Szegénység és boldogság-érzet területi különbségei Európában és a világon
Kulcsszavak:
szegénység, boldogság, jólétAbsztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a szegénység hogyan alakul a világ egyes régióiban, illetve Európa országaiban, majd a jólét és a boldogság-érzet területi különbségeit tekinti át, összehasonlítva azt a jövedelemarányok területi különbségeivel. Azt kívánja bemutatni, hogy a boldogság-érzet és az anyagi jólét nem minden esetben kapcsolódnak szorosan össze, vagyis nem feltétlenül a legmagasabb bruttó hozzáadott értékkel és átlagjövedelemmel rendelkező országok lakosai a legboldogabbak.
Hivatkozások
BOKOR Á. (1987): Szegénység a mai Magyarországon. Budapest, Magvető Kiadó
BUKODI E. (2001): Társadalmi jelzőszámok – elméletek és megközelítések. Szociológiai Szemle, 11 (2) 35-57. old.
CARLSSON, F., JOHANSSON-STENMAN, O., & MARTINSSON, P. (2007): Do you enjoy having more than others? Survey evidence of positional goods. Economica, 74, 586–98.
CLARK, A. E., FRIJTERS, P. – SHIELDS, M. (2008): Relative income, happiness and utility: an explanation for the Easterlin Paradox and other puzzles. Journal of Economic Literature, 46, 95–144.
CLIFTON, J. (2012): Latin Americans most positive in the world. http://www.gallup.com/poll/159254/latin-americans-positive-world.aspx#1 Utolsó letöltés: 2013. február 14.
DEATON, A. (2010): Price indexes, inequality, and the measurement of world poverty. American Economic Review, 100, 5-34.
EASTERLIN, R. A. (1974): Does Economic Growth Improve the Human Lot? Some Empirical Evidence. Nations and Households in Economic Growth, 89, 89-125.
EASTERLIN, R. A. (1995): Will Raising the Incomes of All Increase the Happiness of All? Journal of Economic Behavior and Organisation, 27, 35-47. old.
FAFCHAMPS, M. – SHILPI, F. (2008): Subjective welfare, isolation, and relative consumption. Journal of Development Economics, 86, 43–60.
FREY, B. S. – STUTZER, A. (2002): What can economists learn from happiness research? Journal of Economic Literature, 40, 402–435. old.
GÁBOS A. – SZIVÓS P. (2002): A jövedelmi szegénység alakulása, a gyermekes családok helyzete. In: Társadalmi Riport 2002, Budapest, TÁRKI, 42-59.
GÁBOS A. – SZIVÓS P. (2004): Szegénység Magyarországon az EU-csatlakozás küszöbén. In: Társadalmi Riport 2004; Budapest, TÁRKI, 96-117.
HAJDU G. – HAJDU T. (2013): A közmondás próbája. HVG, 2, 43-44.
HAVASI É. (2002): Szegénység és társadalmi kirekesztettség a mai Magyarországon. Szociológiai Szemle, 12 (4) 51-71.
JOHANSSON-STENMAN, O. – MARTINSSON, P. (2006): Honestly, why are you driving a BMW? Journal of Economic Behavior and Organization, 60, 129–46.
LAYARD, R. (2003): Happiness–has social science a clue? Lionel Robbins memorial lectures Centre for Economic Performance. London School of Economics.
LELKES O. (2003): „Kinn is vagyok, benn is vagyok…” A társadalmi kirekesztettség mérése az Európai Unióban és Magyarországon. Szociológiai Szemle, 13, (4) 88-106.
NOLL, H. H. (1998): Social Indicators and Social Reporting: The International Experience. internetes forrás: http://www.ccsd.ca/noll1.html, Legutolsó hozzáférés: 2013. szeptember 19.
RAVALLION, M. - LOKSHIN, M. (2002): Self-rated economic welfare in Russia. European Economic Review, 46, 1453-1473.
SAMMAN, E. (2007): Psychological and Subjective Well-being: A Proposal for Internationally Comparable Indicators. Oxford Development Studies, 35 (4) 459-486.
STEVENSON, B. – WOLFERS, J. (2008): Economic growth and subjective well-being: reassessing the Easterlin paradox. ER Working Paper Series14282.
SZIVÓS P. (2005): Laekeni indikátorok. Budapest, „Metod” Műhely.
TOMKA B. (2009): Európa társadalomtörténete a 20. században. Osiris Kiadó. Budapest.
World Economic Outlook Database-October 2012, International Monetary Fund
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
