Centrum periféria viszonyok Kelet-Közép-Európa térszerkezetében
Kulcsszavak:
térstruktúra, Kelet-Közép-Európa, gravitációs modell, kétdimenziós regresszió, területi autokorrelációAbsztrakt
Több elméleti és gyakorlati munka foglalkozik Kelet-Közép-Európa térszerkezetével. Jelen tanulmány egy rövid összegzést ad ezen munkákról. Kutatásunk célja Európa, s ezen belül Kelet-Közép-Európa gazdasági térszerkezetének bemutatása, ezért mind a gazdasági “tömegek”, mind pedig az egy főre jutó GDP térbeli struktúráját kívánjuk vizsgálni. E két szempontot gravitációs modell, illetve kétdimenziós regresszió, valamint területi autokorrelációs vizsgálat segítségével elemeztük. Legfontosabb megállapításunk az, hogy a térségre nem jellemzők az összefüggő nagyszerkezeti egységek, mint például a tengelyek. Így a szakirodalmi előzményekben található térszerkezeti modellek csak részben igazolhatók, ugyanakkor számításaink arra utalnak, hogy a térség legfontosabb gazdasági centrumai a fővárosok, elsősorban Prága és Pozsony és térségük.
Hivatkozások
BBSR. (2011): Metropolitan areas in Europe. Federal Institute for Research on Building, Urban Affairs and Spatial Development (BBSR) wthin the Federal Office for Building and Re-gional Planning. Nr. 01/2011., BBSR-Online-Publikation, Bonn.
BERNEK, Á. (2000): A globális világ „új gazdaságföldrajza” Tér és Társadalom 14 (4). pp. 87–107.
BUDÓ, Á. (1970): Kísérleti Fizika I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
BUJDOSÓ, Z. – KOVÁCS, T. – SZŰCS, CS. – BRAMBAUER, ZS. (2016): "New" Direction of Urban Development from a Central European Perspective. Theoretical and Empirical Researches in Urban Management 11:(2). pp. 55-64.
CSOMÓS, GY. (2011): A közép-európai régió nagyvárosainak gazdaságirányító szerepe. Tér és Társadalom 25 (3). pp. 129–140.
DICKEN P. (2007): Global Shift. Mapping the Changing Contours of the World Economy. SAGE Publications, London.
DOMMERGUES. P. (1992): The Strategies for International and Interregional Cooperation. Ekistics, 59(352-353), 7–12.
DUSEK, T. (2003): A gravitációs modell és a gravitációs törvény összehasonlítása. Tér és Társadalom 17 (1). pp. 41–57.
DUSEK, T. (2012): Bidimensional Regression in Spatial Analysis. Regional Statistics 2 (1). pp. 61–73.
EGRI, Z.–LITAUSZKY B. (2012): Térszerkezeti sajátosságok Közép-Kelet-Európában. http://www.mrtt.hu/vandorgyulesek/2012/2/egri.ppt (letöltve 2012. november)
ENYEDI, GY. (1998): A sikeres város Ezredforduló 3 (1). pp.3–7.
ENYEDI, GY. (2003): Városi világ – városfejlődés a globalizáció korában Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
ENYEDI, GY. (2012): A városi világ. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ERDŐSI, F. (2003): Globalizáció és a világvárosok által uralt tér II. Tér és Társadalom 17 (4). pp.1–16.
ESDP. (1999): European Spatial Development Perspective. (Adopted by the European Council of EU Ministers Responsible for Spatial Planning, in Potsdam, 10-11/05/99. Europen Comission, Brussels.
ESPON. (2005): Potentials for polycentric development in Europe ESPON, Luxemburg.
ESPON. (2012): POLYCE Metropolisation and Polycentric Development in Central Europe. EU ERDF, ESPON, Luxemburg.
FALUDI, A. (2005): Polycentric territorial cohesion policy. In: Faludi A. (szerk.) Territorial Co-hesion: An Unidentified political objective (Special Issue). Town Planning Review 76 (1). pp.107–118
FRIEDMAN, A.–KOHLER, B. (2003): Bidimensional regression: Assessing the configural similarity and accuracy of cognitive maps and other two-dimensional data sets Psychological Methods 8 (4). pp. 468–491.
GORZELAK, G. (2012): The Regional Dimension of Transformation in Central Europe Rout-ledge, London.
ILLÉS. I.–SOMLYÓDYNÉ PFEIL, E. (2005): Változási trendek az Unió Regionális politikájában – magyar tanulságok MTA RKK, Pécs.
KINCSES, Á.–TÓTH, G. (2011): Geometry of Potential Models Regional Statistics 2 (1). pp. 74–89.
KUNZMANN, K. R. (1992): Zur Entwicklung der Stadtsysteme in Europa Wien Mitteilungen der Österreichischen Gesellschaft 134. pp. 25–50.
KUNZMANN, K.R. (1996): Euro-megalopolis or Themepark Europe? Scenarios for European spatial development International Planning Studies 1 (2). pp. 143–163.
KUNZMANN, K.R.–WEGENER, M. (1991): The pattern of urbanization in Europe Ekistics 58: 282–291.
LEIBENATH, M.–HAHN, A.–KNIPPSCHILD, R. (2007): Der „Mitteleuropäische Kristall“ – zwischen „Blauer Banane“ und „osteuropäischem Pentagon“. Perspektiven der neuen zwischenstaatlichen deutsch-tschechischen Arbeitsgruppe für Raumentwicklung. An-gewandte Geographie 31. pp. 36–40.
LENGYEL, I.–RECHNITZER, J. (2000): A városok versenyképességéről. In: Horváth, Gy.–Rechnitzer, J.: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón, pp. 130-152, MTA RKK Pécs.
LUX, G. (2012): A gazdaság szerepe a városi térségek fejlesztésében: A globális kihívásoktól a fejlesztéspolitikáig In. Somlyódyné Pfeil, E.: Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései: Három magyar nagyvárosi térség az átalakuló térben pp. 69–94., Publikon Kiadó, Pécs.
MACDOUGAL, D. W. (2013): Newton’s Gravity: An Introductory Guide to the Mechanics of the Universe Springer, New York.
MEER, L., VAN DER (1998): Red octopus In BLAAS, W.,: A new perspective for European spatial development policies, op. cit., pp. 9-19.
PÉNZES, J.–FEKETE, J. (2014): Transformation of the spatial structure in the Visegrad count-ries in the light of the location of peripherial areas In: Radics, Zs., and Pénzes, J., Spatial-economic cohesion and competitiveness in the context of tourism pp. 11-24., Didakt Kiadó, Debrecen.
SASSEN, S. (1991): The Global City: New York, London, Tokyo Princeton University Press, Princeton.
SZABÓ, P. (2015): Régió és térszerkezet az elmélettől a területpolitikáig ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
SZABÓ, P.–FARKAS, M. (2014): Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe. Tér és Társadalom 28:(2). pp. 67-86.
TOBLER, W. (1994): Bidimensional regression Geographical Analysis 26 (3). pp. 186–212.
TÓTH, G.–KINCSES, Á.–NAGY, Z. (2014): The changing economic spatial structure of Europe Norsk Geografisk Tidsskrift - Norwegian Journal of Geography68 (5). pp. 301–309.
VARGA, A. (2005): Agglomeráció, technológiai haladás és gazdasági növekedés: a K+F tér-szerkezet makrogazdasági hatásainak vizsgálata. Akadémia Doktora Értekezés, Pécs.
VUIDEL, G., (2009): Darcy 2.0: module de comparaison spatiale, Spatial Simulation for the Social Sciences http://spatial-modelling.info/Darcy-2-module-de-comparaison (letöltve 2013. február)
WILSON, A. G. (1981): Geography and the Environment John Wiley & Sons, Chichester.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.