Társadalmi innováció mint horizontális eszköz szerepe az intelligens szakosodás megvalósulásában

Ágnes Varga

doi:10.32976/stratfuz.2020.12

Szerzők

Varga Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.12

Kulcsszavak:

versenyképesség, place-based megközelítés, tudástranszfer, innováció

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy a szakirodalom alapján rámutasson az intelligens szakosodás mint gazdaságfejlesztési koncepció megvalósításában a társadalmi innovációk szerepére és indokoltságára. Az általában bottom-up módon kialakuló, a helyi igényekre reflektáló társadalmi innovációk, amelyek sokszor a gazdasági és technológiai innovációk nem kívánt negatív következményeinek megoldására irányulnak jól alkalmazhatók, és a kevésbé versenyképes régiókban szinte elengedhetetlenek az alapvetően place-based intelligens szakosodási koncepció gyakorlati életben történő eredményes megvalósításához. A tanulmány az intelligens szakosodás megjelenése és kapcsolódási pontjainak áttekintése mellett kitér a gazdasági szerkezetváltáshoz elengedhetetlen társadalmi tanulási folyamat és a hagyományos tudásrendszerek és közigazgatás kényszerű átalakulásának szükségességére a versenyképes gazdaság kialakításának érdekében.

Információk a szerzőről

Varga Ágnes, Budapesti Corvinus Egyetem

tanársedég, Budapesti Corvinus Egyetem

Hivatkozások

BEKAR, C. – CARLAW, K. –LIPSEY, R. (2018): General purpose technologies in theory, application and controversy: A review, Journal of Evolutionary Economics, 28, pp. 1005–1033. https://doi.org/10.1007/s00191-017-0546-0

BENEDEK J. – KOCZISZKY GY. – VERESNÉ SOMOSI M. – BALATON K. (2015): Regionális társadalmi innováció generálása szakértői rendszer segítségével, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, XII (2), pp. 4–22.

BRUNORI, G. – BARJOLLE, D. – DOCKES, A.-C. – HELMLE, S. – INGRAM, J. – KLERKX, L. – MOSCHITZ, H. – NEMES, G. – TISENKOPFS, T. (2013): CAP Reform and Innovation: The Role of Learning and Innovation Networks, EuroChoices, 12(2), pp. 27–33. https://doi.org/10.1111/1746-692X.12025

CAMAGNI, R. – CAPELLO, R. (2017): Regional Innovation Patterns and the EU Regional Policy Reform: Towards Smart Innovation Policies. In Capello, R. (szerk.): Seminal Studies in Regional and Urban Economics, Springer, pp. 313–344. DOI 10.1007/978-3-319-57807-1

DŐRY T. (2001). Az innováció kutatások megjelenése a regionális elemzésekben—Az innováció regionális perspektívában, Tér és Társadalom, XV (2), pp. 87–106.

EC (European Commission) (2014): Az intelligens specializációt szolgáló nemzeti/regionális innovációs stratégiák (RIS3), p.8.

EC (European Commission) (2013): Social innovation research in the European Union: Approaches, findings and future directions, Publications Office of the European Union

FORAY, D. (2018a): Smart specialisation strategies and industrial modernisation in European regions—Theory and practice, Cambridge Journal of Economics, 42, pp. 1505–1520. https://doi.org/10.1093/cje/bey022

FORAY, D. (2018b): Smart specialization strategies as a case of mission-oriented policy—A case study on the emergence of new policy practices, Industrial and Corporate Change, 27(5), pp. 817–832. https://doi.org/10.1093/icc/dty030

FORAY, D. – DAVID, P. A. – HALL, B. (2009): Smart Specialisation – The Concept. Knowledge Economists Policy Brief, No. 9., p.5.

FORAY, D. – GODDARD, J. – BELDARRAIN, X. G. – LANDABASO, M. – MCCANN, P. – MORGAN, K. – NAUWELAERS, C. – ORTEGA-ARGILÉS, R. (2012): Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisation (RIS 3), European Commission, p.122.

G. FEKETE É. (2008): A fejlődés és versenyképesség értelmezése kevésbé fejlett térségekben. In Lengyel I. – Lukovics M. (szerk.): Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében, JATEPress, pp. 130–152.

G. FEKETE É. (2015): A társadalmi innovációk a felzárkóztatás szolgálatában, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc, p.210.

GRIGOLINI, M. – PANCOTTI, C. – SIRTORI, E. – VIGNETTI, S. (2015): A place-based strategy to smart specialisation: The case of Apulia, Centre for Industrial Studies, working paper 1., p.24.

HÁMORI B. – SZABÓ K. (2018): Innováció és hálózat, Educatio, 27(2), pp. 208–224. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.2.4

HORVÁTH K. (2004): Az innováció-alapú regionális fejlesztés lehetőségei Magyarországon, Tér és Társadalom, XVIII (4), pp. 29–49.

KATONÁNÉ KOVÁCS J. – VARGA E. – NEMES G. (2017): Fókuszban a társadalmi innováció folyamata a magyar vidéken, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, XIV.(1), pp. 6–19.

KOCZISZKY GY. – VERESNÉ SOMOSI M. – BALATON K. (2017): A társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei, Vezetéstudomány, XLVIII(6-7.), pp.15-19. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.06.02

KORNAI J. (1999): A rendszerparadigma, Közgazdasági Szemle, XLVI. évf.(július-augusztus), pp.585–599.

KOZMA T. – FLÓRA G. – POLÓNYI I. – REISZ R. (szerk.) (2015). Tanuló régiók Magyarországon—Az elmélettől a valóságig, Debreceni Egyetem Felsőoktatási K&F Központ, Debrecen, p.297.

LENGYEl I. (2018): Az intelligens szakosodási stratégiák alapjai, különös tekintettel az egészségiparra. In Lengyel I. (szerk): Térségek növekedése és fejlődése, JATEPress, Szeged, pp. 11-35.

LIPTÁK K. – HORVÁTH K. (2018): Társadalmi innovációk szerepe a foglalkoztatáspolitikában és a vidékfejlesztésben, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, XV.(3), pp. 55–68.

MARIMON, R. – DE GARCA CARVALHO, M. (2008): Governance and co-ordination of S&T policies in the European Research Area.

MCCANN, P. – ORTEGA-ARGILÉS, R. (2015): Smart Specialization, Regional Growth and Applications to European Union Cohesion Policy, Regional Studies, 49(8), pp.1291–1302. https://doi.org/10.1080/00343404.2013.799769

NAGY Sz. (2019): A digitális társadalmi innováció, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek XVI. (1), pp.76-84.

NEMES G. – VARGA Á. (2015a): A magyar mezőgazdasági tudásrendszer intézményei és változásai, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, p.18.

NEMES G. – VARGA Á. (2015b): Társadalmi innováció és társadalmi tanulás a vidékfejlesztésben—Sikerek, problémák, dilemmák. In: Veresné Somosi M. – Lipták K. (szerk.): „Mérleg és Kihívások” IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia = „Balance and Challenges” IX. International Scientific Conference: A Gazdaságtudományi Kar megalapításának 25. Évfordulója alkalmából, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc, pp.434-444.

NGM (Nemzetgazdasági Minisztérium) (2013): S3 Fehér Könyv: Magyarország intelligens szakosodási irányai, társadalmi egyeztetésre szánt változat, p.79.

NIH (2014): Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia, Nemzeti Innovációs Hivatal, p.91.

NOGUEIRA, C. – PINTO, H. – SAMPAIO, F. (2017): Social innovation and smart specialisation: Opportunities for Atlantic Regions. European Public & Social Innovation Review, 2(2), pp. 42–56.

ORTEGA-ARGILÉS, R. (2012): The transatlantic porductivity gap: A survey of the main causes, Journal of Economic Surveys, 26(3), pp. 395–419. https://doi.org/10.1111/j.1467-6419.2012.00725.x

PAKUCS J. – PAPANEK G. (szerk.). (2006): Innováció menedzsment kézikönyv, Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, p.233.

ROMER, P. (2000): Should the government subsidize supply or demand in the market for scientists and engineers?, Innovation Policy and the Economy, 1, pp. 221–252.

SZALAVETZ A. (2004): Technológiai fejlődés, szakosodás, komplementaritás, szerkezetátalakulás, Közgazdasági Szemle, LI. évf.(április), pp. 362–378.

VAN ARK, B. – O’MAHONY, M. – TIMMER, M. P. (2008): The Productivity Gap between Europe and the United States: Trends and Causes, Journal of Economic Perspectives, 22(1), pp. 25–44.

VAS Z. – BAJMÓCY Z. (2012): Az innovációs rendszerek 25 éve, Közgazdasági Szemle, 59(11), pp. 1233–1256.