Mit üzen egy egyetemi központi épület karbonlábnyoma a menedzsmentnek?

László Gyarmati

doi:10.32976/stratfuz.2025.26

Szerzők

Gyarmati László Szegedi Tudományegyetem

DOI:

https://doi.org/10.32976/stratfuz.2025.26

Kulcsszavak:

szén-dioxid kibocsátás, karbonlábnyom, felsőoktatási intézmény, fenntarthatóság menedzsment, Bilan Carbone

Absztrakt

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy kiemelt jelentőségű felsőoktatási intézmény – amely tanulási, oktatási, találkozási, konferencia- és szolgáltatási térként is funkcionál – milyen karbonterhelési jellegzetességeket mutat és milyen kulcsfontosságú tanulságok vonhatók le a menedzsment számára, ha a kapott eredményeket referenciaként kívánják alkalmazni a fenntarthatósági stratégia kialakítása során. megállapítottuk, hogy az intézmény környezeti terhelésének közel felét az energiahordozók felhasználása adja és kicsivel több, mint felét az ellátási lánchoz kötődő beszerzések. A kapott eredmények alapján az energiahordozók felhasználásának redukálása és az infrastruktúra használók alternatív utazási módjainak ösztönzése járulhat hozzá jelentősen a karbonlábnyom csökkentéséhez.

Információk a szerzőről

Gyarmati László, Szegedi Tudományegyetem

Tudományos segédmunkatárs, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Hivatkozások

ALVAREZ, S., BLANQUER, M., & RUBIO, A. (2014). Carbon footprint using the compound method based on financial accounts: The case of the School of Forestry Engineering, Technical University of Madrid. Journal of Cleaner Production, 66, 224-232. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2013.11.050

DOWNIE, J., & STUBBS, W. (2012). Corporate carbon strategies and greenhouse gas emission assessments: The implications of Scope 3 emission factor selection. Business Strategy and the Environment, 21(6), 412-422. https://doi.org/10.1002/bse.1734

FENNER, A. E., KIBERT, C. J., WOO, J., MORQUE, S., RAKENARI, M., HAKIM, H., & LU, X. (2018). The carbon footprint of buildings: A review of methodologies and applications. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 94, 1142-1152. https://doi.org/10.1016/j.rser.2018.07.012

HARANGOZÓ, G., SZÉCHY, A. ZS., & ZILAHY, GY. (2016). A fenntarthatósági lábnyom-megközelítések szerepe a vállalatok fenntarthatósági szempontú teljesítményértékelésben. Vezetéstudomány, 47(7), 2-13. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.07.01

HARANGOZÓ, G., & SZIGETI, C. (2017). Corporate carbon footprint analysis in practice – with a special focus on validity and reliability issues. Journal of Cleaner Production, 167, 1177-1183. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.07.237

HUBERT, J. (2023). „Kérem, gondoljon a környezetre, mielőtt kinyomtatja ezt a cikket!” – A belső marketing szerepe a szervezetek környezetvédelmi erőfeszítéseinek közvetítésében és hatása a fiatal munkavállalók elégedettségére. Marketing & Menedzsment, 57(3), 58-67. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.03.06

IDUNDUN, E., HURSTHOUSE, A. S., & MCLELLAN, I. (2021). Carbon management in UK higher education institutions: An overview. Sustainability, 13(19), 10896. https://doi.org/10.3390/su131910896

INTERGOVERNMENTAL PANEL ON CLIMA CHANGE (n.d.). https://www.ipcc.ch/

JAKOPÁNECZ, E., NEULINGER, Á., LÁNYI, B., & CSÓKA, L. (2024). Környezettudatos fogyasztás a tömegessé válás útján: Nemzetközi és hazai tapasztalatok. Marketing & Menedzsment, 57(4), 5-14. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.04.01

LI, Y., & JIA, Q.-S. (2022). On the feasibility to achieve carbon neutrality in university campus: A case study. IFAC-PapersOnLine, 55(5), 78-83. https://doi.org/10.1016/j.ifacol.2022.07.643

LO-IACONO, V., TORREGROSA, J., & CAPUZ, S. (2018). The use of carbon footprint as a key performance indicator in higher education institutions. Proceedings of the 22nd International Congress on Project Management and Engineering, Madrid, Spain, 11-13 July 2018.

MATTHEWS, H. S., HENDRICKSON, C. T., & WEBER, C. L. (2008). The importance of carbon footprint estimation boundaries. Environmental Science & Technology Viewpoint, 42, 5839-5842. https://doi.org/10.1021/es703112w

MARR, B. (2012). Key performance indicators (KPI): The 75 measures every manager needs to know. Pearson UK.

NAGY, SZ. (2023). Az egyetemi fenntarthatóság hallgatói észlelésének mérése. Marketing & Menedzsment, 57(Különszám EMOK 2), 35-44. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.04

NAGY, SZ., MOLNÁR, L., & HAJDÚ, N. (2024). A megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos felhasználói magatartás elemzése. Marketing & Menedzsment, 58(3), 25-36.https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.03.03

NEULINGER, A., NAGY, J. M., PETRÓCZI, ZS., KISS, G., VERESS, T., & LAZÁNYI, O. (2023). Hogyan támogathatja a közösség a fenntarthatóbb életmódot? Egy részvételi kutatás tapasztalatai. Marketing & Menedzsment, 57(1), 15-24. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.02

PAREDES-CANENCIO, K. N., LASSO, A., CASTRILLON, R., VIDAL-MEDINA, R. J., & QUISPE, C. E. (2024). Carbon footprint of higher education institutions. Environment, Development and Sustainability, 26, 30239-30272. https://doi.org/10.1007/s10668-024-04596-4

PELLETIER, P., ALLASKE, R. K., PANT, R., & MANFREDI, S. (2014). The European Commission organisation environmental footprint method: Comparison with other methods, and rationales for key requirements. The International Journal of Life Cycle Assessment, 19(2), 387-404. https://doi.org/10.1007/s11367-013-0609-x

SCHAEFER, F., & BLANKE, M. (2014). Opportunities and challenges of carbon footprint, climate or CO2 labelling for horticultural products. Erwerbs-Obstbau, 56, 73-80. https://doi.org/10.1007/s10341-014-0206-6

SZIGETI, C., SZENNAY, Á., LISÁNYI ENDRÉNÉ, B. J., POLÁK-WELLDON, R., & RADÁCSI, L. (2019). Vállalati ökológiailábnyom-számítás kihívásai a KKV-szektorban. Vezetéstudomány, 50(7-8), 63-69. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.07.06

TRAN, A. T. (2013). Making an inventory of greenhouse gas emission in Hue City using the Bilan Carbone method. Journal of Science, Hue University, 84(6), 75-81.

UNITED NATIONS ENVIRONMENT PROGRAMME. (2009). Common carbon metric for measuring energy use and reporting greenhouse gas emissions from building operations. https://wedocs.unep.org/20.500.11822/7922

UNITED NATIONS. (1998). Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change. https://unfccc.int/resource/docs/convkp/kpeng.pdf

UNITED NATIONS. (2015). Paris Agreement. https://unfccc.int/sites/default/files/english_paris_agreement.pdf

VALLS-VAL, K., & BOVEA, M. D. (2021). Carbon footprint in higher education institutions: A literature review and prospects for future research. Clean Technologies and Environmental Policy, 23, 2523-2542. https://doi.org/10.1007/s10098-021-02180-2

WACKERNAGEL, M., & REES, W. (1996). Our ecological footprint: Reducing human impact on the Earth. Philadelphia, PA: New Society. https://doi.org/10.5070/G31710273

WIEDMANN, T., & MINX, J. (2007). A definition of “carbon footprint”. Ecological Economics Research Trends, 1-11.

ŽELJKO, J., & LJUBAS, D. (2020). Comparative assessment of carbon footprints of selected organizations: The application of the enhanced Bilan Carbone model. Sustainability, 12(22), 1-18. https://doi.org/10.3390/su12229618