013: A Délvidék története, No. 3. (Trianontól a királyi Jugoszlávia összeomlásáig, 1941). Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására.

HAJDÚ Z. 2014/a: A modern magyar nagyvárosok kialakulásának és fejlődésének alapkérdései a dualizmus kori magyar tudományos irodalomban. – Erdélyi Múzeum, LXXVI. kötet, 4. sz. 255 – 271.

HAJDÚ Z. 2014/b: A városba tódulás és városfejlődés a dualizmus korszakában Magyarországon. In: TAKÁCS Z. – RICZ A. (szerk.) Regionális kaleidoszkóp. Szabadka Regionális Tudományos Társaság. 81 -90.

HORNYÁK Á. 2018: A Délvidék a délszláv állam közigazgatásában 1918 – 1941. Magyar Közigazgatás, 1. 76 – 93.

HORNYIK M. 1985: A Délbácska története (1920-1929). Újvidék, A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete.

KOGUTOWICZ K. 1922: Osztrák vélemény a Monarchia geográfiai alapjairól. – Föld és Ember, I. évf. 2. sz. 97-104.

KOCSIS K. 1989: Vegyes etnikumú területek társadalmának népességföldrajzi kutatása Szlovákia és a Vajdaság példáján. Debrecen. Studia Geographica, No. 6. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetének kiadványa. KÓKAI S. 2010: A Bánság történeti földrajza. Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola Földrajzi Tanszéke.

JUHÁSZ P. 2020: Egy példa a népességcserére a Délvidék pusztulása a török háborúkban. – Létünk, 1. sz. 7-30.

MARUZSA Z. 2008: A Vajdaság, mint történeti régió. Közép-európai Közlemények, 1. 71-79.

MÁK F. 2013: Magyarok a Vajdaságban, 1918-1945. Kronológia. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.

MENDÖL T. 1939: Az új települési rend. In: DOMANOVSZKY S. (szerk.) Magyar művelődéstörténet, IV. kötet. Barokk és felvilágosodás, Budapest, 167 – 189.

MIRNICS K. 2000: A vajdasági magyar népesség fejlődésének fő vonulatai napjainkig. In: GÁBRITYNÉ MOLNÁR I. – MIRNICS ZS. (szerk.) Vajdasági marasztaló. MTT Könyvtár 3. Szabadka.

NAGY I. (szerk.) 2007: Vajdaság. A Kárpát-medence régiói 7.Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó.

Népszámlálás 1870: A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején vlégrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal. Pest, 1871.

PAPP Á. 1997: A Délvidék magyar újratelepítése 1699 és 1945 között. – Létünk, 27. 3-4. 308-331.

PORTMANN, M. 2016: ’Ethnic clensing’ in peace time? Yugoslav/Serb colonization projects in Vojvodina in the twentieth century. – Journal of Genocide Research, 18. 4. 447-462.

PRINZ GY. – CHOLNOKY J. – TELEKI P. – BARTUCZ L. é. n.: Magyar föld, Magyar faj.

PRINZ GYULA é. n. Magyar földrajz III. kötet. Az államföldrajzi kép. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 494 p.

SAJTI E. (szerk.) 1989: Jugoszlávia 1918-1941. Dokumentumok. Társadalomtudományi Kör, Szeged.

SAJTI E. 2004: Impériumváltások, revízió, kisebbségek. Magyarok Jugoszláviában, 1917 – 1948. Napvilág Kiadó, Budapest.

SZÁNTAY A. 2008: Regionális igazgatás a 18. századi Magyarországon. – Történelmi Szemle L. évf. 1. sz. 313-333.

SZÉCHENYI I. 1848: A magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony, Belnay.

THIRRING G. 1938: Magyarország népessége II. József korában. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

VARGA J. J. 1991: Berendezési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában. Az „Einrichtungswerk.”. – Századok, 125. évf. 1 – 2. szám, 449 – 488.