Magyarország menekültügyi helyzete –  Kérdőíves felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei lakosok körében

Marcell Péter Lázár; Katalin Lipták

doi:10.32976/stratfuz.2025.9

Authors

Marcell Péter Lázár University of Miskolc
Katalin Lipták University of Miskolc

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2025.9

Keywords:

migration, refugees, Hungary

Abstract

The European Union considers it important that incoming migrants and refugees find work and integrate into society. In the long term, host countries benefit from highly and low-skilled migrant and refugee workers. The highly skilled provide skills to the host country, while the low-skilled are able to fill basic occupations that are no longer performed by local residents. Migration processes and refugee flows have a wide range of social impacts. Cultural exchanges between different ethnic groups can be seen as highly beneficial, but in conflict situations the negative consequences tend to be more pronounced. On the political side, nationalism tends to increase in countries hosting large numbers of refugees and migrants. In many areas, local populations fear losing their jobs to refugees and strong xenophobia has developed, which has increased social tensions against migrants. In this study, we describe the situation in Hungary and, through a questionnaire survey, we also asked the opinion of the population living in the Borsod-Abaúj-Zemplén county.

Author Biographies

Marcell Péter Lázár, University of Miskolc

university student, University of Miskolc, Faculty of Economics

Katalin Lipták, University of Miskolc

Associate Professor, University of MIskolc, Faculty of Economics

References

'2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

Barna, I., & Hunyadi, B. (2015). Report on Xeonphobia and Radical Nationalism in Hungary (January-June 2015). Political Capital, Budapest. 83 p.

Friedery, R., & Molnár, T. (2024). Az Európai Unió, valamint Magyarország migrációs és menekültügyi politikája a szabályozás tükrében: leltár az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évről. Állam- és Jogtudomány, 65(2), 120-146. https://doi.org/10.51783/ajt.2024.2.06

Golovics J. (2019). A nemzetközi migráció mozgatórugói: elmélet és empíria. Áttekintés. Demográfia, 62(1), 95-141. https://doi.org/10.21543/Dem.62.1.3

Gödri, I. (2012). Nemzetközi vándorlás. Demográfiai portré – jelentés a magyar népesség helyzetéről. Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet, pp. 137-154.

Győrffy, D. (2023). Iparpolitika és akkumulátorgyártás Magyarországon és Svédországban. Közgazdasági Szemle, 70(3), 245-273. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.3.245

Illés, S., & Kincses, Á. (2009). Migráció és cirkuláció. Statisztikai Szemle, 87(7-8), 729-747.

ITM (2021): A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai. Innovációs és Technológiai Minisztérium, Budapest, https://nfsz.munka.hu/nfsz/document/1/6/4/8/doc_url/Elemzes_a_kulfoldiek_magyarorszagi_munkavallalasarol_2020.pdf (letöltés: 2024.10.15.)

Juhász, A., Molnár, Cs., & Zgut, E. (2017). Menekültügy és migráció Magyarországon. Political Capital, Budapest, pp. 1-33.

Kincses Áron (2019). A Magyarországon élő külföldi kötődésű népesség területi jellegzetességei, 2011-2017. Területi Statisztika, 59(5), 463-497. https://doi.org/10.15196/TS590502

Kincses, Á. (2023). Nemzetközi vándorlás. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

King, N. (1994). The qualitative research interview. Qualitative methods in organizational research – A pracitcal guide. Sage Publications, London

Klenner, Z. (2016). A menekültek integrációja Magyarországon. Belügyi Szemle, 64(1), pp. 47-63. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.1.4

Koncsek Rita (2022): Már tömegével kellenek vendégmunkások Magyarországra. Economx.hu, 2022. augusztus 5., https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/milyen-allasok-vannak-munkaerohiany-whc-csoport-vendegmunkas-kormany-munkavallalas.757431.html (letöltés: 2024.10.15.)

Lipták, K., & Kincses, Á. (2023). International migration of Ukrainian citizens to Central Europe before the Russo-Ukrainian wars. Regional Statistics, 13(5), 781-796. https://doi.org/10.15196/RS130501

Maxwell, J. A. (2008). Designing a qualitative study. In L. Bickman, & D. J. Rog (Eds.), The SAGE handbook of applied social methods (pp. 214-253). Sage publications, Thousan Oaks CA.

https://doi.org/10.4135/9781483348858.n7

Nagy, B. (2019). Magyarország bírái előtt. Menekültügyek az emberi jogok európai bíróságán, az európai unió bíróságán és más fórumokon. Állam- és Jogtudomány, 60(4), pp. 120-134.

Péti, M., 2017. Nem magyar nemzetiségű kárpát-medencei áttelepülők Magyarországon. Áttelepülésük jellemzői, letelepedésük területisége, lehetséges hatásuk az őshonos nemzetiségi közösségeinkre. Demográfia, 60(1), 57-103. https://doi.org/10.21543/Dem.60.1.2

Péti, M., Szabó, L., Obádovics, C., Szabó, B., & Csécsi, D. (2021). Analyzing ethnocentric immigration through the case of Hungary–Demographic effects of immigration from neighboring countries to Hungary. Journal of Ethnic and Cultural Studies, 8(4), 128-153. https://doi.org/10.29333/ejecs/857

Samers, M. (2002). Immigration and the Global City Hypothesis: Towards an Alternative Research Agenda. International Journal of Urban and Regional Research, 26(2), 389-402. https://doi.org/10.1111/1468-2427.00386

Sushko et al. (2016) Ukrainan migration abroad during the contemporary crisis: Economic reasons still prevail. Ukrainian migration in times of crisis: Forced and labour mobility, 24-59. Charles University, Faculty of Science.

Szabó, L. A. (2017). Migráció és fenntartható közigazgatás. Tavaszi Szél, Tanulmánykötet II. Budapest, pp. 532-546.

Tóth, J. (2013). Migrációs jogi környezet Magyarországon. Magyar Tudomány, 2013(3), pp. 244-250.

Tóth, J. (2019). Korszakhatáron, avagy búcsú a menedékjogtól. Állam- és Jogtudomány, 60(4), pp. 3-10.

Tóth, J., & Bernát, A. (2022). Menekültválság 2022-ben: Az Ukrajna elleni orosz agresszió menekültjeinek magyarországi fogad(tat)ása. In Kolosi T. et al. (Szerk.), Társadalmi Riport 2022 (pp. 347-367). TÁRKI, Budapest.

Tóth, P. P. (1997). Haza csak egy van? Menekülők, bevándorlók, új állampolgárok Magyarországon. Püski Kiadó. Budapest.

Tóth, P. P. (2005). A szomszédos országokból bevándorlók lakóhelyi és kulturális jellemzői. Korfa, 2005(2-3), pp. 3-7.

Tamásné, Sz. Zs. (2021). Rengeteg ukrán munkahelyét ,,védi” a kormány a gödi Samsung-gyárban, ahol helyiek alig dolgoznak. 24.hu, 2021. november 26., https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/26/samsung-sdi-god-gyar-dolgozoi-letszam/ (letöltés: 2024.10.15.)

UNHCR (2024): Ideiglenes védelmi státusz, https://help.unhcr.org/hungary/hu/temporary-protection/ (letöltés: 2024.10.12.)