A horvát-magyar határ menti együttmőködés főbb aspektusai és leképeződései Barcs és Zala megye példáján
Kulcsszavak:
határon átnyúló és határ menti kapcsolatok, Barcs, horvát-magyar-szlovén hármas határAbsztrakt
A trianoni béke diktátumig déli szomszédunkat és hazánkat csak egy közigazgatási határ választotta el egymástól. A két világháború között az átjárhatóság és a gazdasági kooperáció akadálytalan működött. Gyakori volt, hogy a szomszédos államban jelentős határ menti földbirtokkal rendelkeztek a másik fél állampolgárai. Ez jelentősen megváltozott az államszocializmus idején. Az ötvenes évek ellenséges viszonyát, a hatvanas évektől – elsősorban a mezőgazdaságban és a kereskedelemben megnyilvánuló – kooperáció váltotta fel. A rendszerváltozás utáni polgárháborús időszak rövid időre megállította a kedvező tendenciákat. Csak az ezredforduló után, az EU-hoz való közeledésünkkel, majd a magyar csatlakozással kapott a kooperáció újabb lendület. A tanulmányban két esettanulmány, Barcs és a horvát-magyar-szlovén hármas határ alapján szeretnénk bemutatni a határ mente sajátosságait és jövőbeli fejlődési lehetőségeit. Ez utóbbiak megvalósulásához szükséges Horvátország EU csatlakozása és a schengeni övezetbe való belépése.
Hivatkozások
Erdősi F. (1971): Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről. In: Kanyar J. (szerk.): Somogy megye múltjából, Kaposvár, pp. 181-212.
Erdősi F. (1986): Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a XIX. század második felében. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, Pécs, pp. 383-416.
Golobics P. (1995): A határ menti térségek városainak szerepe az interregionális együttműködésben. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs.
Golobics P. (2001): A határ menti térségek/régiók együttműködésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Tanszékeiről. Pécs.
Gulyás L. (2005): Két régió - Felvidék és Vajdaság – sorsa az Osztrák-Magyar Monarchiától napjainkig. Hazai Térségfejlesztő Rt. Hn.
Golobics P. – Merza P. – Tasnádi P. (2005): A Phare CBC és az Interreg III. A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program megvalósítása a Dél-Dunántúlon. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs.
Hajdú Z. (1996): A magyar-horvát határ menti együttműködés dilemmái. In: Pál Á. - Szonokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. JATE, Szeged, pp. 306-312.
Hajdú Z. (2008): A magyar–horvát határ történeti, közjogi, közigazgatási kérdései 1918-ig. (Történeti és politikai földrajzi vázlat) Balkán Füzetek, 4. pp. 8-33.
Hardi T. (2009): Határok és városok a Kárpát-medencében. MTA RKK, Győr-Pécs.
Majdán J.(2005): Pécs, mint közlekedési központ (1846-1946) In: Szirtes G. – Varga D. (szerk.) Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből, Molnár Nyomda, Pécs.
Matica, M. (2005): Održivi razvoj ruralnog prostora uz rijeku Dravu. Podravski zbornik 31. pp. 23-31.
Matica, M. (2006): Podravska brza cesta Podravski zbornik 32. pp. 7-28.
Pap N. (2005): Az effektív államterület problémája és jelentősége Magyarországon. In: Pap N. – Végh A. (szerk.) IV. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. A Kárpát-medence politikai földrajza. PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs, pp.73-76.
Pirisi G.-Reményi P.(2009): Kapufunkciójú kisvárosok a horvát-magyar határ mentén. In: Tóth J.-M. Császár Zs.-Hasanović-Kolutácz A. (szerk.) Társadalomföldrajzi kutatások makro-, mezo- és mikrotérségekben. PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, pp. 153-162.
Rechnitzer J. (2006): Magyarország szerepvállalási lehetőségei a kelet-, közép-, és délkelet-európai területfejlesztési együttműködésekben. II. rész: Országtanulmányok. 173 B. Győr.
Ruzitska L. (1964): A magyar vasútépítések története 1914-ig. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest.
Sanader, I. (2000): Hrvatska u međunarodnim odnosima 1990-2000. Golden Marketing, Zagreb.
Šimić, A. (2005): Prekogranična suradnja u Europi s posebnim osvrtom na Hrvatsku. Ministarstvo vanjskih poslova i Europskih integracija. Zagreb.
T. Mérey K. (1979): Dél-Dunántúl iparfejlődése a dualizmus idején. In: Kanyar J. (szerk.) Somogy megye múltjából. Kaposvár.
Zala Gy. (1988): A határmenti együttműködés szükségessége, eddigi főbb eredményei és problémái. In: OKKF Ts-2/2 „A terület- és településfejlődés társadalmi-gazdasági folyamatai Magyarországon” c. program. Kiadja: A Ts-2/2 program iroda, Pécs.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
