Magyarország menekültügyi helyzete – Kérdőíves felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei lakosok körében

Szerzők

  • Lázár Marcell Péter Miskolci Egyetem
  • Lipták Katalin Miskolci Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2025.9

Kulcsszavak:

migráció, menekültek, Magyarország

Absztrakt

Az Európai Unió fontosnak tartja, hogy a beérkező migránsok, menekültek munkát találjanak és beilleszkedjenek a társadalomba. A fogadó országok számára hosszú távon a magasan és az alacsonyan képzett migráns, illetve menekült munkavállalók előnyökkel járnak. A magasan képzettek szakértelmet biztosítanak a fogadó ország számára, míg az alacsonyan képzettek képesek azokat az alapvető foglalkozásokat betölteni, amelyeket már a helyi lakosok már nem végeznek el. A migrációs folyamatok és a menekülthullámok számos társadalmi hatással bírnak. A különböző népcsoportok közötti kulturális csere kifejezetten előnyösnek tekinthető, viszont konfliktushelyzetekben inkább a negatív következmények kapnak nagyobb hangsúlyt. Politikai aspektusát tekintve jellemzően megnövekszik a nacionalizmus azokban az országokban, ahol nagy számban fogadnak menekülteket és migránsokat. Számos területen a helyi lakosság attól fél, hogy elveszítik a munkájukat a menekültek miatt és erős idegengyűlölet alakult ki, amely növelte a migránsokkal szembeni társadalmi feszültséget. A tanulmányban a magyarországi helyzetet ismertetjük és egy kérdőíves felmérés segítségével a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében élő lakosság véleményét is megkérdeztük.

Szerző életrajzok

Lázár Marcell Péter, Miskolci Egyetem

egyetemi hallgató, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Lipták Katalin, Miskolci Egyetem

egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Hivatkozások

'2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

Barna, I., & Hunyadi, B. (2015). Report on Xeonphobia and Radical Nationalism in Hungary (January-June 2015). Political Capital, Budapest. 83 p.

Friedery, R., & Molnár, T. (2024). Az Európai Unió, valamint Magyarország migrációs és menekültügyi politikája a szabályozás tükrében: leltár az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évről. Állam- és Jogtudomány, 65(2), 120-146. https://doi.org/10.51783/ajt.2024.2.06

Golovics J. (2019). A nemzetközi migráció mozgatórugói: elmélet és empíria. Áttekintés. Demográfia, 62(1), 95-141. https://doi.org/10.21543/Dem.62.1.3

Gödri, I. (2012). Nemzetközi vándorlás. Demográfiai portré – jelentés a magyar népesség helyzetéről. Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet, pp. 137-154.

Győrffy, D. (2023). Iparpolitika és akkumulátorgyártás Magyarországon és Svédországban. Közgazdasági Szemle, 70(3), 245-273. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.3.245

Illés, S., & Kincses, Á. (2009). Migráció és cirkuláció. Statisztikai Szemle, 87(7-8), 729-747.

ITM (2021): A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai. Innovációs és Technológiai Minisztérium, Budapest, https://nfsz.munka.hu/nfsz/document/1/6/4/8/doc_url/Elemzes_a_kulfoldiek_magyarorszagi_munkavallalasarol_2020.pdf (letöltés: 2024.10.15.)

Juhász, A., Molnár, Cs., & Zgut, E. (2017). Menekültügy és migráció Magyarországon. Political Capital, Budapest, pp. 1-33.

Kincses Áron (2019). A Magyarországon élő külföldi kötődésű népesség területi jellegzetességei, 2011-2017. Területi Statisztika, 59(5), 463-497. https://doi.org/10.15196/TS590502

Kincses, Á. (2023). Nemzetközi vándorlás. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

King, N. (1994). The qualitative research interview. Qualitative methods in organizational research – A pracitcal guide. Sage Publications, London

Klenner, Z. (2016). A menekültek integrációja Magyarországon. Belügyi Szemle, 64(1), pp. 47-63. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.1.4

Koncsek Rita (2022): Már tömegével kellenek vendégmunkások Magyarországra. Economx.hu, 2022. augusztus 5., https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/milyen-allasok-vannak-munkaerohiany-whc-csoport-vendegmunkas-kormany-munkavallalas.757431.html (letöltés: 2024.10.15.)

Lipták, K., & Kincses, Á. (2023). International migration of Ukrainian citizens to Central Europe before the Russo-Ukrainian wars. Regional Statistics, 13(5), 781-796. https://doi.org/10.15196/RS130501

Maxwell, J. A. (2008). Designing a qualitative study. In L. Bickman, & D. J. Rog (Eds.), The SAGE handbook of applied social methods (pp. 214-253). Sage publications, Thousan Oaks CA.

https://doi.org/10.4135/9781483348858.n7

Nagy, B. (2019). Magyarország bírái előtt. Menekültügyek az emberi jogok európai bíróságán, az európai unió bíróságán és más fórumokon. Állam- és Jogtudomány, 60(4), pp. 120-134.

Péti, M., 2017. Nem magyar nemzetiségű kárpát-medencei áttelepülők Magyarországon. Áttelepülésük jellemzői, letelepedésük területisége, lehetséges hatásuk az őshonos nemzetiségi közösségeinkre. Demográfia, 60(1), 57-103. https://doi.org/10.21543/Dem.60.1.2

Péti, M., Szabó, L., Obádovics, C., Szabó, B., & Csécsi, D. (2021). Analyzing ethnocentric immigration through the case of Hungary–Demographic effects of immigration from neighboring countries to Hungary. Journal of Ethnic and Cultural Studies, 8(4), 128-153. https://doi.org/10.29333/ejecs/857

Samers, M. (2002). Immigration and the Global City Hypothesis: Towards an Alternative Research Agenda. International Journal of Urban and Regional Research, 26(2), 389-402. https://doi.org/10.1111/1468-2427.00386

Sushko et al. (2016) Ukrainan migration abroad during the contemporary crisis: Economic reasons still prevail. Ukrainian migration in times of crisis: Forced and labour mobility, 24-59. Charles University, Faculty of Science.

Szabó, L. A. (2017). Migráció és fenntartható közigazgatás. Tavaszi Szél, Tanulmánykötet II. Budapest, pp. 532-546.

Tóth, J. (2013). Migrációs jogi környezet Magyarországon. Magyar Tudomány, 2013(3), pp. 244-250.

Tóth, J. (2019). Korszakhatáron, avagy búcsú a menedékjogtól. Állam- és Jogtudomány, 60(4), pp. 3-10.

Tóth, J., & Bernát, A. (2022). Menekültválság 2022-ben: Az Ukrajna elleni orosz agresszió menekültjeinek magyarországi fogad(tat)ása. In Kolosi T. et al. (Szerk.), Társadalmi Riport 2022 (pp. 347-367). TÁRKI, Budapest.

Tóth, P. P. (1997). Haza csak egy van? Menekülők, bevándorlók, új állampolgárok Magyarországon. Püski Kiadó. Budapest.

Tóth, P. P. (2005). A szomszédos országokból bevándorlók lakóhelyi és kulturális jellemzői. Korfa, 2005(2-3), pp. 3-7.

Tamásné, Sz. Zs. (2021). Rengeteg ukrán munkahelyét ,,védi” a kormány a gödi Samsung-gyárban, ahol helyiek alig dolgoznak. 24.hu, 2021. november 26., https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/26/samsung-sdi-god-gyar-dolgozoi-letszam/ (letöltés: 2024.10.15.)

UNHCR (2024): Ideiglenes védelmi státusz, https://help.unhcr.org/hungary/hu/temporary-protection/ (letöltés: 2024.10.12.)

##submission.downloads##

Megjelent

2025-04-28

Hogyan kell idézni

Lázár, M. P., & Lipták, K. (2025). Magyarország menekültügyi helyzete – Kérdőíves felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei lakosok körében. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 22(01), 118–132. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2025.9