The prospects of reindustrialisation: Development cooperation on the periphery
Keywords:
industry, tertierisation, structural change, reindustrialisation, core-peripheryAbstract
The core–periphery relationship of the world economy carries wide implications for the development of different economic sectors in Central European economies. In the absence of large metropolitan spaces outside capital regions, economic differentiation is mainly tied to the unequal distribution of industrial production, particularly in the Visegrad countries. The consequences of post-socialism, as well as the current, “long” crisis both point towards a need for new reindustrialisation policies in non-capital regions. In order to satisfy both the requirements of Foreign Direct Investment and encourage the mobilisation of endogenous resources, the main subject of intervention should be the complex factor supply of the target (city) regions, implying an agenda for both economic and social policy. Resource concentration in the frame of cluster-building, and the regeneration of social, relational and knowledge capital should take precedence. In an environment of weak local institutions and persistent capital scarcity, the institutional solution for implementing an effective reindustrialisation should hinge on local, bottom-up development cooperation, where chambers of industry and commerce may serve as the lynchpin of concerted action to integrate and articulate a diverse set of economic interests.
References
Kormorán Kázmér K. (2002): Példázatok kis breviáriuma. Peregrinus Könyvek, Szabad Henczida.
Anwar K. – Szőkéné Boros Zs. (2010): A bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez való hozzájárulás. Statisztikai Szemle (LXXXVIII.) 10–11. pp. 1123–1131.
Audretsch, D. B. (1998): Agglomeration and the location of innovative activity. Oxford Review of Economic Policy (XIV.) 2. pp. 18–29.
Bajmócy Z. (2011): Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztésbe. JATEPress, Szeged.
Barta, Gy. (2005): The role of Foreign Direct Investment in the spatial restructuring of Hungarian industry. In: Hungarian spaces and places: Patterns of transition (eds.: Barta, Gy. – G. Fekete, É. – Kukorelli Szörényiné, I. – Timár, J.). Centre for Regional Studies, Pécs, pp. 143–160.
Barta Gy. (2010): A külföldi működőtőke-beruházás fejlődést generáló és megosztó szerepe a magyar gazdaság területi folyamataiban. In: A területi kutatások csomópontjai (szerk.: Barta Gy. – Beluszky P. – Földi Zs. – Kovács K.). Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 336–358.
Barta Gy. (2012): A kelet-közép-európai járműgyártás európai összefüggései. In: Járműipar és regionális versenyképesség (szerk.: Rechnitzer J. – Smahó M.). Széchenyi University Press, Győr, pp. 27–63.
Becker, S. O. – Ekholm, K. – Jaeckle, R. – Muendler, M.-A. (2005): Location Choice and Employment Decisions: A Comparison of German and Swedish Multinationals. CESIFO Working Paper No. 1374. Institute for Economic Research, Munich.
Derudder, B. – Taylor, P. J. – Witlox, F. – Catalano, G. (2003): Hierarchical tendencies and regional patterns in the world city network: A global urban analysis of 234 cities. Urban Studies (XXXVII.) 9. pp. 875–886.
Erdősi F. (2003): Globalizáció és a világvárosok által uralt tér. Tér és Társadalom (XVII.) 3. pp. 1–27.
Faragó L. (2010): Területi koncentráció és a jelentőségüket vesztő perifériák. In: A területi kutatások csomópontjai (szerk.: Barta Gy. – Beluszky P. – Földi Zs. – Kovács K.). MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 432–453.
Farkas P. (2012): A világgazdasági válság elhúzódásának mélyebb okairól: A pénzügyi egyensúlytalanságok és a modell. In: Elveszett illúziók: A világgazdaság tartós válságáról (szerk.: Farkas P. – Meisel S. – Weiner Cs.). MTA KRTK Világgazdasági Intézet, Budapest, pp. 26–48.
Frigant, V. – Layan, J.-B. (2009): Modular production and the new division of labour within Europe. The perspective of French automotive parts suppliers. European Urban and Regional Studies (XVI.) 1. pp. 11–25.
Gál Z. (2010): Pénzügyi piacok a globális térben. A válság szabdalta pénzügyi tér. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hervainé Szabó Gy. (2008): Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben. Tér és Társadalom (XXII.) 1. pp. 77–91.
Horváth Gy. (2010): Szubszidiaritás és területfejlesztés. In: Szubszidiaritás és regionalitás az egyház- és államszervezetben (szerk.: Hajdú Z.). MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 87–100.
Kasabov, E. (2011): Towards a theory of peripheral, early-stage clusters. Regional Studies (XLV.) 6. pp. 827–842.
Kiss É. (2007): Foreign Direct Investment in Hungary. Industry and its spatial effects. Eastern European Economics (XLV.) 1. pp. 6–28.
Kiss, E. (2012): The impacts of the economic crisis on the spatial organization of Hungarian industry. European Urban and Regional Studies (XIX.) 1. pp. 62–76.
Kőrösi I. (2012): A fejlődést generáló állam lehetőségei és korlátai az elhúzódó válságproblémák közepette. In: Elveszett illúziók: A világgazdaság tartós válságáról (szerk.: Farkas P. – Meisel S. – Weiner Cs.). MTA KRTK Világgazdasági Intézet, Budapest, pp. 49–70.
Kuttor D. (2011): Az ipari szerkezetváltás területi hatásai a visegrádi országokban. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek (VIII.) 2. pp. 94–103.
Lux G. (2005): A magyar fejlesztési politika térszemlélete és a második generációs programozás területi vetületei. Tér és Társadalom (XIX.) 3–4. pp. 81–93.
Lux G. (2010): Location differences of services and industry: A Central European dichotomy. Prace Komisji Geografii Przemysłu Polskiego Towarzystwa Geograficznego 16. pp. 29–37.
Lux G. (2012): A térségi boom gazdasági és társadalmi következményei. Tér és Társadalom (XXVI.) 2. pp. 22–39.
Maenning, W. – Ölschläger, M. (2011): Innovative milieu and regional competitiveness: The role of associations and chambers of commerce and industry in Germany. Regional Studies (XLV.) 4. pp. 441–452.
Marer, P. (2010): A világválság és Kelet-Európa. Világgazdaság (LIV.) 1–2. pp. 3–31.
Mezei Cecília (2006): Helyi gazdaságfejlesztés Közép-Kelet-Európában. Tér és Társadalom (XX.) 3. pp. 95–108.
Nagy E. – Nagy G. (2010): Koncentráció és függőség: A magyar városhálózat az üzleti szolgáltatások térstruktúráiban. In: A területi kutatások csomópontjai (szerk.: Barta Gy. – Beluszky P. – Földi Zs. – Kovács K.). MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 158–182.
Paas, T. – Sepp, J. – Scannel, N. J. (2010): Sectoral structure and productivity in the EU: New member states’ adjustment to structural transformation. In: Economic Growth and Structural Features of Transition (eds.: Marelli, E. – Signorelli, M.). Palgrave Macmillan, Basingstoke, Hampshire, pp. 131–149.
Pálné Kovács I. (2010): Városi terek kormányzása és a városi rezsimek: Egy induló kutatás margójára. Tér és Társadalom (XXIV.) 4. pp. 3–27.
Póla P. (2006): Gazdasági kamarák a globalizációban. Tér és Társadalom (XX.) 3. pp. 19–30.
Póla P. (2009): Az újraiparosítás intézményi feltételei. In: A régiók újraiparosítása. A Dél-Dunántúl esélyei (szerk.: Fodor István). MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 69–78.
Sassen, S. (1991): The Global City: New York, London, Tokyo. Princeton University Press, Princeton, New Jersey.
Sassen, S. (2006): Cities in a World Economy. Sage Publications, London.
Suvák Andrea (2010): Integrated urban development strategies – Comparison of European and Hungarian approaches. Journal of Landscape Studies 3. pp. 139–146.
Szalavetz A. (2008): A szolgáltatási szektor és a gazdasági fejlődés. Közgazdasági Szemle (LV.) 6. pp. 503–521.
Szalavetz A. (2012): A „feljebb lépési” teljesítmény mérése a globális értékláncokon belül. Külgazdaság (LVI.) 3–4. pp. 66–86.
Taylor, P. J. (1997): Hierarchical tendencies among world cities: A global research agenda. Cities (XIV.) 6. pp. 323–332.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
