Az animés szubkultúra tagjainak identitásteremtő jelentésadási folyamatai a tárgybirtokláson keresztül
Keywords:
anime subculture, community, Japan, surveyAbstract
Kutatási témám középpontjában a Magyarországon élő, Japán kultúra iránt érdeklődő emberek identitáserősítő gyakorlatai állnak, amelyeknek tipikus példája a fogyasztás: a tárgyak birtoklása és az oda vezető út. Feltételezésem kiindulópontja, hogy a szubkultúra a globalizáció és a média függvényében jöhetett létre, hiszen figyelembe kell vennünk a Magyarország és Japán közötti földrajzi távolságot. Ez vizsgálhatóvá teszi, hogy a közösség – amihez hasonló egyébként Európa legtöbb országában van – hogyan találkozhat Japánnal, miért kelti fel figyelmét annak kultúrája, mely elemeit veszik át, ez miben fejeződik ki, mi történik közben a mögöttes tartalommal, jelentéssel. Feltételezésem szerint a közösség önmaga hitelességét a fogyasztói kultúrán keresztül igyekszik megteremteni és megerősíteni olyan módon, hogy az anyagi világ jelentéseit és kontextusait rekonstruálja.
References
APPADURAI, ARJUN (2008): Az áru és az érték politikája. Replika, 63. sz., 61-105. old.
BAYER, BAJOMI-LÁZÁR (2005): Globalizáció, média, politika. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete.
BAYER, JÓZSEF (2002): Globális média, globális kultúra. Magyar tudomány, 47./108. évf., 6. sz., 748-761. old.
BERNÁT, B. ISTVÁN ET AL. (2012): Média, kultúra, kommunikáció. Budapest, Libri Kiadó.
BERTA, PÉTER (2008): A tárgyak identitáspolitikája. A patinahamisítás mint alkalmi megélhetési /politikai stratégia és a gábor presztízstárgygazdaság. Replika, 63. sz., 163-196. old.
BERTA, PÉTER (2008): Szubjektumok alkotta tárgyak - tárgyak által konstruált szubjektumok. Interakció, kölcsönhatás, egymásra utaltság: az "új" anyagikultúra-kutatásról. Replika, 63. sz., 29-60. old.
CSÍKSZENTMIHÁLYI, MIHÁLY - HALTON, EUGENE (2011): Tárgyaink tükrében. Budapest, Libri Kiadó.
GYŐRI, GÁBOR - DESSEWFFY, TIBOR (2007): Hétköznapi globalizáció. Budapest, Demos Magyarország Kiadó.
KOPYTOFF, IGOR (2008): A dolgok kulturális életrajza: a kommodifikáció mint folyamat. Replika, 63. sz., 107-129. old.
KACSUK, ZOLTÁN (2005): Szubkultúrák, poszt-szubkultúrák és neo-törzsek. A (látványos) ifjúsági (szub)kultúrák brit kutatásának legújabb hulláma. Replika, 53. sz., 91-110. old.
KOZINETS, ROBERT V. (2002): The Field Behind the Screen: Using Netnography For Marketing Research in Online Communities. Journal of Marketing Research. 39. évf., 1. sz., 61-72. old.
KUNT, ERNŐ (2003): Az antropológia keresése. Budapest, L’Harmattan.
LAJOS, VERONIKA (2016): Internet és etnográfiai jelenkorkutatás. Tárgyi és módszertani kérdések, etikai természetű dilemmák. Diptichon. Tanulmányok Bartha Elek tiszteletére. Debrecen, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. 830-851. old.
LETENYEI, LÁSZLÓ (2006): Településkutatás I-II. Budapest, TeTT könyvek.
MAKSA, GYULA (2014): "Soft power” és képregényes közvetítettség. A keleti típusú képregény magyar kultúrájának lehetséges értelmezési kerete. Kulturális és társadalmi sokszínűség a változó gazdasági környezetben. Komárno, International Research Institute s.r.o. 283-287. old.
MANGAFAN KIADÓ KFT. (2008): Missziónk is van. Elérhető: http://mangafan.hu/mangafan/akiado (olvasva: 2019.01.02.)
MEYROWITZ, JOSHUA (2005): A glokalitás hajnala: a hely és önazonosság új élménye a globális faluban. Világosság, 46. évf. 6. sz. 29-36. old.
SIMÁNYI, LÉNA (2005): Bevezetés a fogyasztói társadalom elméletébe. Replika, 51-52. sz., 165-195. old.
VÁGVÖLGYI, B. ANDRÁS (2000): Tokyo Underground. Budapest, Új Mandátum.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
