Nagyvárosfejlődés Szerbiában – Belgrád, Újvidék, Nis, Kragujevac és Szabadka pozíciói

Szilárd Rácz

doi:10.32976/stratfuz.2023.27

Authors

Szilárd Rácz Centre for Economic and Regional Studies

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.27

Keywords:

urbanization, urban development, Southeast Europe, Western Balkans, Serbia

Abstract

The aim of the study is to review the development of the cities of Serbia in the post-Yugoslav period. In the introduction, the geographical location and geopolitical situation of Serbia will be presented, as well as the general development of the urban network and spatial structure of the Balkans in a historical context. Over the last three decades, the state structure of Serbia has undergone several fundamental transformations, which have had a significant impact on the development of cities. This is analysed in terms of the transformation of administrative and spatial characteristics. Finally, the development, economic and demographic processes of the five cities of Belgrade, Novi Sad, Nis, Kragujevac and Subotica are examined in detail.

Author Biography

Szilárd Rácz, Centre for Economic and Regional Studies

PhD

References

ARANDARENKO, M. – ALEKSIĆ, D., – LONČAR, D. (2021): Expansion of direct investment and resilience of Serbian labour market: A regional and sectoral perspective. Ekonomika preduzeća, 3-4. 203-216.

BAKÓ T. – RÁCZ SZ. (2020): Szerbiai városok és önkormányzatok fejlődésének alakulása. In: Péti Márton et al. (szerk.) Multidiszciplináris tanulmánykötet a Kárpát-medence és magyarságának egyes társadalmi, gazdasági, környezeti jelenségeiről és kihívásairól. Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 31-37.

BAKÓ T. (2019a): A szerb gazdaságpolitika kettőssége – pénzügyi stabilitás, de nem elég gyors növekedés. In: Gál Z. – Ricz A. (szerk.) A környezet és a határok kutatója: Tiszteletkötet Nagy Imre 65. születésnapja alkalmából. Szabadka: Regionális Tudományi Társaság, 359-

BAKÓ T. (2019b): A jugoszláv gazdaság jellemzői a széthullás időszakában 1991–2000. In: Gulyás L. (szerk.) A Délvidék története: Titótól Milosevicig 1944–2000. Szeged: Egyesület Közép-Európa Kutatására, 104-114.

BAKÓ T. (2021): Második Jugoszláviától a mai Szerbiáig – Gazdaságpolitikai, területi és közigazgatási összefüggések. PhD-disszertáció. Győr: SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola.

CVIJIČ, J. (2009): A Balkán-félsziget és a délszláv országok – Az emberföldrajz alapjai. Szabadka–Újvidék: Kiss Lajos Néprajzi Társaság – Vajdasági Művelődési Intézet.

ERDŐSI F. (2005): A Balkán közlekedésének főbb földrajzi jellemzői. Balkán Füzetek, 3.

FARAGÓ L. – HAJDÚ Z. – RÁCZ SZ. (2012): Államosodás – városhálózat – térszerkezet. Magyar Tudomány, 4. 389-406.

GÁL Z. – RÁCZ SZ. (2014): Városok fejlődése és pénzintézeti funkciói a mai Vajdaság területén a dualizmus időszakában. In: Takács Z. – Ricz A. (szerk.): Regionális kaleidoszkóp. Szabadka: Regionális Tudományi Társaság, 91-102.

GRAOVAC, A. – DJOKIC, J. (2008): Implosive sprawl – Belgrade case study. Dalian: 44th ISoCaRP Congress.

HAJDÚ Z. – ILLÉS I. – RAFFAY Z. (szerk.) (2007): Délkelet-Európa: államhatárok, határon átnyúló kapcsolatok, térstruktúrák. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja.

HAJDÚ Z. – SZÜGYI É. (2015): Szerbia. In: Horváth Gy. (szerk.) Kelet- és Közép-Európa régióinak portréi. Budapest: Kossuth Kiadó, 385-408.

HAJDÚ, Z. – HORECZKI, R. – RÁCZ, SZ. (2018): Changing settlement networks in Central and Eastern Europe with special regard to urban networks. In: Lux, G. – Horváth Gy. (eds) The Routledge handbook to regional development in Central and Eastern Europe. Abingdon–New York: Routledge, 123-140.

HAJDÚ, Z. – RÁCZ, SZ. (2011): Urbanisation, state formation processes and new capital cities in the Western Balkans. AUPO Geographica, 2. 63-77.

HAJDÚ, Z. (2003): Az intézményes Balkán-kutatás kialakulásának és fejlődésének problémái Magyarországon 1948-ig, különös tekintettel a földrajzi kutatásokra. Balkán Füzetek, 1.

HAJDÚ, Z. (2022): A Balkán-félsziget és a Kárpát-medence kontaktzónája: birodalmi és államhatárok permanens konfliktusa. In: Nemes N. J. – Pálné K. I. (szerk.) A regionalizmus: az elmélettől a gyakorlatig. Pécs: Publikon Kiadó, 45-58.

HIRT, S. (2009): City Profile: Belgrade, Serbia. Cities, 5. 293-303.

HUSZKA B. – BAKÓ T. (2007): Észak-Vajdaság Magyar Többségű Községeinek Gazdasága. Budapest: Európai Összehasonlító Kisebbségkutató Közalapítvány.

ILLÉS I. (2002): Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Átalakulás, integráció, régiók. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó.

LŐRINCZNÉ BENCZE, E. (2018): The EU and Regional Cooperation in Southeast Europe. Central European Political Science Review, 71. 27-54.

LUKIC, T. – STOJSAVLJEVIC, R. – DURDEV, B. – NAGY, I. – DERCAN, B. (2012): Depopulation in the Western Balkan countries. European Journal of Geography, 2. 6-23.

LUKIĆ, V. (2013): Population Trends in Serbia and the Implications for Settlement System. Forum Geografic, 1. 67-74.

MILJANOVIĆ D. – VUKSANOVIĆ-MACURA, Z. – DOLJAK, D. (2023): Rethinking the spatial transformation of postsocialist cities: Shrinking, sprawling or densifying. Cities, 140. 104443.

NAGY I. (2015): Szerbia térszerkezeti felosztása és annak tükröződése az egyetemi hallgatók mentális térképében. In: Hardi T. (szerk.) Terek és tér-képzetek: Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában. Somorja–Győr: Fórum Kisebbségkutató Intézet – MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 303-320.

NAGY I. (2023): Újvidék (Novi Sad) városfejlődésének és regionális szerepkörének sajátosságai. Észak-magyarországi Stratégia Füzetek. Aktuális szám.

NAGY I. (szerk.) (2007): Vajdaság. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg Campus Kiadó. (A Kárpát-medence régiói, 7).

NAGY, I. – RICZ, A. (2017): The Willingness and Preparedness of Local Governments in Ap Vojvodina/Serbia to Grip and Use Development Funds of the European Union. Deturope, 2. 118-128.

ÖIR (2006): Metropolitan Networking in CenSE backed by North-South Rail Corridors. Final Report of the Pilot Projects. Wien: Österreichisches Institut für Raumplanung.

PINTÉR T. (2016): Az Európai Unió bővítése – Szerbia integrációjának kérdései. PhDdisszertáció. Győr: SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola.

RÁCZ SZ. (2011): Déli szomszédsági városhálózatok és hatások. In: Cieger A. (szerk.) Terek, tervek, történetek. Az identitás történetének térbeli keretei 2. Budapest: Atelier, 211-237.

RÁCZ SZ. (2017): A posztszocialista Délkelet-Európa térszerkezeti és városhálózati folyamatai. PhD-disszertáció. Pécs: PTE Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.

RÁCZ, SZ. (2014): New Integration Period? Changing Tendencies of the Urban Network in South East Europe. Deturope, 2. 46-63.

RAMET, S. P. (2006): The three Yugoslavias: State-building and legitimation, 1918–2005. Washington DC: Woodrow Wilson Center Press.

RAPP (2010): Spatial Plan of the Republic of Serbia 2010–2014–2020. Abridged version. Belgrade: Republic of Serbia Ministry of Environment and Spatial Planning Republic Agency for Spatial Planning.

REMÉNYI P. (2009): A Nyugat-Balkán határai és települési, regionális sajátosságai. In: Kobolka I., – Pap N. (szerk.) A Nyugat-Balkán. Budapest: MK Katonai Biztonsági Hivatala, 65-111.

REMÉNYI P. (2023): A Vajdaság városhálózata a 2020-as évek elején. Észak-magyarországi Stratégia Füzetek. Aktuális szám.

RICZ A. (2018): A határon átívelő programok hatásai a Vajdaság területi fejlődésére. Tér és Társadalom, 1. 161-179.

RZS (2023): 2022 Census of Population, Households and Dwellings. Ethnicity - Data by municipalities and cities. Belgrade: Statistical Office of the Republic of Serbia. https://publikacije.stat.gov.rs/G2023/PdfE/G20234001.pdf

SBRA (2022): Извештај о Сто нај... Привредних друштава 2021. Подаци из редовних годишњих финансијских извештаја. Београд: Агенција за Привредне Регистре. https://www.apr.gov.rs/upload/Portals/0/GFI_2022/Publikacije/Sto_naj...privrednih_drustav a_u_RS_16_11_2022.pdf

SZÜGYI É. (2013): Régiók és regionalizmus Szerbiában. Deturope, 3. 105-126.

TOŠIĆ, B. – ĐORĐEVIĆ, J. (2004): The settlements of the Belgrade region. Geographica Pannonica, 8. 43-46.

UVALIĆ, M. – BARTLETT, W. (2021): Regional disparities and regional development policies in Serbia. Belgrade: Friedrich-Ebert-Stiftung.

VUKOVIĆ, D. – JOVANOVIĆ, A. – ZAKIĆ, N. & VUKOTIĆ, S. (2012): Nomenclature of Statistical Territorial Units: Possibilities of Application in Serbia. Journal of Geographical Institute “Jovan Cvijić” SASA, 2. 11-24.

ZEKOVIĆ, S. (2009): Regional competitiveness and territorial industrial development in Serbia. Spatium, 21. 27-38.

ŽIVANOVIĆ, V. – JOKSIMOVIĆ, M. – GOLIĆ, R. – MALINIĆ, V. – KRSTIĆ, F. – SEDLAK, M. – KOVJANIĆ, A. (2022): Depopulated and Abandoned Areas in Serbia in the 21st Century – From a Local to a National Problem. Sustainability, 14. 10765.

ŽIVANOVIĆ, V. – PAVLOVIĆ M. – KOVJANIĆ A. – TOŠIĆ D. – KRSTIĆ, F. (2021): Concept of polycentricity - the differences between development policies and spatial reality. Journal of the Geographical Institute “Jovan Cvijić” SASA, 1. 75-90.

ŽIVANOVIĆ, Z. – TOŠIĆ, B. – NIKOLIĆ, T. – GATARIĆ, D. (2019): Urban System in Serbia – The Factor in the Planning of Balanced Regional Development. Sustainability, 11. 4168.

ŽIVANOVIĆ, Z. – TOŠIĆ, B. (2017): Defining urban regions in Serbia. Geographica Pannonica, 21. 85-95.