Main cooperation aspects of Croatian-Hungarian cross-border cooperation – case studies of Barcs és Zala counties
Keywords:
Croatian-Hungarian-Slovenian triple border, Barcs, cross-border relationsAbstract
Until the dictates of the Treaty of Trianon, our country and our neighbour to the south was only separated by an administrative border. Between the two World Wars, the transit and the economic co-operation was unimpeded. It was common that the citizens of the neighbouring country owned a significant amount of land across the border. This has changed significantly during state socialism. The hostile relationship in the fifties was followed by the resumption of cooperation in the sixties, which manifested primarily in agriculture and trade. The civil war after the system change stopped the preferred tendencies for a short period of time, and it happened only after the turn of the Millennium, with our approximation to the EU, then with the Hungarian accession that the cooperation gained new momentum. In the paper, two case studies are presented; one about Barcs and one about the Croatian-Hungarian-Slovenian triple border in order to introduce the features of the borderlines and their future development opportunities, which will require the accession of Croatia to the EU and to the Schengen zone.
References
Erdősi F. (1971): Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről. In: Kanyar J. (szerk.): Somogy megye múltjából, Kaposvár, pp. 181-212.
Erdősi F. (1986): Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a XIX. század második felében. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, Pécs, pp. 383-416.
Golobics P. (1995): A határ menti térségek városainak szerepe az interregionális együttműködésben. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs.
Golobics P. (2001): A határ menti térségek/régiók együttműködésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Tanszékeiről. Pécs.
Gulyás L. (2005): Két régió - Felvidék és Vajdaság – sorsa az Osztrák-Magyar Monarchiától napjainkig. Hazai Térségfejlesztő Rt. Hn.
Golobics P. – Merza P. – Tasnádi P. (2005): A Phare CBC és az Interreg III. A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program megvalósítása a Dél-Dunántúlon. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs.
Hajdú Z. (1996): A magyar-horvát határ menti együttműködés dilemmái. In: Pál Á. - Szonokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. JATE, Szeged, pp. 306-312.
Hajdú Z. (2008): A magyar–horvát határ történeti, közjogi, közigazgatási kérdései 1918-ig. (Történeti és politikai földrajzi vázlat) Balkán Füzetek, 4. pp. 8-33.
Hardi T. (2009): Határok és városok a Kárpát-medencében. MTA RKK, Győr-Pécs.
Majdán J.(2005): Pécs, mint közlekedési központ (1846-1946) In: Szirtes G. – Varga D. (szerk.) Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből, Molnár Nyomda, Pécs.
Matica, M. (2005): Održivi razvoj ruralnog prostora uz rijeku Dravu. Podravski zbornik 31. pp. 23-31.
Matica, M. (2006): Podravska brza cesta Podravski zbornik 32. pp. 7-28.
Pap N. (2005): Az effektív államterület problémája és jelentősége Magyarországon. In: Pap N. – Végh A. (szerk.) IV. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. A Kárpát-medence politikai földrajza. PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs, pp.73-76.
Pirisi G.-Reményi P.(2009): Kapufunkciójú kisvárosok a horvát-magyar határ mentén. In: Tóth J.-M. Császár Zs.-Hasanović-Kolutácz A. (szerk.) Társadalomföldrajzi kutatások makro-, mezo- és mikrotérségekben. PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, pp. 153-162.
Rechnitzer J. (2006): Magyarország szerepvállalási lehetőségei a kelet-, közép-, és délkelet-európai területfejlesztési együttműködésekben. II. rész: Országtanulmányok. 173 B. Győr.
Ruzitska L. (1964): A magyar vasútépítések története 1914-ig. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest.
Sanader, I. (2000): Hrvatska u međunarodnim odnosima 1990-2000. Golden Marketing, Zagreb.
Šimić, A. (2005): Prekogranična suradnja u Europi s posebnim osvrtom na Hrvatsku. Ministarstvo vanjskih poslova i Europskih integracija. Zagreb.
T. Mérey K. (1979): Dél-Dunántúl iparfejlődése a dualizmus idején. In: Kanyar J. (szerk.) Somogy megye múltjából. Kaposvár.
Zala Gy. (1988): A határmenti együttműködés szükségessége, eddigi főbb eredményei és problémái. In: OKKF Ts-2/2 „A terület- és településfejlődés társadalmi-gazdasági folyamatai Magyarországon” c. program. Kiadja: A Ts-2/2 program iroda, Pécs.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.