Az Észak-magyarországi régió LHH-s kistérségei fejlesztési stratégiáinak összefoglalása - ABAÚJ-HEGYKÖZI KISTÉRSÉG

Absztrakt

Az Abaúj-Hegyközi Kistérség Borsod-Abaúj–Zemplén megye északi részén, a Hernád folyótól Keletre, a Zempléni hegység irányában terül el, Szlovákiával határos. Területe: 44 105 km2, népessége: 15 448 fő, népsűrűsége 35 fő/km2.
Tipikusan aprófalvas kistérség: a 24 településből egyedül a két város (Abaújszántó, Gönc) lakosságszáma haladja meg a 2 000 főt, az 500 főnél kisebb települések száma 14, zsáktelepülések száma 7. A legnagyobb lélekszámú település Abaújszántó 3 388, a legkisebb Sima 24 fővel.
1960-hoz képest a kistérség népességének közel felét, 41%-át elveszítette.

A térség legnagyobb problémája a munkahelyek hiánya, ami a munkahelyteremtés egyik alapját képező megfelelő humán erőforrás nem megfelelő minőségére, és a másik alapot jelentő infrastruktúra fejletlenségére vezethető vissza. A foglalkoztatottak aránya 37,1 %, az inaktív keresők aránya 36,1 %, a munkanélküliek aránya:23,78 %
Ennek megfelelően lényeges az oktatás, nevelés, valamint tehetséggondozás infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtése, fejlesztése és korszerűsítése, kiemelten kezelve a roma és hátrányos helyzetű fiatalok tanulását és továbbtanulását. Fontos ezen intézmények működésének összehangolása és a térségi specifikus igényekhez igazítása.

A másik alapvető fejlesztési terület a szociális intézmények fejlesztése, és az életmódegészségprogramok beindítása, közösségi terek fejlesztése és közösségfejlesztési folyamatok beindítása.
A két pillér együtt megfelelő alapot képez a térség hosszú távú, fenntartható felzárkózásához, majd fejlődéséhez. A hosszabb távra szóló fenntartható felzárkóztatási célú fejlesztéseket javasolt kombinálni a rövidebb távú, gazdaságfejlesztést és általában az életminőséget és felzárkóztatás gondjait érintő fejlesztésekkel, mint például az infrastrukturális feltételek javítása, a térség szervezettségi szintjének növelése.