A település-állomány jólléti pozíciójának mintázatai és azok változása 1990-2016
Kulcsszavak:
Jólléti index, gazdaságföldrajzi helyzet, a közfoglalkoztatás hatása, támogatások abszorpciójaAbsztrakt
A tanulmány egy komplex, a települési és társadalmi jóllét fő dimenzióit sűrítő index segítségével ad képet a rendszerváltozást követő térbeli-társadalmi változásokról. Az elemzés nem mutatott ki nagy területi átrendeződéseket ám néhány jelentős elmozdulást azonosított, melyek közül a dél-dunántúli régió hanyatlása és az Alföld egyes térségeinek javuló pozíciója emelhető ki. Utóbbi mögött azonban jelentős részben a közfoglalkoztatás áll, a kimenetele bizonytalan. A rendelkezésre álló fejlesztési források a nagyobb lélekszámú településeket kedvezményezték, a hátrányos helyzetű települések, térségek felzárkóztatására e források a 2007 – 2017-es időszakban nem bizonyultak elégségesnek. Összességében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy alapvetően a természeti és gazdaságföldrajzi adottságok, mindenekelőtt a városi munkaerőpiacok elérhetősége határozza meg a területi egyenlőtlenségek mintázatait és mértékét.
Hivatkozások
ENYEDI Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Ember-település-régió sorozat, Bp.
GROSZ, A. (2001): A decentralizált területfejlesztési támogatások felhasználásának tapasztalatai a Nyugat-Dunántúli régióban, Tér és Társadalom 15(2), 131-146.
KOÓS B. (2013): Három évtized a kistelepülések hazai finanszírozásában: a változó fejlődési lehetőségek kora 1980-2005, in. Kovács K, Váradi M. M. (szerk.): Hátrányban vidéken. Budapest: Argumentum Kiadó, 384 p. pp. 275-295. (http://www.regscience.hu:8080/jspui/bitstream/11155/292/2/varadim_hatranyban_videken_2013.pdf)
KOÓS B. (2015): A szegénység és depriváció a magyar település-állományban az ezredfordulót követően – avagy kísérlet a települési deprivációs index létrehozására. Tér és Társadalom, 29(1), 53-68.
KOVÁCS K. – BIHARI ZS.. (2006): Lejtők és csúszdák, avagy a foglalkoztatási esélyek térbeli egyenlőtlensége az ezredfordulón. Tér és Társadalom, 20(4), 49-66.
KOVÁCS K. (2013): Területi-társadalmi hátrányok és beavatkozási politikák. In: Kovács Katalin - Váradi Monika Mária (szerk.): Hátrányban vidéken. pp. 25-56.
LENGYEL I. –VARGA A. (2018): A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai – Helyzetkép és alapvető dilemmák. Közgazdasági Szemle, 65(5), 499-524.
NAGY A. (2012): A fejlettség, elmaradottság mérése a magyar területfejlesztési politikában. Doktori értekezés, ELTE TTK, Budapest.
NEMES NAGY J. (1997): A fekvés szerepe a regionális tagoltságban. Munkaerőpiac és Regionalitás, MTA Konferencia, Szirák, 1997. október (A konferenciakötetet kiadta: MTA KK KI, Bp. 1998, pp. 147-165.)
NÉMETH Á. – VERCSE T. – DÖVÉNYI Z. (2014): A fejlettség térbeli egyenlőtlenségei Magyarországon az európai uniós csatlakozás után Egy külhoni módszer adaptálása, Területi Statisztika, 54(4): 308–332.
NFGM (2009): A hazai területfejlesztési támogatási rendszer átfogó értékelése (1996-2008), (http://www.terport.hu/webfm_send/134)
PÉNZES J. (2015): A kedvezményezett térségek lehatárolásának aktuális kérdései. Területi Statisztika, 55(3), 206−232.
RECHNITZER J. (1993): Szétszakadás vagy felzárkózás. A térszerkezetet alakító innovációk. MTA RKK, Győr
RECHNITZER J. (2002): A városhálózat az átmenetben, a kilencvenes évek változási irányai. Tér és Társadalom. 6, 3, 165-183
STIEGLITZ J.E. – SEN A. – FITOUSSI J-P. (2009): Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
