A bevándorlás jellemzői Japánban a 20. század elejétől napjainkig

Tamás Deák; Tibor Elekes

doi:10.32976/stratfuz.2020.10

Authors

Tamás Deák University of Miskolc
Tibor Elekes University of Miskolc

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.10

Keywords:

Japan, economic development, population decline, immigration

Abstract

The ageing society of Japan could provide its labour needs of economic development partly with foreign workers after the 2nd World War. Geographical proximity and historical links allowed the arrival of a significant number of Chinese and Korean guest workers. State-organized legal immigration affects nearby Asian, less developed, or developing countries. The global nature of the process is reinforced by the presence of communities from distant continents. The "repatriation" of descendants of those Japanese who moved abroad in previous decades has begun (Brazil, Peru). The proportion of foreigners in the total population was 1.6% (2 million) in 2012, nearly 1.9% (2.4 million) in 2016 and more than 2% in the country with a population of 124 million in 2016. In view of the population and economic developments, a further increase in the number and proportion of foreigners is expected. This increase does not lead to a change in the cultural characteristics of the country and the general population.

Author Biographies

Tamás Deák, University of Miskolc

graduated MSc student

Tibor Elekes, University of Miskolc

Ph.D, Associate Professor

References

CARVALHO, D. (2003): Migrants and Identity in Japan and Brazil, The Nikkeijin – Routledge Curzon, Taylor & Francis Group, London, pp. 3-35, 79-115

DEÁK T. – ELEKES T. (2019): Nyersanyag-gazdaság-népesség kapcsolatrendszerének néhány sajátossága Japánban az utóbbi száz évben. Műszaki Földtudományi Közlemények, 88. kötet, 2. szám, Miskolci Egyetemi Kiadó, pp. 111-116

HAYASHI, F. (2001): The 1990s in Japan: A Lost Decade. University of Tokyo, Tokyo. pp. 3-7

HERBERT, K. (1995): European and Asian Migration to Brazil. In: R. Cohen (szerk.) The Cambridge Survey of World Migration, Cambridge: Cambridge University Press, pp. 19-208

HORVÁTH G. (1998): A Japán-szigetvilág. In: PROBÁLD F. – HORVÁTH G. (szerk.): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp.234-276

HORVÁTH G. – SZABÓ P. – WILHELM Z. (2010): Japán. In: TÓTH J.(főszerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 951-960

IIJIMA, M. (2015): Japanese Women in Agriculture – Overview. Global Agricultural Information Network, USDA Foreign Agricultural Service, pp. 1-5

MIZUUCHI, T. (2003): The Historical Transformation of Poverty, Discrimination, and Urban Policy in Japanese City: The Case of Osaka. Osaka City University, Department of Geography, Japan-Osaka. pp. 22-23

PALANOVICS N. (2006): „Új áramlatok Japán hivatalos fejlesztési támogatásainak (ODA) rendszerében”. Kül-Világ 3(2). http://www.freeweb.hu/kulvilag/2006/02/palanovics.pdf

SORENSEN, A. (2002): The Making of Urban Japan, Cities and planning from Edo to the twenty-first century. Taylor & Francis Group, London and New York. pp. 151-200

SUGIMOTO, Y. (2009): The Cambridge Companion to Modern Japanese Culture – Cambridge University Press, Port Melbourne, Australia, pp. 76-90, 147-163, 182-196

SUGIMOTO, Y. (2010): An Introduction to Japanese Society, Third Edition – Cabridge University Press, New York, USA, pp. 189-218

SZENTES T. (2002): A II. világháború után kialakult nemzetközi gazdasági rend és a változó világgazdaság. In: BLAHÓ, A. (szerk.): Világgazdaságtan. Globális fejlődés, gazdaságdiplomácia. Aula, Budapest, pp.259-299.

SZENTES T. (2011): Fejlődés-gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 531 p.

WALLERSTEIN I. (1983): A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat, Budapest. 782 p.

WOOLLEY, P. J. (2005): Geography & Japan's Strategic Choices From Seclusion to Internationalization - Potomac Books, Inc. Washington, D.C. pp. 43-58, 70-101