A magyarországi orvosmigráció néhány jellemzője

Szerzők

  • Boros Lajos Szegedi Tudományegyetem
  • Pál Viktor Szegedi Tudományegyetem

Kulcsszavak:

orvosmigráció, egészségügy, területi különbségek, vándorlás, Európai Unió

Absztrakt

Az orvosok elvándorlása, azaz az egészségügyi brain drain komoly szakmai és közéleti vitákat váltott ki az elmúlt években Magyarországon. A folyamat kapcsán elsősorban a veszteségeket és az okozott működési problémákat szokták hangsúlyozni, hiszen annak ellenére, hogy igazán csak a nyugat- és észak-európai országok munkaerőpiacának megnyitása után indult meg a doktorok külföldre áramlása, viszonylag rövid idő alatt komoly működési nehézségeket okozott az egészségügyi ellátásban. A negatív hatások különösen súlyosan érintik a periférikus, gazdaságilag lemaradó térségeket. A tanulmány áttekinti az orvosmigráció értelmezési lehetőségeit, és a hazai folyamatok legfontosabb jellemzőit.

Szerző életrajzok

Boros Lajos, Szegedi Tudományegyetem

egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

Pál Viktor, Szegedi Tudományegyetem

egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

Hivatkozások

AKAY, A.–BARGAIN, O.–ZIMMERMANN, K. (2013): Home sweet home? Macroeconomic conditions in the home countries and the well-being of migrants. IZA Discussion Papers No. 7862. Bonn.

BEINE, M.–DOCQUER, F. – H. RAPOPORT (2001): Brain Drain and Economic Growth: Theory and Evidence. Journal of Development Economics Vol. 64, 275-289.

BEINE, M.–DOCQUIER F. – H. RAPOPORT (2006): Brain drain and human capital formation in developing countries: winners and losers”, IRES Discussion Paper No 2006-23, Université Catholique de Louvain, Louvain.

BHAGWATI, J.–K. HAMADA. (1974) “The brain drain, international integration of markets for professionals and unemployment: A theoretical analysis”. Journal of Development Economics 1:(1), 19-42.

BHAGWATI, J.–RODRIGUEZ, C. (1975): “Welfare-Theoretical Analyses of the Brain Drain” Journal of Development Economics 2, 195-221.

BUCHANAN, J.–WISMAR, M.–GLINOS, I. A.–BREMMER, J. EDS. (2014): Health professional mobility in a changing Europe. Observatoty Studies Series 32. The European Observatory on Health Systems and Policies– World Health Organization, Copenhagen.

CLEMENS, MICHAEL– G. PETTERSSON (2006): Do Visas Kill? The Effects of African Health Professional Emigration. Center for Global Development, www.cgdev.org

DUDÁS, G. (2010): A légiközlekedési szektor liberalizációja és az európai fapados piac. Tér és Társadalom 24:(1) pp. 137-154.

EKE, E.–GIRASEK, E.–SZÓCSKA, M. (2009): A migráció a Magyar orvosok körében. Statisztikai Szemle 87:(7-8),795-827.

GIRASEK, E.–CSERNUS, R.–RAGÁNY, K.–EKE, E. (2013): Migráció az egészségügyben. Magyar Tudomány 173:(3), 292-298.

GIRASEK, E.–MOLNÁR, R.–EKE, E.–CSERNUS, R. (2009): Az orvosi pálya választásának motivációi napjainkban – orvostanhallgatók és rezidensek véleménye alapján. Orvosképzés LXXXIV (4), pp. 255-336.

GRIGNON, M.–OWUSU, Y.–SWEETMAN, A. (2012): The International Migration of Health Professionals. Discussion Paper No. 6517, IZA, Bonn.

GRUBEL, H.–A. SCOTT (1966): The International Flow of Human Capital. American Economic Review, Vol. LV1, 268-283.

JOHNSON, H. (1979): Some Economic Aspects of the Brain Drain. The Pakistan Development Review, 7:(3) 379-441.

LADOS, G. (2013): The impact and importance of return migration in East Central Europe. Forum Geografic 12:(2) pp. 132-137.

OECD (2014): International Migration Overlook 2014. (http://www.oecd-ilibrary.org/social-issues-migration-health/international-migration-outlook_1999124x)

OGNYANOVA, D.–MAIER, C. B.–WISMAR, M.–GIRASEK, E.–BUSSE, R. (2012): Mobility of health professionals pre and post 2004 and 2007 EU enlargements: Evidence from the EU project PROMe THEUS. Health Policy 108, pp. 122-132.

ROBINSON, R. (2007): The cost and benefits of health worker migration from East and Southern Africa (ESA): a literature review. Equinet discussion paper 49.

RUTTEN, M. (2009): The economic impact of medical migration: a receiving country’sperspective’. Review of International Economics 17:(1), 156–171.

TANKWANCHI, A. B. S. (2012): Doctors beyond borders: data trends and medical migration dynamics from Sub-Saharan Africa to the United States. PhD dissertation, Vanderbuilt University, Nashville

TURNER, W.A. (2003): Diaspora Knowledge Networks UNESCO, Paris.

UZZOLI, A.–SZILÁGYI, D. (2013): A nyugat-kelet és a centrum-perifériarelációk a hazai egészségi egyenlőtlenségek alakulásában az 1990 utáni válságok idején. Területi Statisztika 53:(4) 306-321.

WATKINS, S. (2005): Migration of health care professionals: practical and ethical consideration. Clinical Medicine 2005/5, 240–263.

##submission.downloads##

Megjelent

2016-04-15

Hogyan kell idézni

Boros, L., & Pál, V. (2016). A magyarországi orvosmigráció néhány jellemzője. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 13(01), 64–72. Elérés forrás https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/stratfuz/article/view/3481