Munka vagy anyaság? – Strukturális feszültségek a kisgyermekes nők munkaerőpiaci visszatérésében
DOI:
https://doi.org/10.32976/stratfuz.2025.24Kulcsszavak:
anyaság, munkaerőpiaci reintegráció, szerepkonfliktus, rugalmas foglalkoztatás, társadalmi elvárások, maternal wall bias, pszichológiai megküzdésAbsztrakt
A kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszatérésének kérdése komplex társadalmi, gazdasági és pszichológiai összefüggések metszéspontjában helyezkedik el. A tanulmány a szerzők kvantitatív kérdőíves vizsgálatának eredményeit mutatja be, melyet kisgyermeket nevelő nők körében végeztek. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy milyen akadályok, dilemmák és támogatási lehetőségek befolyásolják a nők munkaerőpiaci reintegrációját, különös tekintettel a szerepkonfliktusokra és a „maternal wall bias” jelenségére. A nemzetközi gyakorlatokkal való összevetés rávilágít a hazai rendszer erősségeire és hiányosságaira. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a visszatérés nem csupán egyéni, hanem strukturális és társadalmi kihívás is, amely közös felelősségvállalást igényel.
Hivatkozások
ACKER, J., & SHOLAS, M. (2021). Invisible labor in the pandemic: Gender, care, and work from home. Journal of Family Studies, 27(3), 295–310.
AISENBREY, S., & FASANG, A. E. (2017). The interplay of work and family trajectories over the life course: Germany and the United States in comparison. American Journal of Sociology, 122(5), 1448–1484. https://doi.org/10.1086/691128
CONNELL, R. W. (2009). Gender: In world perspective. Polity Press.
DUVANDER, A.-Z., & HAAS, L. (2018). Sweden and the 1995 EU directive on parental leave: The importance of national politics. Journal of European Social Policy, 28(1), 38–52.
FLUCHTMANN, A. (2023). Parental leave and labor reintegration in G7 countries. OECD Social Policy Working Papers, 211.
FODOR, É. (2003). Szocialista nők: Feminista perspektívák a szocialista nőemancipációról. Századvég, 10(4), 43–59.
FRANK, V. (2025). Kisgyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérésének kihívásai. Szakdolgozat, Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar.
FRASER, N. (2016). Contradictions of capital and care. New Left Review, 100, 99–117. https://doi.org/10.64590/nt2
GREGORY, A., & MILNER, S. (2022). COVID-19 and gendered divisions of labour. Work, Employment and Society, 36(2), 282–298.
HAAS, L., & ROSTGAARD, T. (2011). Fathers' rights to paid parental leave in the Nordic countries. Community, Work & Family, 14(2), 177–195. https://doi.org/10.1080/13668803.2011.571398
HAYS, S. (1996). The cultural contradictions of motherhood. Yale University Press.
INTERNATIONAL LABOUR ORGANIZATION (ILO). (2020). Care work and care jobs for the future of decent work. International Labour Organization.
JUENGST, S. B., ET AL. (2020). Social support and psychological resilience in maternal employment. Journal of Family Psychology, 34(3), 330–342.
JUHÁSZ, B. (2012). Gender mainstreaming és a gondoskodás társadalmi újratermelése. Esély, 24(2), 47–66.
KLEVEN, H., LANDAIS, C., POSCH, J., STEINHAUER, A., & ZWEIMÜLLER, J. (2024). Do family policies reduce gender inequality? Evidence from 60 years of policy experimentation. American Economic Journal: Economic Policy, 16(2), 110–149. https://doi.org/10.1257/pol.20210346
LEWIS, J., KNIJN, T., MARTIN, C., & OSTNER, I. (2007). Patterns of development in work/family reconciliation policies for parents in Europe. Journal of European Social Policy, 17(2), 121–137.
MEDINA-GARRIDO, J. A., BIEDMA-FERRER, J. M., & BOGREN, M. (2023). Employer support and maternal retention in Spanish SMEs. Gender, Work & Organization, 30(1), 45–63.
MOSS, P., DUVANDER, A.-Z., & KOSLOWSKI, A. (2019). International review of leave policies and research 2019. International Network on Leave Policies and Research.
NAGY, B. (2005). A nők esélyegyenlőségének munkaerő-piaci korlátai. Szociológiai Szemle, 15(2), 74–91.
NAGY, B. (2020). Reintegráció és karrier az anyaság után – magyar munkáltatói dilemmák. Szociológiai Szemle, 30(3), 56–75.
NELSON, J., & LIPS, H. (2021). Sequencing motherhood: Career interruption and earnings gaps. Journal of Family and Economic Issues, 42(4), 732–749.
ORGANISATION FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT (OECD). (2023). Integrating immigrant mothers into the workforce. OECD.
PIERCE, H., & PILLONINI, M. (2023). Remote work and motherhood in the COVID era. Journal of Family Policy, 39(1), 18–35.
PONGRÁCZ, T. (2001). Női szerepek és szerepfeszültségek. Demográfia, 44(3–4), 305–320.
PRIMECZ, H., TÓTH, Á., & SZABÓ, M. (2014). Szervezeti kultúra és nemi sztereotípiák. Vezetéstudomány, 45(2), 2–13.
ROSTÁNÉ RIEZ, A. (2021). Család és karrier: Kihívások és megoldások kisgyermekes anyák életében. Educatio, 30(4), 589–606.
SPÉDER, Z. (2001). Párhuzamos szerepek – párhuzamos terhek? Szociológiai Szemle, 11(2), 45–64.
VAJDA, R. (2014). Munka és család: Diszkriminációs mintázatok a magyar munkaerőpiacon. Esély, 25(1), 55–72.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
