A bevándorlás jellemzői Japánban a 20. század elejétől napjainkig

Tamás Deák; Tibor Elekes

doi:10.32976/stratfuz.2020.10

Szerzők

Deák Tamás Miskolci Egyetem
Elekes Tibor Miskolci Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.10

Kulcsszavak:

Japán, gazdasági fejlődés, népességfogyás, bevándorlás

Absztrakt

Japán elöregedő társadalma a 2. világháború utáni látványos gazdasági fejlődés munkaerő igényét részben külföldi munkavállalókkal tudja biztosítani. A földrajzi közelség és a történelmi kapcsolatok jelentős számú kínai és koreai vendégmunkás érkezését tették lehetővé. Az állam által szervezett, jogi keretek között zajló bevándorlás a közeli ázsiai, kevésbé fejlett országokat érinti, de a folyamat globális jellegét erősíti a távoli kontinensekről származó közösségek jelenléte. Az össznépességen belül a külföldiek aránya 2010-ben 1,7% (2,1 millió), 2012-ben 1,6% (2 millió), 2014-ben 1,7,% (2,1 millió), 2016-ban közel 1,9% (2,4 millió), napjaikban 2% feletti a 124 milliós népességű országban.

Szerző életrajzok

Deák Tamás, Miskolci Egyetem

végzett MSc hallgató, Miskolci Egyetem

Elekes Tibor, Miskolci Egyetem

Ph.D., egyetemi docens, Miskolci Egyetem

Hivatkozások

CARVALHO, D. (2003): Migrants and Identity in Japan and Brazil, The Nikkeijin – Routledge Curzon, Taylor & Francis Group, London, pp. 3-35, 79-115

DEÁK T. – ELEKES T. (2019): Nyersanyag-gazdaság-népesség kapcsolatrendszerének néhány sajátossága Japánban az utóbbi száz évben. Műszaki Földtudományi Közlemények, 88. kötet, 2. szám, Miskolci Egyetemi Kiadó, pp. 111-116

HAYASHI, F. (2001): The 1990s in Japan: A Lost Decade. University of Tokyo, Tokyo. pp. 3-7

HERBERT, K. (1995): European and Asian Migration to Brazil. In: R. Cohen (szerk.) The Cambridge Survey of World Migration, Cambridge: Cambridge University Press, pp. 19-208

HORVÁTH G. (1998): A Japán-szigetvilág. In: PROBÁLD F. – HORVÁTH G. (szerk.): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp.234-276

HORVÁTH G. – SZABÓ P. – WILHELM Z. (2010): Japán. In: TÓTH J.(főszerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 951-960

IIJIMA, M. (2015): Japanese Women in Agriculture – Overview. Global Agricultural Information Network, USDA Foreign Agricultural Service, pp. 1-5

MIZUUCHI, T. (2003): The Historical Transformation of Poverty, Discrimination, and Urban Policy in Japanese City: The Case of Osaka. Osaka City University, Department of Geography, Japan-Osaka. pp. 22-23

PALANOVICS N. (2006): „Új áramlatok Japán hivatalos fejlesztési támogatásainak (ODA) rendszerében”. Kül-Világ 3(2). http://www.freeweb.hu/kulvilag/2006/02/palanovics.pdf

SORENSEN, A. (2002): The Making of Urban Japan, Cities and planning from Edo to the twenty-first century. Taylor & Francis Group, London and New York. pp. 151-200

SUGIMOTO, Y. (2009): The Cambridge Companion to Modern Japanese Culture – Cambridge University Press, Port Melbourne, Australia, pp. 76-90, 147-163, 182-196

SUGIMOTO, Y. (2010): An Introduction to Japanese Society, Third Edition – Cabridge University Press, New York, USA, pp. 189-218

SZENTES T. (2002): A II. világháború után kialakult nemzetközi gazdasági rend és a változó világgazdaság. In: BLAHÓ, A. (szerk.): Világgazdaságtan. Globális fejlődés, gazdaságdiplomácia. Aula, Budapest, pp.259-299.

SZENTES T. (2011): Fejlődés-gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 531 p.

WALLERSTEIN I. (1983): A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat, Budapest. 782 p.

WOOLLEY, P. J. (2005): Geography & Japan's Strategic Choices From Seclusion to Internationalization - Potomac Books, Inc. Washington, D.C. pp. 43-58, 70-101