Nagyvárosfejlődés Szerbiában – Belgrád, Újvidék, Nis, Kragujevac és Szabadka pozíciói

Rácz Szilárd

doi:10.32976/stratfuz.2023.27

Szerzők

Rácz Szilárd KRTK Regionális kutatások Intézete

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.27

Kulcsszavak:

urbanizáció, városfejlődés, Délkelet-Európa, Nyugat-Balkán, Szerbia

Absztrakt

A tanulmány célja áttekinteni Szerbia nagyvárosainak fejlődését a rendszerváltozást követő időszakban. Bevezetésképpen bemutatásra kerül Szerbia fekvése, geopolitikai helyzete, valamint a Balkán városhálózati és térszerkezeti fejlődése történeti kontextusban. Az elmúlt bő három évtizedben Szerbia államberendezkedése több alapvető átalakuláson ment keresztül, amely
jelentős hatással volt a városok fejlődésére, ez a közigazgatási és térszerkezeti jellemzők átalakulása mentén kerül elemzésre. Végül az öt nagyváros – Belgrád, Újvidék, Nis, Kragujevac és Szabadka – fejlődését, gazdasági és demográfiai folyamatait vizsgálja részletesen a tanulmány.

Információk a szerzőről

Rácz Szilárd, KRTK Regionális kutatások Intézete

PhD, tudományos főmunkatárs

Hivatkozások

ARANDARENKO, M. – ALEKSIĆ, D., – LONČAR, D. (2021): Expansion of direct investment and resilience of Serbian labour market: A regional and sectoral perspective. Ekonomika preduzeća, 3-4. 203-216.

BAKÓ T. – RÁCZ SZ. (2020): Szerbiai városok és önkormányzatok fejlődésének alakulása. In: Péti Márton et al. (szerk.) Multidiszciplináris tanulmánykötet a Kárpát-medence és magyarságának egyes társadalmi, gazdasági, környezeti jelenségeiről és kihívásairól. Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 31-37.

BAKÓ T. (2019a): A szerb gazdaságpolitika kettőssége – pénzügyi stabilitás, de nem elég gyors növekedés. In: Gál Z. – Ricz A. (szerk.) A környezet és a határok kutatója: Tiszteletkötet Nagy Imre 65. születésnapja alkalmából. Szabadka: Regionális Tudományi Társaság, 359-

BAKÓ T. (2019b): A jugoszláv gazdaság jellemzői a széthullás időszakában 1991–2000. In: Gulyás L. (szerk.) A Délvidék története: Titótól Milosevicig 1944–2000. Szeged: Egyesület Közép-Európa Kutatására, 104-114.

BAKÓ T. (2021): Második Jugoszláviától a mai Szerbiáig – Gazdaságpolitikai, területi és közigazgatási összefüggések. PhD-disszertáció. Győr: SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola.

CVIJIČ, J. (2009): A Balkán-félsziget és a délszláv országok – Az emberföldrajz alapjai. Szabadka–Újvidék: Kiss Lajos Néprajzi Társaság – Vajdasági Művelődési Intézet.

ERDŐSI F. (2005): A Balkán közlekedésének főbb földrajzi jellemzői. Balkán Füzetek, 3.

FARAGÓ L. – HAJDÚ Z. – RÁCZ SZ. (2012): Államosodás – városhálózat – térszerkezet. Magyar Tudomány, 4. 389-406.

GÁL Z. – RÁCZ SZ. (2014): Városok fejlődése és pénzintézeti funkciói a mai Vajdaság területén a dualizmus időszakában. In: Takács Z. – Ricz A. (szerk.): Regionális kaleidoszkóp. Szabadka: Regionális Tudományi Társaság, 91-102.

GRAOVAC, A. – DJOKIC, J. (2008): Implosive sprawl – Belgrade case study. Dalian: 44th ISoCaRP Congress.

HAJDÚ Z. – ILLÉS I. – RAFFAY Z. (szerk.) (2007): Délkelet-Európa: államhatárok, határon átnyúló kapcsolatok, térstruktúrák. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja.

HAJDÚ Z. – SZÜGYI É. (2015): Szerbia. In: Horváth Gy. (szerk.) Kelet- és Közép-Európa régióinak portréi. Budapest: Kossuth Kiadó, 385-408.

HAJDÚ, Z. – HORECZKI, R. – RÁCZ, SZ. (2018): Changing settlement networks in Central and Eastern Europe with special regard to urban networks. In: Lux, G. – Horváth Gy. (eds) The Routledge handbook to regional development in Central and Eastern Europe. Abingdon–New York: Routledge, 123-140.

HAJDÚ, Z. – RÁCZ, SZ. (2011): Urbanisation, state formation processes and new capital cities in the Western Balkans. AUPO Geographica, 2. 63-77.

HAJDÚ, Z. (2003): Az intézményes Balkán-kutatás kialakulásának és fejlődésének problémái Magyarországon 1948-ig, különös tekintettel a földrajzi kutatásokra. Balkán Füzetek, 1.

HAJDÚ, Z. (2022): A Balkán-félsziget és a Kárpát-medence kontaktzónája: birodalmi és államhatárok permanens konfliktusa. In: Nemes N. J. – Pálné K. I. (szerk.) A regionalizmus: az elmélettől a gyakorlatig. Pécs: Publikon Kiadó, 45-58.

HIRT, S. (2009): City Profile: Belgrade, Serbia. Cities, 5. 293-303.

HUSZKA B. – BAKÓ T. (2007): Észak-Vajdaság Magyar Többségű Községeinek Gazdasága. Budapest: Európai Összehasonlító Kisebbségkutató Közalapítvány.

ILLÉS I. (2002): Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Átalakulás, integráció, régiók. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó.

LŐRINCZNÉ BENCZE, E. (2018): The EU and Regional Cooperation in Southeast Europe. Central European Political Science Review, 71. 27-54.

LUKIC, T. – STOJSAVLJEVIC, R. – DURDEV, B. – NAGY, I. – DERCAN, B. (2012): Depopulation in the Western Balkan countries. European Journal of Geography, 2. 6-23.

LUKIĆ, V. (2013): Population Trends in Serbia and the Implications for Settlement System. Forum Geografic, 1. 67-74.

MILJANOVIĆ D. – VUKSANOVIĆ-MACURA, Z. – DOLJAK, D. (2023): Rethinking the spatial transformation of postsocialist cities: Shrinking, sprawling or densifying. Cities, 140. 104443.

NAGY I. (2015): Szerbia térszerkezeti felosztása és annak tükröződése az egyetemi hallgatók mentális térképében. In: Hardi T. (szerk.) Terek és tér-képzetek: Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában. Somorja–Győr: Fórum Kisebbségkutató Intézet – MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 303-320.

NAGY I. (2023): Újvidék (Novi Sad) városfejlődésének és regionális szerepkörének sajátosságai. Észak-magyarországi Stratégia Füzetek. Aktuális szám.

NAGY I. (szerk.) (2007): Vajdaság. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg Campus Kiadó. (A Kárpát-medence régiói, 7).

NAGY, I. – RICZ, A. (2017): The Willingness and Preparedness of Local Governments in Ap Vojvodina/Serbia to Grip and Use Development Funds of the European Union. Deturope, 2. 118-128.

ÖIR (2006): Metropolitan Networking in CenSE backed by North-South Rail Corridors. Final Report of the Pilot Projects. Wien: Österreichisches Institut für Raumplanung.

PINTÉR T. (2016): Az Európai Unió bővítése – Szerbia integrációjának kérdései. PhDdisszertáció. Győr: SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola.

RÁCZ SZ. (2011): Déli szomszédsági városhálózatok és hatások. In: Cieger A. (szerk.) Terek, tervek, történetek. Az identitás történetének térbeli keretei 2. Budapest: Atelier, 211-237.

RÁCZ SZ. (2017): A posztszocialista Délkelet-Európa térszerkezeti és városhálózati folyamatai. PhD-disszertáció. Pécs: PTE Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.

RÁCZ, SZ. (2014): New Integration Period? Changing Tendencies of the Urban Network in South East Europe. Deturope, 2. 46-63.

RAMET, S. P. (2006): The three Yugoslavias: State-building and legitimation, 1918–2005. Washington DC: Woodrow Wilson Center Press.

RAPP (2010): Spatial Plan of the Republic of Serbia 2010–2014–2020. Abridged version. Belgrade: Republic of Serbia Ministry of Environment and Spatial Planning Republic Agency for Spatial Planning.

REMÉNYI P. (2009): A Nyugat-Balkán határai és települési, regionális sajátosságai. In: Kobolka I., – Pap N. (szerk.) A Nyugat-Balkán. Budapest: MK Katonai Biztonsági Hivatala, 65-111.

REMÉNYI P. (2023): A Vajdaság városhálózata a 2020-as évek elején. Észak-magyarországi Stratégia Füzetek. Aktuális szám.

RICZ A. (2018): A határon átívelő programok hatásai a Vajdaság területi fejlődésére. Tér és Társadalom, 1. 161-179.

RZS (2023): 2022 Census of Population, Households and Dwellings. Ethnicity - Data by municipalities and cities. Belgrade: Statistical Office of the Republic of Serbia. https://publikacije.stat.gov.rs/G2023/PdfE/G20234001.pdf

SBRA (2022): Извештај о Сто нај... Привредних друштава 2021. Подаци из редовних годишњих финансијских извештаја. Београд: Агенција за Привредне Регистре. https://www.apr.gov.rs/upload/Portals/0/GFI_2022/Publikacije/Sto_naj...privrednih_drustav a_u_RS_16_11_2022.pdf

SZÜGYI É. (2013): Régiók és regionalizmus Szerbiában. Deturope, 3. 105-126.

TOŠIĆ, B. – ĐORĐEVIĆ, J. (2004): The settlements of the Belgrade region. Geographica Pannonica, 8. 43-46.

UVALIĆ, M. – BARTLETT, W. (2021): Regional disparities and regional development policies in Serbia. Belgrade: Friedrich-Ebert-Stiftung.

VUKOVIĆ, D. – JOVANOVIĆ, A. – ZAKIĆ, N. & VUKOTIĆ, S. (2012): Nomenclature of Statistical Territorial Units: Possibilities of Application in Serbia. Journal of Geographical Institute “Jovan Cvijić” SASA, 2. 11-24.

ZEKOVIĆ, S. (2009): Regional competitiveness and territorial industrial development in Serbia. Spatium, 21. 27-38.

ŽIVANOVIĆ, V. – JOKSIMOVIĆ, M. – GOLIĆ, R. – MALINIĆ, V. – KRSTIĆ, F. – SEDLAK, M. – KOVJANIĆ, A. (2022): Depopulated and Abandoned Areas in Serbia in the 21st Century – From a Local to a National Problem. Sustainability, 14. 10765.

ŽIVANOVIĆ, V. – PAVLOVIĆ M. – KOVJANIĆ A. – TOŠIĆ D. – KRSTIĆ, F. (2021): Concept of polycentricity - the differences between development policies and spatial reality. Journal of the Geographical Institute “Jovan Cvijić” SASA, 1. 75-90.

ŽIVANOVIĆ, Z. – TOŠIĆ, B. – NIKOLIĆ, T. – GATARIĆ, D. (2019): Urban System in Serbia – The Factor in the Planning of Balanced Regional Development. Sustainability, 11. 4168.

ŽIVANOVIĆ, Z. – TOŠIĆ, B. (2017): Defining urban regions in Serbia. Geographica Pannonica, 21. 85-95.