Centrum periféria viszonyok Kelet-Közép-Európa térszerkezetében

Szerzők

  • Tóth Géza Miskolci Egyetem
  • Nagy Zoltán Miskolci Egyetem

Kulcsszavak:

térstruktúra, Kelet-Közép-Európa, gravitációs modell, kétdimenziós regresszió, területi autokorreláció

Absztrakt

Több elméleti és gyakorlati munka foglalkozik Kelet-Közép-Európa térszerkezetével. Jelen tanulmány egy rövid összegzést ad ezen munkákról. Kutatásunk célja Európa, s ezen belül Kelet-Közép-Európa gazdasági térszerkezetének bemutatása, ezért mind a gazdasági “tömegek”, mind pedig az egy főre jutó GDP térbeli struktúráját kívánjuk vizsgálni. E két szempontot gravitációs modell, illetve kétdimenziós regresszió, valamint területi autokorrelációs vizsgálat segítségével elemeztük. Legfontosabb megállapításunk az, hogy a térségre nem jellemzők az összefüggő nagyszerkezeti egységek, mint például a tengelyek. Így a szakirodalmi előzményekben található térszerkezeti modellek csak részben igazolhatók, ugyanakkor számításaink arra utalnak, hogy a térség legfontosabb gazdasági centrumai a fővárosok, elsősorban Prága és Pozsony és térségük.

Szerző életrajzok

Tóth Géza, Miskolci Egyetem

egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Nagy Zoltán, Miskolci Egyetem

egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Hivatkozások

BBSR. (2011): Metropolitan areas in Europe. Federal Institute for Research on Building, Urban Affairs and Spatial Development (BBSR) wthin the Federal Office for Building and Re-gional Planning. Nr. 01/2011., BBSR-Online-Publikation, Bonn.

BERNEK, Á. (2000): A globális világ „új gazdaságföldrajza” Tér és Társadalom 14 (4). pp. 87–107.

BUDÓ, Á. (1970): Kísérleti Fizika I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

BUJDOSÓ, Z. – KOVÁCS, T. – SZŰCS, CS. – BRAMBAUER, ZS. (2016): "New" Direction of Urban Development from a Central European Perspective. Theoretical and Empirical Researches in Urban Management 11:(2). pp. 55-64.

CSOMÓS, GY. (2011): A közép-európai régió nagyvárosainak gazdaságirányító szerepe. Tér és Társadalom 25 (3). pp. 129–140.

DICKEN P. (2007): Global Shift. Mapping the Changing Contours of the World Economy. SAGE Publications, London.

DOMMERGUES. P. (1992): The Strategies for International and Interregional Cooperation. Ekistics, 59(352-353), 7–12.

DUSEK, T. (2003): A gravitációs modell és a gravitációs törvény összehasonlítása. Tér és Társadalom 17 (1). pp. 41–57.

DUSEK, T. (2012): Bidimensional Regression in Spatial Analysis. Regional Statistics 2 (1). pp. 61–73.

EGRI, Z.–LITAUSZKY B. (2012): Térszerkezeti sajátosságok Közép-Kelet-Európában. http://www.mrtt.hu/vandorgyulesek/2012/2/egri.ppt (letöltve 2012. november)

ENYEDI, GY. (1998): A sikeres város Ezredforduló 3 (1). pp.3–7.

ENYEDI, GY. (2003): Városi világ – városfejlődés a globalizáció korában Pécsi Tudományegyetem, Pécs.

ENYEDI, GY. (2012): A városi világ. Akadémiai Kiadó, Budapest.

ERDŐSI, F. (2003): Globalizáció és a világvárosok által uralt tér II. Tér és Társadalom 17 (4). pp.1–16.

ESDP. (1999): European Spatial Development Perspective. (Adopted by the European Council of EU Ministers Responsible for Spatial Planning, in Potsdam, 10-11/05/99. Europen Comission, Brussels.

ESPON. (2005): Potentials for polycentric development in Europe ESPON, Luxemburg.

ESPON. (2012): POLYCE Metropolisation and Polycentric Development in Central Europe. EU ERDF, ESPON, Luxemburg.

FALUDI, A. (2005): Polycentric territorial cohesion policy. In: Faludi A. (szerk.) Territorial Co-hesion: An Unidentified political objective (Special Issue). Town Planning Review 76 (1). pp.107–118

FRIEDMAN, A.–KOHLER, B. (2003): Bidimensional regression: Assessing the configural similarity and accuracy of cognitive maps and other two-dimensional data sets Psychological Methods 8 (4). pp. 468–491.

GORZELAK, G. (2012): The Regional Dimension of Transformation in Central Europe Rout-ledge, London.

ILLÉS. I.–SOMLYÓDYNÉ PFEIL, E. (2005): Változási trendek az Unió Regionális politikájában – magyar tanulságok MTA RKK, Pécs.

KINCSES, Á.–TÓTH, G. (2011): Geometry of Potential Models Regional Statistics 2 (1). pp. 74–89.

KUNZMANN, K. R. (1992): Zur Entwicklung der Stadtsysteme in Europa Wien Mitteilungen der Österreichischen Gesellschaft 134. pp. 25–50.

KUNZMANN, K.R. (1996): Euro-megalopolis or Themepark Europe? Scenarios for European spatial development International Planning Studies 1 (2). pp. 143–163.

KUNZMANN, K.R.–WEGENER, M. (1991): The pattern of urbanization in Europe Ekistics 58: 282–291.

LEIBENATH, M.–HAHN, A.–KNIPPSCHILD, R. (2007): Der „Mitteleuropäische Kristall“ – zwischen „Blauer Banane“ und „osteuropäischem Pentagon“. Perspektiven der neuen zwischenstaatlichen deutsch-tschechischen Arbeitsgruppe für Raumentwicklung. An-gewandte Geographie 31. pp. 36–40.

LENGYEL, I.–RECHNITZER, J. (2000): A városok versenyképességéről. In: Horváth, Gy.–Rechnitzer, J.: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón, pp. 130-152, MTA RKK Pécs.

LUX, G. (2012): A gazdaság szerepe a városi térségek fejlesztésében: A globális kihívásoktól a fejlesztéspolitikáig In. Somlyódyné Pfeil, E.: Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései: Három magyar nagyvárosi térség az átalakuló térben pp. 69–94., Publikon Kiadó, Pécs.

MACDOUGAL, D. W. (2013): Newton’s Gravity: An Introductory Guide to the Mechanics of the Universe Springer, New York.

MEER, L., VAN DER (1998): Red octopus In BLAAS, W.,: A new perspective for European spatial development policies, op. cit., pp. 9-19.

PÉNZES, J.–FEKETE, J. (2014): Transformation of the spatial structure in the Visegrad count-ries in the light of the location of peripherial areas In: Radics, Zs., and Pénzes, J., Spatial-economic cohesion and competitiveness in the context of tourism pp. 11-24., Didakt Kiadó, Debrecen.

SASSEN, S. (1991): The Global City: New York, London, Tokyo Princeton University Press, Princeton.

SZABÓ, P. (2015): Régió és térszerkezet az elmélettől a területpolitikáig ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

SZABÓ, P.–FARKAS, M. (2014): Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe. Tér és Társadalom 28:(2). pp. 67-86.

TOBLER, W. (1994): Bidimensional regression Geographical Analysis 26 (3). pp. 186–212.

TÓTH, G.–KINCSES, Á.–NAGY, Z. (2014): The changing economic spatial structure of Europe Norsk Geografisk Tidsskrift - Norwegian Journal of Geography68 (5). pp. 301–309.

VARGA, A. (2005): Agglomeráció, technológiai haladás és gazdasági növekedés: a K+F tér-szerkezet makrogazdasági hatásainak vizsgálata. Akadémia Doktora Értekezés, Pécs.

VUIDEL, G., (2009): Darcy 2.0: module de comparaison spatiale, Spatial Simulation for the Social Sciences http://spatial-modelling.info/Darcy-2-module-de-comparaison (letöltve 2013. február)

WILSON, A. G. (1981): Geography and the Environment John Wiley & Sons, Chichester.

##submission.downloads##

Megjelent

2016-04-15

Hogyan kell idézni

Tóth, G., & Nagy, Z. (2016). Centrum periféria viszonyok Kelet-Közép-Európa térszerkezetében. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 13(01), 18–31. Elérés forrás https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/stratfuz/article/view/3399