The patterns and changes of the well-being position of the settlement between 1990-2016
Keywords:
Well-being index, economic geography situation, the impact of public employment, absorption of subsidiesAbstract
The aim of the authors of this study was to develop a complex index that enables to measure main social and territorial components of wellbeing at local (LAU-2) level and then use this index to assess development trajectories of the Hungarian settlements for the last 25 years. Given the constraints of available data, the new “wellbeing index” condenses half of the dimensions of wellbeing identified by Stieglitz–Sen–Fitoussi in their 2009 Report. Results of did not indicate major territorial rearrangements during the last 2,5 decades, rather, some tendencies, downwards spirals and improving geographical contexts were identified, such as the decline of the South Transdanubian Region and a significant strengthening of towns of the Great Hungarian Plains. The latter was most likely impacted by increased employment capacities of these towns induced by public employment. Distribution of the EU funds in the last decade suggests that the access of villages to these financial instruments targeting sectoral and regional development is highly limited.
References
ENYEDI Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Ember-település-régió sorozat, Bp.
GROSZ, A. (2001): A decentralizált területfejlesztési támogatások felhasználásának tapasztalatai a Nyugat-Dunántúli régióban, Tér és Társadalom 15(2), 131-146.
KOÓS B. (2013): Három évtized a kistelepülések hazai finanszírozásában: a változó fejlődési lehetőségek kora 1980-2005, in. Kovács K, Váradi M. M. (szerk.): Hátrányban vidéken. Budapest: Argumentum Kiadó, 384 p. pp. 275-295. (http://www.regscience.hu:8080/jspui/bitstream/11155/292/2/varadim_hatranyban_videken_2013.pdf)
KOÓS B. (2015): A szegénység és depriváció a magyar település-állományban az ezredfordulót követően – avagy kísérlet a települési deprivációs index létrehozására. Tér és Társadalom, 29(1), 53-68.
KOVÁCS K. – BIHARI ZS.. (2006): Lejtők és csúszdák, avagy a foglalkoztatási esélyek térbeli egyenlőtlensége az ezredfordulón. Tér és Társadalom, 20(4), 49-66.
KOVÁCS K. (2013): Területi-társadalmi hátrányok és beavatkozási politikák. In: Kovács Katalin - Váradi Monika Mária (szerk.): Hátrányban vidéken. pp. 25-56.
LENGYEL I. –VARGA A. (2018): A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai – Helyzetkép és alapvető dilemmák. Közgazdasági Szemle, 65(5), 499-524.
NAGY A. (2012): A fejlettség, elmaradottság mérése a magyar területfejlesztési politikában. Doktori értekezés, ELTE TTK, Budapest.
NEMES NAGY J. (1997): A fekvés szerepe a regionális tagoltságban. Munkaerőpiac és Regionalitás, MTA Konferencia, Szirák, 1997. október (A konferenciakötetet kiadta: MTA KK KI, Bp. 1998, pp. 147-165.)
NÉMETH Á. – VERCSE T. – DÖVÉNYI Z. (2014): A fejlettség térbeli egyenlőtlenségei Magyarországon az európai uniós csatlakozás után Egy külhoni módszer adaptálása, Területi Statisztika, 54(4): 308–332.
NFGM (2009): A hazai területfejlesztési támogatási rendszer átfogó értékelése (1996-2008), (http://www.terport.hu/webfm_send/134)
PÉNZES J. (2015): A kedvezményezett térségek lehatárolásának aktuális kérdései. Területi Statisztika, 55(3), 206−232.
RECHNITZER J. (1993): Szétszakadás vagy felzárkózás. A térszerkezetet alakító innovációk. MTA RKK, Győr
RECHNITZER J. (2002): A városhálózat az átmenetben, a kilencvenes évek változási irányai. Tér és Társadalom. 6, 3, 165-183
STIEGLITZ J.E. – SEN A. – FITOUSSI J-P. (2009): Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
