Közszolgálati etika – elvont ismeretek halmaza vagy sürgető gyakorlat?
Kulcsszavak:
értékrend, etika, közpénzügyekAbsztrakt
Az értékrend alapvetően meghatározza egy társadalom (időben és térben is változó) közgondolkodását, ami oktatással formálható. Mégis az elmúlt két évtizedben a hazai felsőoktatás képzési és továbbképzési programjaiban az értékrendhez kapcsolódó az erkölcs, ill. az etika oktatása (tisztelet a kivételnek) a filozófia tárgy kereteiben jelent csak meg. Mérnök és közgazdász hallgatók szerezhettek úgy diplomát, hogy erről az általunk fontosnak ítélt kérdéskörről nem, vagy csak érintőlegesen szerezhettek ismereteket. Nem meglepő, hogy ennek következményeivel a gyakorlatban nap, mint nap találkozhatunk, ill. következményeinek szenvedő alanyai lehetünk.
A szerzők tanulmányukban részben ennek okait, másrészt a közszolgákkal szemben támasztott elvárásokat veszik számba.
Hivatkozások
FAZAKAS S. (2009): ˝Mert a szegény nem fogy el a földről…˝ Kálvin társadalmi etikájának kialakulása és gyakorlati jelentősége. Studia Theologica Debreceniensis, II. évf. 2. szám pp. 91-105.
GYÁNI G./KÖVÉR GY. (2006): Magyarország társadalomtörténete. Osiris, Budapest.
GYÁNI G. (2010): A magyar politikai elitek értékrendszere és regionális változásai. Tér és Társadalom, 24. évf. Nr. 2. pp. 5-16.
KELLER M. (2010): A tanárok helye. A középiskolai tanárok professzionalizációja a 19. század második felében, magyar–porosz összehasonlításban. Budapest, L’Harmattan – 56-os Intézet, Budapest.
VÁRY A. (2010): Félprofik, parciális polgárok, egészen úriemberek? A professzionalizációs folyamat útjai és kutatási alternatívái a 19. századi Európában. Korall, 11. évf. Nr. 42. pp. 167-168.
WEBER M. (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
