Az újraiparosítás lehetőségei: Fejlesztési együttműködés a periférián
Kulcsszavak:
ipar, tercierizáció, szerkezetváltás, újraiparosítás, centrum-perifériaAbsztrakt
A világgazdaságban érvényesülő centrum-periféria viszonyok között a közép-európai gazdaságokban az ipar egyenlőtlen elhelyezkedése a központi agglomerációkon kívüli területi különbségek fő alakítójaként funkcionál. Az újraiparosítás kérdése ezért mind a posztszocializmus következményei, mind a hosszú gazdasági válság szemszögéből megoldásra váró kihívássá vált. A külső erőforrások bevonására és belső erőforrások mobilizálására is képes ipar alapja az újraiparosítás komplex térségi tényezőkínálaton alapuló feltételrendszere, amely egyaránt implikál gazdaság- és társadalompolitikai célokat. Az újraiparosítási politika a városi térségek, régiók keretein belül megvalósított szervezett fejlesztést tesz szükségessé, amely fejlesztési együttműködésen, az ipar fejlesztésében érdekeltek széles körének bevonásán kell alapuljon.
Hivatkozások
Kormorán Kázmér K. (2002): Példázatok kis breviáriuma. Peregrinus Könyvek, Szabad Henczida.
Anwar K. – Szőkéné Boros Zs. (2010): A bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez való hozzájárulás. Statisztikai Szemle (LXXXVIII.) 10–11. pp. 1123–1131.
Audretsch, D. B. (1998): Agglomeration and the location of innovative activity. Oxford Review of Economic Policy (XIV.) 2. pp. 18–29.
Bajmócy Z. (2011): Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztésbe. JATEPress, Szeged.
Barta, Gy. (2005): The role of Foreign Direct Investment in the spatial restructuring of Hungarian industry. In: Hungarian spaces and places: Patterns of transition (eds.: Barta, Gy. – G. Fekete, É. – Kukorelli Szörényiné, I. – Timár, J.). Centre for Regional Studies, Pécs, pp. 143–160.
Barta Gy. (2010): A külföldi működőtőke-beruházás fejlődést generáló és megosztó szerepe a magyar gazdaság területi folyamataiban. In: A területi kutatások csomópontjai (szerk.: Barta Gy. – Beluszky P. – Földi Zs. – Kovács K.). Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 336–358.
Barta Gy. (2012): A kelet-közép-európai járműgyártás európai összefüggései. In: Járműipar és regionális versenyképesség (szerk.: Rechnitzer J. – Smahó M.). Széchenyi University Press, Győr, pp. 27–63.
Becker, S. O. – Ekholm, K. – Jaeckle, R. – Muendler, M.-A. (2005): Location Choice and Employment Decisions: A Comparison of German and Swedish Multinationals. CESIFO Working Paper No. 1374. Institute for Economic Research, Munich.
Derudder, B. – Taylor, P. J. – Witlox, F. – Catalano, G. (2003): Hierarchical tendencies and regional patterns in the world city network: A global urban analysis of 234 cities. Urban Studies (XXXVII.) 9. pp. 875–886.
Erdősi F. (2003): Globalizáció és a világvárosok által uralt tér. Tér és Társadalom (XVII.) 3. pp. 1–27.
Faragó L. (2010): Területi koncentráció és a jelentőségüket vesztő perifériák. In: A területi kutatások csomópontjai (szerk.: Barta Gy. – Beluszky P. – Földi Zs. – Kovács K.). MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 432–453.
Farkas P. (2012): A világgazdasági válság elhúzódásának mélyebb okairól: A pénzügyi egyensúlytalanságok és a modell. In: Elveszett illúziók: A világgazdaság tartós válságáról (szerk.: Farkas P. – Meisel S. – Weiner Cs.). MTA KRTK Világgazdasági Intézet, Budapest, pp. 26–48.
Frigant, V. – Layan, J.-B. (2009): Modular production and the new division of labour within Europe. The perspective of French automotive parts suppliers. European Urban and Regional Studies (XVI.) 1. pp. 11–25.
Gál Z. (2010): Pénzügyi piacok a globális térben. A válság szabdalta pénzügyi tér. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hervainé Szabó Gy. (2008): Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben. Tér és Társadalom (XXII.) 1. pp. 77–91.
Horváth Gy. (2010): Szubszidiaritás és területfejlesztés. In: Szubszidiaritás és regionalitás az egyház- és államszervezetben (szerk.: Hajdú Z.). MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 87–100.
Kasabov, E. (2011): Towards a theory of peripheral, early-stage clusters. Regional Studies (XLV.) 6. pp. 827–842.
Kiss É. (2007): Foreign Direct Investment in Hungary. Industry and its spatial effects. Eastern European Economics (XLV.) 1. pp. 6–28.
Kiss, E. (2012): The impacts of the economic crisis on the spatial organization of Hungarian industry. European Urban and Regional Studies (XIX.) 1. pp. 62–76.
Kőrösi I. (2012): A fejlődést generáló állam lehetőségei és korlátai az elhúzódó válságproblémák közepette. In: Elveszett illúziók: A világgazdaság tartós válságáról (szerk.: Farkas P. – Meisel S. – Weiner Cs.). MTA KRTK Világgazdasági Intézet, Budapest, pp. 49–70.
Kuttor D. (2011): Az ipari szerkezetváltás területi hatásai a visegrádi országokban. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek (VIII.) 2. pp. 94–103.
Lux G. (2005): A magyar fejlesztési politika térszemlélete és a második generációs programozás területi vetületei. Tér és Társadalom (XIX.) 3–4. pp. 81–93.
Lux G. (2010): Location differences of services and industry: A Central European dichotomy. Prace Komisji Geografii Przemysłu Polskiego Towarzystwa Geograficznego 16. pp. 29–37.
Lux G. (2012): A térségi boom gazdasági és társadalmi következményei. Tér és Társadalom (XXVI.) 2. pp. 22–39.
Maenning, W. – Ölschläger, M. (2011): Innovative milieu and regional competitiveness: The role of associations and chambers of commerce and industry in Germany. Regional Studies (XLV.) 4. pp. 441–452.
Marer, P. (2010): A világválság és Kelet-Európa. Világgazdaság (LIV.) 1–2. pp. 3–31.
Mezei Cecília (2006): Helyi gazdaságfejlesztés Közép-Kelet-Európában. Tér és Társadalom (XX.) 3. pp. 95–108.
Nagy E. – Nagy G. (2010): Koncentráció és függőség: A magyar városhálózat az üzleti szolgáltatások térstruktúráiban. In: A területi kutatások csomópontjai (szerk.: Barta Gy. – Beluszky P. – Földi Zs. – Kovács K.). MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 158–182.
Paas, T. – Sepp, J. – Scannel, N. J. (2010): Sectoral structure and productivity in the EU: New member states’ adjustment to structural transformation. In: Economic Growth and Structural Features of Transition (eds.: Marelli, E. – Signorelli, M.). Palgrave Macmillan, Basingstoke, Hampshire, pp. 131–149.
Pálné Kovács I. (2010): Városi terek kormányzása és a városi rezsimek: Egy induló kutatás margójára. Tér és Társadalom (XXIV.) 4. pp. 3–27.
Póla P. (2006): Gazdasági kamarák a globalizációban. Tér és Társadalom (XX.) 3. pp. 19–30.
Póla P. (2009): Az újraiparosítás intézményi feltételei. In: A régiók újraiparosítása. A Dél-Dunántúl esélyei (szerk.: Fodor István). MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 69–78.
Sassen, S. (1991): The Global City: New York, London, Tokyo. Princeton University Press, Princeton, New Jersey.
Sassen, S. (2006): Cities in a World Economy. Sage Publications, London.
Suvák Andrea (2010): Integrated urban development strategies – Comparison of European and Hungarian approaches. Journal of Landscape Studies 3. pp. 139–146.
Szalavetz A. (2008): A szolgáltatási szektor és a gazdasági fejlődés. Közgazdasági Szemle (LV.) 6. pp. 503–521.
Szalavetz A. (2012): A „feljebb lépési” teljesítmény mérése a globális értékláncokon belül. Külgazdaság (LVI.) 3–4. pp. 66–86.
Taylor, P. J. (1997): Hierarchical tendencies among world cities: A global research agenda. Cities (XIV.) 6. pp. 323–332.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
