Társadalmi innováció mint horizontális eszköz szerepe az intelligens szakosodás megvalósulásában

Ágnes Varga

doi:10.32976/stratfuz.2020.12

Authors

Ágnes Varga Corvinus University of Budapest

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.12

Keywords:

competitiveness, place-based approach, knowledge transfer, innovation

Abstract

The aim of the study is to highlight the role and justification of social innovations in the implementation of smart specialization as an economic development concept based on the literature. Generally bottom-up, local-level social innovations, often aimed at addressing the undesirable negative consequences of economic and technological innovation, and in the less competitive regions, are essential for the successful implementation of the essentially place-based smart specialization concept in practice. In addition to reviewing the emergence of smart specialization and its interfaces, the study addresses the need for a social learning process essential for economic restructuring and the need to transform traditional knowledge systems and public administration in order to develop a competitive economy.

Author Biography

Ágnes Varga, Corvinus University of Budapest

Assistan Lecturer

References

BEKAR, C. – CARLAW, K. –LIPSEY, R. (2018): General purpose technologies in theory, application and controversy: A review, Journal of Evolutionary Economics, 28, pp. 1005–1033. https://doi.org/10.1007/s00191-017-0546-0

BENEDEK J. – KOCZISZKY GY. – VERESNÉ SOMOSI M. – BALATON K. (2015): Regionális társadalmi innováció generálása szakértői rendszer segítségével, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, XII (2), pp. 4–22.

BRUNORI, G. – BARJOLLE, D. – DOCKES, A.-C. – HELMLE, S. – INGRAM, J. – KLERKX, L. – MOSCHITZ, H. – NEMES, G. – TISENKOPFS, T. (2013): CAP Reform and Innovation: The Role of Learning and Innovation Networks, EuroChoices, 12(2), pp. 27–33. https://doi.org/10.1111/1746-692X.12025

CAMAGNI, R. – CAPELLO, R. (2017): Regional Innovation Patterns and the EU Regional Policy Reform: Towards Smart Innovation Policies. In Capello, R. (szerk.): Seminal Studies in Regional and Urban Economics, Springer, pp. 313–344. DOI 10.1007/978-3-319-57807-1

DŐRY T. (2001). Az innováció kutatások megjelenése a regionális elemzésekben—Az innováció regionális perspektívában, Tér és Társadalom, XV (2), pp. 87–106.

EC (European Commission) (2014): Az intelligens specializációt szolgáló nemzeti/regionális innovációs stratégiák (RIS3), p.8.

EC (European Commission) (2013): Social innovation research in the European Union: Approaches, findings and future directions, Publications Office of the European Union

FORAY, D. (2018a): Smart specialisation strategies and industrial modernisation in European regions—Theory and practice, Cambridge Journal of Economics, 42, pp. 1505–1520. https://doi.org/10.1093/cje/bey022

FORAY, D. (2018b): Smart specialization strategies as a case of mission-oriented policy—A case study on the emergence of new policy practices, Industrial and Corporate Change, 27(5), pp. 817–832. https://doi.org/10.1093/icc/dty030

FORAY, D. – DAVID, P. A. – HALL, B. (2009): Smart Specialisation – The Concept. Knowledge Economists Policy Brief, No. 9., p.5.

FORAY, D. – GODDARD, J. – BELDARRAIN, X. G. – LANDABASO, M. – MCCANN, P. – MORGAN, K. – NAUWELAERS, C. – ORTEGA-ARGILÉS, R. (2012): Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisation (RIS 3), European Commission, p.122.

G. FEKETE É. (2008): A fejlődés és versenyképesség értelmezése kevésbé fejlett térségekben. In Lengyel I. – Lukovics M. (szerk.): Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében, JATEPress, pp. 130–152.

G. FEKETE É. (2015): A társadalmi innovációk a felzárkóztatás szolgálatában, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc, p.210.

GRIGOLINI, M. – PANCOTTI, C. – SIRTORI, E. – VIGNETTI, S. (2015): A place-based strategy to smart specialisation: The case of Apulia, Centre for Industrial Studies, working paper 1., p.24.

HÁMORI B. – SZABÓ K. (2018): Innováció és hálózat, Educatio, 27(2), pp. 208–224. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.2.4

HORVÁTH K. (2004): Az innováció-alapú regionális fejlesztés lehetőségei Magyarországon, Tér és Társadalom, XVIII (4), pp. 29–49.

KATONÁNÉ KOVÁCS J. – VARGA E. – NEMES G. (2017): Fókuszban a társadalmi innováció folyamata a magyar vidéken, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, XIV.(1), pp. 6–19.

KOCZISZKY GY. – VERESNÉ SOMOSI M. – BALATON K. (2017): A társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei, Vezetéstudomány, XLVIII(6-7.), pp.15-19. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.06.02

KORNAI J. (1999): A rendszerparadigma, Közgazdasági Szemle, XLVI. évf.(július-augusztus), pp.585–599.

KOZMA T. – FLÓRA G. – POLÓNYI I. – REISZ R. (szerk.) (2015). Tanuló régiók Magyarországon—Az elmélettől a valóságig, Debreceni Egyetem Felsőoktatási K&F Központ, Debrecen, p.297.

LENGYEl I. (2018): Az intelligens szakosodási stratégiák alapjai, különös tekintettel az egészségiparra. In Lengyel I. (szerk): Térségek növekedése és fejlődése, JATEPress, Szeged, pp. 11-35.

LIPTÁK K. – HORVÁTH K. (2018): Társadalmi innovációk szerepe a foglalkoztatáspolitikában és a vidékfejlesztésben, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, XV.(3), pp. 55–68.

MARIMON, R. – DE GARCA CARVALHO, M. (2008): Governance and co-ordination of S&T policies in the European Research Area.

MCCANN, P. – ORTEGA-ARGILÉS, R. (2015): Smart Specialization, Regional Growth and Applications to European Union Cohesion Policy, Regional Studies, 49(8), pp.1291–1302. https://doi.org/10.1080/00343404.2013.799769

NAGY Sz. (2019): A digitális társadalmi innováció, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek XVI. (1), pp.76-84.

NEMES G. – VARGA Á. (2015a): A magyar mezőgazdasági tudásrendszer intézményei és változásai, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, p.18.

NEMES G. – VARGA Á. (2015b): Társadalmi innováció és társadalmi tanulás a vidékfejlesztésben—Sikerek, problémák, dilemmák. In: Veresné Somosi M. – Lipták K. (szerk.): „Mérleg és Kihívások” IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia = „Balance and Challenges” IX. International Scientific Conference: A Gazdaságtudományi Kar megalapításának 25. Évfordulója alkalmából, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc, pp.434-444.

NGM (Nemzetgazdasági Minisztérium) (2013): S3 Fehér Könyv: Magyarország intelligens szakosodási irányai, társadalmi egyeztetésre szánt változat, p.79.

NIH (2014): Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia, Nemzeti Innovációs Hivatal, p.91.

NOGUEIRA, C. – PINTO, H. – SAMPAIO, F. (2017): Social innovation and smart specialisation: Opportunities for Atlantic Regions. European Public & Social Innovation Review, 2(2), pp. 42–56.

ORTEGA-ARGILÉS, R. (2012): The transatlantic porductivity gap: A survey of the main causes, Journal of Economic Surveys, 26(3), pp. 395–419. https://doi.org/10.1111/j.1467-6419.2012.00725.x

PAKUCS J. – PAPANEK G. (szerk.). (2006): Innováció menedzsment kézikönyv, Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, p.233.

ROMER, P. (2000): Should the government subsidize supply or demand in the market for scientists and engineers?, Innovation Policy and the Economy, 1, pp. 221–252.

SZALAVETZ A. (2004): Technológiai fejlődés, szakosodás, komplementaritás, szerkezetátalakulás, Közgazdasági Szemle, LI. évf.(április), pp. 362–378.

VAN ARK, B. – O’MAHONY, M. – TIMMER, M. P. (2008): The Productivity Gap between Europe and the United States: Trends and Causes, Journal of Economic Perspectives, 22(1), pp. 25–44.

VAS Z. – BAJMÓCY Z. (2012): Az innovációs rendszerek 25 éve, Közgazdasági Szemle, 59(11), pp. 1233–1256.